Nyílt közgyűlésen tett pontot a győri közgyűlés az úgynevezett Szabó János-botrányra. Az egykori kisgazda miniszter már nem külső bizottsági tag, viszont belső vizsgálat indul kideríteni, hogy kerülhetett az inkriminált kijelentéseket tartalmazó jegyzőkönyv a sajtóhoz.
Először a szervezet nem kívánatossá nyilvánítását óhajtó, több mint félszáz, jórészt roma demonstráló foglalta el helyét a győri városháza tanácstermében, majd néhány perccel később fegyelmezett rendben követték őket a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai, mintegy negyvenen. A két csoport tagjai ott sem provokálták egymást.
Borkai Zsolt, Győr polgármestere bevezetőjében a következőket hangsúlyozta:
– Nem hiszem, hogy az országos politika által gerjesztett dolgokat egy városi közgyűlésre be kellene hozni.
Pádár László, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagja képviselte a magát fenyegetve érző kisebbséget a közgyűlésen.
– Mi cigányok a társadalmi békére törekszünk. Ne menjünk el abba az irányba, amely az 1944-es időszakot vetíti előre. A cigányság igenis tenni akar, dolgozni akar. Ehhez kérjük a segítségüket.
Győr közgyűlése egyhangúlag fogadta el a határozatot, amelyben elhatárolódik minden szélsőséges szervezet által képviselt eszmeiségtől és tevékenységtől. Határozottan fellép a gyűlöletkeltő, rasszista magatartás ellen, amely etnikai vagy bármilyen alapon embereket vagy embercsoportokat bélyegez meg. Emellett a képviselőtestület nem kívánatosnak minősíti a városban a szélsőséges szervezeteket, melyek gyűlöletkeltő és rasszista magatartást tanúsítanak és etnikai vagy bármilyen más alapon embereket, vagy embercsoportokat bélyegeznek meg. A döntést mindkét demonstráló csoport tagjai megtapsolták. A gárda ellenzői röviden, míg annak tagjai hosszan.
(Turcsányi János)
