A magyarok nem szoktak rá a strucchúsra
2008. január 22. 10:05
A rántott struccnak nincs hagyománya, az ágazat magyar szereplőinek pedig nincs pénzük reklámra
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Strucc- Radosza
Nehéz mesterséget választ, aki gátőr lesz. Tudjuk ezt Bacsó Péter, Tanú című filmből, amelyben Pelikán elvtárs unalmasnak hitt élete nagyon is mozgalmas volt. Hasonlóan színes egyéniség Zoufal Béla, zagyvarékasi gátőr is, aki csak maga-sütötte kenyeret eszik, és kizárólag saját neveltetésű jószág húsát fogyasztja. Zoufal úr gátőr, önkormányzati képviselő, egy 37 hektáros birtok szorgos művelője, vietnámi malac-tenyésztő, jeles kacsa- és pulykatartó, valamint a Magyarországi Strucctenyésztők Közhasznú Egyesületének elnöke. A gazda azt panaszolja, hogy az afrikai futómadár képes volt megszokni a hűvös magyar klímát, mi, magyarok azonban nem szoktunk rá a strucchúsra.
Zoufal Béla (elnök, Magyarországi Strucctenyésztők Közhasznú Egyesülete):
„2700-3000 madár van körülbelül. Ez kb 150-200, nem mondanám, hogy tenyésztő, hanem olyanok, akik foglalkoznak a madarakkal. Tehát tenyésztő az kevés van.”
A honi strucc-tartóknak hosszú ideig kell etetniük a sok lucernát fogyasztó futómadarakat, amíg elérik a vágósúlyt. Aztán pedig az ország keleti végébe kell szállítaniuk a feldolgozóba.
„Jelenleg Magyarországon kismadarakat keltetünk, és vágásra termelünk. Ezekből 1 év- 14 hónapot el kell érni ahhoz, hogy 120 kilósak legyenek a madarak, és akkor levágatjuk őket. Van Európai uniós minősítésű vágóhidunk, a hajdúnánási vágóhíd, ott levágják, és értékesítjük a húsukat.”
A zagyvarékasi gátőr struccai jól bírják az idei zord telet. Futómadarak, nem pedig vándormadarak, mégis sokat vándoroltak délről észak felé, mire a Jász-Nagykun-Szolnok megyei farmra kerültek.
„Az én madaraim Ausztriából származnak, oda pedig Izraelből vitték őket. Tehát az izraeli vérvonalból lettek ezek kitenyésztve. A mieink 12 éve kerültek ide Zagyvarékasra. Hét madárral kezdtünk, és onnan kezdve kezdtük őket kitenyészteni.”
A strucc akár 40 évig is elélhet. A gazdasági szempontok azonban megkívánják, hogy csak a jól tojó madarakat tartsák meg a kifutóban.
„Jelenleg hat tenyészcsaládunk van, és egy pár, fiatalításra meghagyott madár. Muszáj fiatalítani, mert ezek tizenéves madarak, és hiába, hogy elég sokáig élnek a madarak, és sokáig tojnak is. Attól függetlenül csak fiatalítani kell, mert ezek zárt tartásban másabb madarak.”
A brüsszeli előírások olyan szigorúak, hogy azokat a magyar tenyésztők nem tudták teljesíteni. Ezért az ágazat képviselői nemes egyszerűséggel lealkudták a méreteket.
„Az európai előírásokat körülbelül 1000 négyzetmétert írnak elő egy-egy tenyészcsaládnak karámban. Lényeges dolog, hogy 12 négyzetméternél nem lehet keskenyebb egy karám, és 35 méternél pedig nem hosszabb, tehát annál rövidebb nem lehet. Magyarországi viszonylatban ugye mi ezeket nem mindig tudjuk megtartani. Tehát mi ezeket az előírásokat megpróbáltuk a felére, 500 négyzetméterre leszűkíteni. Vagyis 13-15 méter széles karám, és 35 méterig elmehetnek.”
A gazda szerint a rénszarvashús után a struccé a legegészségesebb. Mégsem eszi a magyar a strucchúst. A rántott struccnak nincs hagyománya, az ágazat magyar szereplőinek pedig nincs pénzük reklámra.
„Jelen pillanatban csak a külföldi piacunk van meg, amit nagyon sajnálunk. De a betörés mostmár a magyar piacra is megindult. Egy kft is alakult Magyarországon, akik különböző szárazkolbásztól, májastól kezdve mindent készítenek. A bőrre korlátlan piac van.”
A strucc bőréből cipőt, csizmát és pénztárcát készítenek. Minősége és ára a krokodilbőrével vetekszik. A két méternél is nagyobbra növő madárból azonban kevés hús hasznosul.
„100-120 kilós madárnak 30 %-a a hús. Sokat veszít a súlyából. Ebből a beltartalmi értékek, a nyak, a szív, a zúza kijönnek belőle. A színtiszta hús az olyan 30 kilót ad ki.”
Az Európai Unió tagállamaiban 8 eurós kilónkénti áron veszik át a Magyarországon cseperedett szaknyelven laposmellű futómadár húsát. A hazai szupermarketekben 2500 és 4200 forint közötti áron lehet kapni. Megtollasodni tehát nem lehet se a strucctollból, se a húsából. Csapadékosabb esztendőkben azonban tisztes haszonra lehet szert tenni az egzotikus madár tartásából.
Készítette: Radosza Sándor
