MAGYARORSZÁGI CSÚCSTECHNOLÓGIA-EXPORT
Magyarország tíz év alatt nyolc és félszeresére növelte súlyát a globális high-tech-piacon, de csúcstechnológiai kivitelének előkelő pozícióját egyre jobban veszélyeztetik régiós versenytársai.
Állandó átrendeződést mutat a csúcstechnológiai termékeket gyártó multinacionális cégek hazai leányvállalatainak rangsora. Ám miközben az egyes vállalatok a piaci igények és az egyes költségelemek változásaitól függően évről évre, olykor negyedévről negyedévre rugalmasan növelik-csökkentik teljesítményüket, adják-veszik egymás közt a gyártókapacitásokat, Magyarország a high-tech-export főbb mutatóit tekintve őrzi vezető helyét regionális riválisai között. A négy úgynevezett visegrádi ország (Cseh-, Lengyel- és Magyarország, illetve Szlovákia) közül Magyarország high-tech-exportja nőtt a legdinamikusabban a kilencvenes évek közepe óta, és a csúcstechnológiai kivitel részaránya a teljes exportban 2002 óta minden évben meghaladta az uniós átlagot – állapította meg az ICEG European Center gazdaságkutató intézet minap közzétett elemzése. A high-tech-export – amelybe az Eurostat szerint a fegyver-, a műszer-, a repülőgép- és gépgyártás, a vegy- és gyógyszeripar, az elektronika-távközlés, a számítás- és irodatechnika számít bele – értéke 2006-ban 12,1 milliárd euró volt, szemben Csehország 9,6 milliárdos, Lengyelország 2,7 milliárdos és Szlovákia 1,8 milliárd eurós kivitelével. Utóbbi felzárkózási üteme ugyanakkor elképesztő: 2006-ban egyetlen év alatt 33 százalékkal lódult meg a high-tech-kivitel, miközben korábban a bővülés üteme csupán 9-10 százalékos volt.
Az összkép nem annyira rózsás, mint az elsőségből automatikusan következnék, legalábbis a magyarországi cégek top 500-as listája alapján, amelyről a HVG idei 1. és 2. száma készített összegzést. Ha a high-tech-exportnak a 2004 és 2006 közötti, évi 25-29 százalékos növekedését vesszük alapul, a HVG és a Creditreform számításai szerint a növekedéshez nem a technológiailag legfejlettebb iparágak járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. Például az elektronikai cégek 2006-ban mintegy 20 százalékkal növelték exportjukat, miközben a high-tech-szektor hagyományos iparága, a gépgyártás 40 százalékkal bővítette kivitelét. A külön kategóriát képező autóipari cégek 23, a vegy-, gumi- és műanyagipari vállalatok 24, a gyógyszergyártók 44 százalékkal bővítették exportjukat. Mindeközben a magyar kiviteli árak csökkennek – utalt az exportszerkezet sérülékenységére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik tavalyi inflációs jelentése, ami egyébiránt az egész 2007-es esztendőben jellemző volt. A forintban kifejezett exportárak 3-4 százalékkal alatta maradtak az egy évvel korábbinak. Míg Magyarország döntően az árcsökkenéssel jellemezhető termékekre szakosodott (ilyenek például az irodagépek és a telekommunikációs eszközök), addig a többi régióbeli ország termékszerkezetében nagyobb súllyal szerepelnek az emelkedő árú termékek, például a gépjárművek – állapította meg az MNB elemzése. A többi visegrádi ország nagyobb mértékben állt át fejlettebb termékstruktúrára, a magyar termékszerkezet fejlődése pedig „a legmagasabb kategóriát képező szegmensben megtorpant”.
Egy-egy termék gyártását sokszor olyan magas importhányad mellett hozzák Magyarországra, hogy a beszállítók nem is rúghatnak labdába, ezért nehéz nagyobb hozzáadott értéket teremteni. Az ilyen – többnyire a szórakoztatóelektronika vagy a telefónia világába tartozó – termékek összeszerelése nem ágyazódik be a magyar iparba, ha pedig a termék életciklusa hanyatlik, termelését azonnal a még olcsóbb bérszínvonalú országokba telepítik. Amikor például az IBM Storage Products Kft. 2003-ban leállította székesfehérvári üzemét, sokan attól tartottak, hogy a globális számítástechnikai piac meghatározó szereplője lemondott a magyarországi gyártásról. Ám nem ez történt: az IBM jelenlegi telephelyén, Vácon más termékek mellett a nagy teljesítményű adattároló rendszerek DS 8000-es szériáját gyártják. „Ezeket elsősorban az óriási adattömeget kezelő bankok, biztosítók, nyugdíj- és egészségpénztárak, adóhivatalok, levéltárak vásárolják” – mondta a HVG-nek Mohácsi Péter, az IBM Data Storage Systems Információtechnológiai Kft. ügyvezető igazgatója.
Stabilan az árbevételi toplista éllovasai közé tartozik a Philips Industries Kft. Beszállítói közül a Budapesten működő Mediagnost Kft. 1989 óta dolgozik együtt a holland elektronikai céggel, az első öt évben csak fejlesztőmunkát végeztek, és 1994-1995 óta tartoznak a beszállítói közé – mondta a HVG-nek Csikós János elnök. Azóta a cég exportbevétele 4-4,5 milliárd forintra nőtt. A Mediagnost szinte mindent gyárt, amit egy röntgenvizsgálóba belépve látni lehet: egyebek között dönthető és emelhető-süllyeszthető vizsgálóasztalokat, röntgencsövek tartó- és mozgatóberendezéseit. Csikós szerint együttműködésük a Philipsszel hasonlít arra a – különösen Japánban elterjedt – modellre, mely szerint a nagyvállalatok egyes fejlesztéseiket a rugalmasabb beszállítóikra bízzák, és nem csupán a kockázatokat osztják meg velük, hanem kedvező esetben a növekvő bevételeket is.
Magyarországi letelepedése óta a Philips többször is váltott – terméket, telephelyet egyaránt. Szombathelyen az elavult monitorgyártást már 2001-ben leállították. „A lézeroptikás berendezéseket, cd-írókat gyártó győri Philips-üzemet tavaly eladtuk, de egyebek között a székesfehérvári tévégyártás felfutása miatt így sem csökkent a vállalat magyarországi súlya” – summázta a HVG-nek Blazsevácz Péter, a cég közép- és kelet-európai kommunikációs igazgatója. A konszern magyarországi összbevétele 2006-ban 34 százalékos növekedéssel 624 milliárd forintot tett ki, ebből az export 596 milliárdot képviselt. Ezt növeli, hogy a Philips 550 millió euróért megvásárolta a belga PLI céget, így annak Tolna megyében, Tamásiban lévő, lámpatesteket gyártó üzeme is hozzá került. A Philips székesfehérvári gyárában ma lapostévéket és LCD képernyőket készítenek. „A magyarországi üzem a Philips egyik legfontosabb gyártóbázisa az egész kontinensen” – hangsúlyozta Blazsevácz.
Imponáló adatokkal szolgált a HVG-nek magyarországi termeléséről a dél-koreai Samsung is: 2005-ben 2,3 millió, 2006-ban 3,2 millió, 2007-ben pedig már 4,3 millió televízió készült a cég jászfényszarui üzemében. 2008-ban már 7 millió tévékészülék előállítása a cél. Az idén elkezdődik az LCD tévék „lelkét” jelentő PBA-termelés (ez egy úgynevezett sasszé, vagyis nyomtatott áramköri lap) a jászfényszarui gyárban, amelyet a világ legnagyobb PBA-gyártóbázisává fejlesztettek.
A multinacionális cégek által kifejlesztett termékek sorozatgyártására – olykor technológiai-mérnöki munkálataira is – szerveződött szerződéses gyártók pozíciója időről időre változik. A legnagyobb magyar tulajdonú ilyen cég, a Videoton-csoport 2006-ban 71,6 milliárd forint árbevételt produkált mintegy 6,8 milliárd forint adózott eredmény mellett, ami a 90. helyre volt elég, holott az ezredforduló utáni években, közel ugyanekkora árbevétellel, megközelítette az első ötvenet. Vezetői, Lakatos Péter és Sinkó Ottó vezérigazgatók a HVG-nek azzal büszkélkedtek, hogy tevékenységük a gyártástól az értékesítésig, a mérnöki munkáktól a logisztikáig a teljes hozzáadottérték-láncot lefedi. A cégcsoport 2007-es forgalma körülbelül 15 százalékkal az előző évi felett lesz, és a nyereség sem lesz kisebb a 2005-ös 8 milliárd forintnál. Új fejlemény, hogy a viszonylag kis módosításokkal előállítható nagy sorozatok időszaka lejárt, a szerződéses gyártóknak inkább kisebb szériákat kell készíteniük, többféle változatban. A Videotonnál a háztartási cikkekbe szánt elektronika részaránya csökken, a mérésautomatizálás, az orvosiműszer-gyártás és az autóipar szerepe viszont nő – sorolta a példákat Sinkó.
A Sanmina-SCI anyavállalata – amelynek magyarországi kft-je 362 milliárd forintos forgalmával 2006-ban Magyarország 13. legnagyobb cége volt – most vásárolta meg amerikai riválisa, a Nokia- és Siemens-beszállító Powerwave Technologies több üzemét, köztük egy székesfehérvári gyárat is. Ezzel a kaliforniai Sanmina már meglévő három magyarországi gyára mellé újabb termelőbázist szerzett. Terjeszkedésbe fogott a világpiacon az elmúlt években Magyarországon veszteséget termelő Flextronics is, amelynek magyar leányvállalata 238 milliárdos forgalmával a 12.-ről a 21. helyre esett vissza a HVG Top 500 árbevételi rangsorában (2003-ban még a 3. helyet foglalta el, több mint 800 milliárd forintos árbevétellel). A Flextronics a Solectron felvásárlásával – amelynek árbevétele 2006-ban 30,6 milliárd forint volt – az erőteljes vidéki jelenlét után Budapesten is megvetette a lábát. Nemzetközi és hazai terepen is az egyik fő riválisa a Pécsett két, Cserkúton pedig egy üzemet működtető, ma már csaknem 7 ezer főt foglalkoztató, 32 milliárd forint forgalmú finn Elcoteq, amely azonban tisztán bérmunkát végez. A mobiltelefonokat, tévék agyközpontjait (set-top-boxokat) és távközlési adóberendezéseket gyártó cég legnagyobb megrendelői között van a Nokia, a Philips és a felső kategóriás mobiltelefonok piacán jó eredménnyel működő amerikai Research in Motion (RIM).
Egy finn tulajdonú cég, a Nokia Komárom Kft. fúrta előre magát az első és a második helyet tartósan kibérlő Mol, illetve Audi mögé a Top 500-on. Anyavállalatát éppen most szervezik át, ami budapesti irodáját is érinti, hiszen januártól a magyar alközponthoz tucatnyi délkelet-európai piac (a Nokiánál ide sorolják Izraelt is) tartozik. Ezentúl Budapestről irányítják a térségi marketingtevékenységet, az új termékek piaci bevezetését, az ügyfélszolgálatot, valamint a kommunikációt. A Nokia egyébként komáromi gyárában 5500, Budapesten ötszáz alkalmazottat foglalkoztat, az előbbiben tavaly novemberben 10 millió eurós beruházással új logisztikai központot is létesített.
SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
