Egyre több riasztó hírt hall a lakosság olyan cigány bűnelkövetőkről, akik életet ontanak ki, vagy testi épséget veszélyeztetnek országszerte. Ezt mind gyakrabban lovagolják meg rasszizmussal operáló politikai csoportok, de reális felvetések is hallatszanak: mit tesznek a cigány vezetők a helyzet javításáért a maguk posztján? Az adott kisebbség két közéleti személyisége szól hozzá a jelenséghez.
Csík Tamás, a C-Press Hírügynökség főszerkesztője: – Először is elutasítok minden olyan megközelítést, amely a cigányokkal kapcsolatban általánosít. Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon magyar állampolgárként, a magyar demokrácia törvényei szerint élek, és az utóbbit várom el mindenkitől nemzeti és etnikai hovatartozás nélkül. De abba, hogy sok valós hír kapcsolódik negatívan a cigány közösség egyes tagjaihoz, kétségtelenül belejátszik, hogy a roma politika hiteltelenné vált. Szinte nincsenek olyan vezetők, akikre a cigány etnikai közösség mint példaképekre fel tudna nézni. Sőt, a roma politikai elit 99 százaléka önös érdekeket szolgál és korrupt, lásd romaholokauszt-kárpótlás, lakásépítési program, pénzügyi anomáliák a kisebbségi önkormányzatnál… Sokan az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ) teljességgel elfelejtik, honnan jöttek, hogy úgy mondjam, nem kívánnak azonosulni a leszakadó cigány társadalommal. Ellenben dörgölőznek a nagypolitikai elithez, eltanulva tőlük a megtollasodás minden fortélyát. Ezt a c-press.hu kíméletlenül és folyamatosan tárja a nyilvánosság elé. Hiszen amíg a cigány képviselők nem nőnek fel ahhoz, hogy az érdekképviselet szinte teljes mértékben rájuk testálódik, addig a cigány telepeken vagy a dzsumbujban élőkön nem lehet számon kérni, hogy integrációjuk a többségi társadalomhoz makacsul nem következik be. Mindezért támogatom a KDNP friss kezdeményezését, hogy jöjjön létre társadalmi párbeszéd.
Ifj. Bogdán János, az OCÖ szóvivője: – A magyar társadalom egésze válságban van, a legtávlatibb cél sokaknak mindössze a túlélés. A roma közösségnek eleve semmi tartaléka nem volt a túléléshez, hiszen amíg a rendszerváltozás be nem következett, szinte teljes egészében foglalkoztatott volt, azóta szinte teljes egészében munkanélküli lett. Nem véletlen tehát, hogy döntő részben a társadalom legszegényebb rétegéhez tartozik, mint ahogy az sem, hogy az egyes leszakadó csoportok elkeseredésükben hajlamosak egymást okolni a kialakult helyzetért. Az OCÖ mégis azt kéri mindenkitől, utasítsa el, hogy a közgondolkodásba visszakerüljön a kollektív bűnösség és az egybeírt „cigánybűnözés” fogalma. Látnivaló: a cigányságon belül felnőtt egy olyan generáció, amely oktatásból a legrosszabbat kapta, és eleve kimaradt a foglalkoztatásból. Kilátástalan helyzetükért azok a fő felelősök, akik az eddigi, csak a nyomor vámszedőinek, élősködő szervezeteknek kedvező romaprogramokat hozták létre, illetve azok a döntéshozók, akik nem hallották meg a mélyszegénységből folyamatosan hangzó segélykiáltásokat. A megoldás csakis az integráció lehetne. Demagógia mindent az anyagilag és jogosítványok terén is eléggé eszköztelen OCÖ-n és annak elnökén, Kolompár Orbánon számon kérni. A cigány önkormányzatiság csak akkor tud hatékonyabb szabályozó és közösségszervező szerepet betölteni az etnikai közösségen belül, ha tevőleges és egyenrangú partnerre talál a kormányban, de a települési önkormányzatokban, a civil szférában és az egyházakban is.
Joó István
