Londonban szombaton a jogviták és a két ország közötti feszültség ellenére megnyílik a nagyközönség számára a From Russia című képzőművészeti kiállítás, amely az Oroszország és Nyugat-Európa közötti kulturális kölcsönhatásokat mutatja be az 1870-1925-ös időszakban.
Azoknak az egykori orosz gyűjtőknek Franciaországban élő két leszármazottja, akiktől az 1917-es bolsevik forradalom után elkobozták számos francia impresszionista mester műveit tartalmazó értékes gyűjteményeiket, a Royal Academy termeiben nyíló esemény nyilvánosságát kihasználva a brit fővárosban megismételte kártérítési követeléseit.
A leghíresebb orosz múzeumokban található 120 világhírű vászonból, köztük Picasso, Matisse és Van Gogh műveiből From Russia (Oroszországból) címen nyíló kiállítás anyagát kedden mutatták be a sajtónak. Ám még a képeknél is nagyobb feltűnést keltett, hogy az egykori gyűjtők magukat jogos örökösnek tekintő unokái is Londonba utaztak ebből az alkalomból, hogy a nagy nyilvánosság előtt nyomatékot adjon követelésének.
A jogvita már a kiállítás szervezése idején arra késztette a brit kormányt, hogy külön törvényt fogadjon el, amely mentesíti a hivatalos kiállításra kölcsönzött műveket a bírósági eljárások hatálya alól, azaz lehetetlenné teszi, hogy a hatóságok az egykori tulajdonosok követelésére lefoglalják őket – ez volt annak feltétele, hogy az orosz múzeumok egyáltalán kikölcsönözzék a nagyszabású kiállításra féltett kincseiket. Szergej Scsukin (1854-1936) és Ivan Morozov (1871-1921) gazdag orosz képkereskedők voltak, biztos ízléssel jelentős kollekciókat hoztak létre az akkor még kevéssé ismert francia impresszionista és avantgárd mesterek műveiből.
Scsukin Franciaországban élő 66 éves unokája, André-Marc Delocque-Fourcaud a Reutersnek nyilatkozva „a világtörténelem legnagyobb rablásának” nevezve felmenőik gyűjteményének hajdani elkobzását. Hozzáfűzte: nem magukat a képeket követeli vissza, hanem „normális, tárgyalásos kártérítést” szeretne kapni az orosz államtól. Elmondta, hogy a nagyapjától elkobzott 258 mű értékét 10 éve 3 milliárd dollárra (532 milliárd forint) becsülték, ma kétszer annyit érnének. Pierre Konowaloff, Morozov leszármazottja a maga részéről vagy kártérítést követel, vagy a művek visszaadását sürgeti.
Delocque-Fourcaud nyolc éve Matisse Körtánc II című, hajdanán az ő nagyapja által megvásárolt, akkor Rómában kiállított művének elkobzását követelte az olasz hatóságoktól „jelképes gesztusként” – ez a festmény a Londonban megnyíló kiállításnak is egyik sztárja lesz.
A Royal Academy több százezer látogatót vár a kiállításra, amely a Nagy-Britannia és Oroszország közötti diplomáciai és kulturális konfliktusok idején nyílik meg. Az előkészületek idején sokan várták az eseménytől a Litvinyenko-ügy óta kialakult feszültség enyhítését (London szerint 2006-ban orosz ügynökök mérgezték meg radioaktív polóniummal a Nagy-Britanniában menedékjogot kért Litvinyenko egykori orosz KGB-tisztet, de Moszkva nem hajlandó kiadni az angol bíróságoknak a gyilkosság gyanúsítottját). A viszály legutóbb kulturális szférákra is kiterjedt, Moszkva bezáratta a British Council oroszországi irodáit, London hidegháborús eljárásnak minősítette ezt.
Norman Rosenthal, a From Russia kiállítás kurátora a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy kapcsolatban állt a kiállítás néhány képének tulajdonjogát követelő leszármazottakkal, de nem ért egyet velük. „A történelem az történelem. Nem lehet visszaállítani az órákat” – vélekedett a kurátor. A Reuters emlékeztet arra, hogy az utóbbi időkben több, a II. világháború idején a nácik által zsidó tulajdonosoktól elkobzott mű visszaszolgáltatásáért indított pert megnyertek az örökösök azokkal a múzeumokkal szemben, amelyeknek gyűjteményeibe kerültek ezek az alkotások. A magyar gyűjteményekkel kapcsolatos perekről itt olvashat.
A jogvitáktól függetlenül a From Russia idén az egyik legjelentősebb művészeti esemény lesz Londonban. Nemcsak francia impresszionisták és avantgárd művészek remekműveit mutatja be az április 18-ig látogatható kiállítás, de párhuzamosan az orosz festészet fejlődését is, például Ilja Repin munkáit, és érzékelteti a francia művészet hatását Franciaországban is alkotó orosz festőkre, mint Chagall, Malevics, Kandinszkij és mások.
(Múlt-kor/MTI)
Forrás: 
