Forrás: Index

Teller Ede (1908-2003) atomfizikus születésének centenáriuma alkalmából a Paksi Atomerőmű Zrt. a Belváros-Lipótváros Önkormányzatával, a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országház Antikváriummal közösen emléktáblát helyezett el Budapesten annak a lakóháznak a falán, amelyben a világhírű tudós ötéves korától 1926-ig lakott.

Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. Az erősödő antiszemitizmus miatt a Budapesten megkezdett egyetemi tanulmányait Németországban folytatta tovább. 22 évesen szerzett doktorátust a hidrogénionról írott disszertációjával, amellyel segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette göttingeni munkahelyét, de az ekkor már Angliában élő Szilárd Leó támogatásával állást kapott a londoni egyetemen, később Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1935-ben Princetonba és a George Washington Egyetemre is meghívták, ő az utóbbit választotta, s magfizikával kezdett foglalkozni. A negyvenes évek elején csatlakozott Enrico Fermi csoportjához, amely korszakos kísérleteket végzett a nukleáris láncreakcióval.

Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. A plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, a magfúziót felhasználó hidrogénbombát azonban ekkor még háttérbe szorította az atombomba. A háború után szerette volna folytatni kutatását, Hirosima azonban megrendítette tudóstársai többségét. Csak a szovjet atombomba 1949-es felrobbantása után kezdtek újra a H-bomba fejlesztéséhez, ekkor Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban. Jelentős haladást csak 1951-től értek el, amikor a fúziós töltet sűrítésére és a fúziós folyamat beindításához a kétfokozatú, úgynevezett Teller-Ulam konfigurációt használták fel, ötvözve az atombomba mechanikus lökéshullámát és az atombomba robbanásábólszármazó sugárzást. Az első hidrogénbombát 1952. november 1-jén robbantották fel a Marshall-szigeteken, s a kísérlet “teljes sikerrel” végződött, Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről.

Teller később a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója, 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa volt. Ellenezte az atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat, s a 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI). 2003-ban George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki.

1990-ben látogatott először haza. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért Díjat, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. Személye, ellentmondásos életútja megosztotta és ma is megosztja a magyar közvéleményt.

4 hozzászólás to “Száz éve született Teller Ede”

  1. btamas

    Az egész életünk útkeresés,a sűrűsödő és ritkuló ködben lámpások vezetnek,melyek kialszanak vagy örökké
    világitanak és csak rajtunk múlik melyikekre figyelünk,Teller Ede megérdemli a figyelmet.

  2. profi

    Egyik legnagyobb magyar/vallásra való tekintet nélkül…./ismétlem magyar ember volt.

  3. btamas

    5574-nek:Hány magyar,ismétlem magyar embernek kellett vallására való tekintettel elmenekülni hazájából,mielőtt csecsemőtől aggastyánig marhavagonokba zsúfolva a haláltáborkba szállitották őket, embertelen körülmények között,magyar ismétlem magyar
    emberek segédletével.

  4. profi

    A Jó isten áldjon már meg benneteket.Most Teller Ede volt a topic témája,ne menjünk már itt is bele a holokausztba!
    Ti mindig csak ide tudtok visszatérni.????
    Nem értékelem le,borzalmas volt de nem-e kellene esetleg mással is foglalkozni????