2008.01.24., 2008. évfolyam, 04. szám
szerző: Kasza László forrás: 168 Óra
címke: XVI. Benedek
Abban nincs meglepő, hogy Rómában a Szent Péter-bazilikában vagy előtte a téren tízezrek ünneplik a pápát. Ami a múlt vasárnap történt, más volt. A hívek nem ünnepeltek, hanem tiltakoztak. Azellen tiltakoztak, hogy a La Sapienza tanárai és diákjai egy részének tiltakozása miatt le kellett mondani XVI. Benedek látogatását az egyetemen.
Fotó: MTI Európa legnagyobb egyetemének rektora, Renato Guardini hívta meg a pápát az egyetemi évnyitó ünnepségre. Az itt elhangzó beszédek hagyományosan egy központi gondolat köré csoportosulnak. Az idei téma a halálos ítélet problémája volt: „Jogában áll-e az államnak törvénnyel legalizálni az emberi élet elvételét?” Erről kellett volna beszélnie a pápának a megnyitón. További előadók: Mussi, a tudományos ügyek minisztere, és Róma főpolgármestere, Veltroni.
Hatvanhét egyetemi oktató (a professzorok és előadók három százaléka) tiltakozott a meghívás ellen. „Az egyetem hagyományos függetlenségének hihetetlen megsértését” látták abban, hogy az a XVI. Benedek beszél a La Sapienzán, aki egykor „érthetőnek és jogosnak” nevezte a Galilei elleni pert. Tiltakozásukhoz csatlakozott a hallgatók egy része (a RAI közszolgálati tévé szerint egy százalékuk). Megszállták a rektorátust; transzvesztitának öltöztették a tudomány istennője, Minerva szobrát; „Vin Santo”-val (édes olasz bor) fröcskölték be szenteltvíz helyett az egyetem kápolnáját; röplapokon követelték, hogy „ha a pápa beszélhet a Sapienzán, mondhassa atomfizikus az éjféli misét a Szent Péterben”; kilátásba helyezték, hogy a pápa beszéde alatt hangszórókon tánczenét közvetítenek.
Ezt hallva a pápának eszébe juthatott egy 1968-as eset. A diákforradalom évében dogmatikát tanított a tübingeni egyetemen. Előadása közben az első sorban ülő lányok levetették blúzukat, és keblüket lengetve kérdezték: „Ehhez mit szólnál, szent ember?” Egyházszakértők szerint ez az élmény és a diákforradalom hasonló egyházellenes vadhajtásai késztették az egykor liberális teológust arra, hogy egyre konzervatívabb nézeteket valljon.
Tény, hogy két nappal az évnyitó előtt a Vatikán szűkszavú nyilatkozatban közölte: XIV. Benedek úgy döntött, „az utóbbi napok eseményei miatt elhalasztja a La Sapienzára tervezett látogatását”. A vatikáni rádió pedig „a szövegkörnyezetből kiragadott”-nak minősítette azt a két szót, amelyet a pápa mint a Hittani Kongregáció (korábban inkvizíció) vezetője a Galilei-perről mondott. A rádió szerint Ratzinger az akkori egyházfelfogás szerint nevezte „érthetőnek és jogosnak” a Galilei-pert. Hozzáfűzte: „Az érsek később többször tisztázta félreértett szavait.”
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint pedig „aligha nyilatkozott valaki olyan differenciáltan a 17. század nagy olasz fizikusa és asztrológusa elleni szerencsétlen egyházi perről, mint a Hittani Kongregáció egykori vezetője.”
Az egyetemi elzárkózás ügye nagy visszhangot váltott ki Olaszországban. Napolitano államelnök a pápához intézett, kézzel írt levelében „sajnálatosnak és megdöbbentőnek” nevezte a történteket, bocsánatot kért állampolgárai viselkedéséért. A szocialista Prodi miniszterelnök a szólásszabadság elleni támadásnak minősítette a diákok viselkedését. A liberális Corriere della Sera emlékeztetett arra, hogy a La Sapienzát VIII. Bonifác pápa alapította a 14. században. Ötszáz évvel később ez volt az első olasz egyetem, ahonnan a fasiszta rendszer kitiltotta a zsidó professzorokat.
Kétségtelen, XVI. Benedek pápa megragad minden alkalmat arra, hogy a saját interpretációja szerinti keresztény értékek befogadására biztassa a szekularizált társadalmat. Állást foglal a biotechnika, szexualitás, születésszabályozás, családpolitika, halálos ítélet stb. kérdéseiben. Nézeteivel, hittételeivel lehet egyetérteni vagy nem. Miattuk az egyházon belül és azon kívül is sokan bírálják. Számos katolikus teológus szerint a mosolygós, barátságos külső egy reakciós pápát takar. Másokban azt az érzést kelti, hogy nem tartja tiszteletben az állam és az egyház alkotmányos kettéválasztása által kijelölt határokat, beavatkozik az állam ügyeibe. Megint mások feltételezik, hogy a hitet az értelem fölé helyezi.
Ezekről a kérdésekről lehet és kell is vitatkozni. A szekularizált világ nem tartja tévedhetetlennek a pápát. XVI. Benedek elüldözése a La Sapienzáról azonban nem a demokratikus vitakultúrát példázza. Sokkal inkább a tolerancia hiányának, az eltérő vélemény erőszakos elnyomásának jele. Erre a gondolkodásmódra mondta annak idején Galilei: „Eppur si muove.”
