Avi Karni izraeli agykutató annak lehetőségét vizsgálja, a szundítás segíthet-e rögzíteni a néha elröppenő, hosszú távú emlékeket. A kutató szerint a 90 perces nappali szundikálás segíthet a legtöbbet.A kutató elmondta, még mindig nem ismerik azon memóriafolyamat pontos mechanizmusát, mely alvás közben megy végbe, ám a jelenlegi kutatás eredményei annak lehetőségét sugallják, hogy az felgyorsíthatja az emlék rögzülését. „A jövőben talán mesterségesen is meg tudjuk ezt tenni”. A hosszú távú memória olyan emlékekre hivatkozik, melyek évekig velünk maradnak, mint a „mi” emlékek – egy tegnap történt autóbaleset -, vagy a „hogyan” emlékek, mint azon képesség, mellyel megtanulunk dobolni.
Karni az alanyoktól azt kérte, hogy tanuljanak meg egy összetett, ujjdoboló szekvenciát, majd két csoportra osztotta az embereket. Az egyik csoport tagjai egy órát aludtak, míg a másikéi nem. Azok, akik szundítottak egy kicsit délután, estére figyelemreméltóan jobban teljesítettek a dobolás terén .
„Az éjszakai alvás után mindkét csoport ugyanazon szinten volt, ám azon csoport, mely délután is aludt egy sort, sokkal gyorsabban tökéletesítette teljesítményét, mint az a csoport, mely ébren maradt”.
A vizsgálat egyik kiegészítése azt mutatta ki, egy 90 perces szundikálás mennyire gyorsíthatja fel a hosszú távú emlékek rögzülését. „A nappali alvás csökkentheti azon időt, mely alatt a „hogyan” emlékek immunissá válnak az interferenciára és a feledésre. 6-8 óra helyett, az agy egy 90 perces szundítás alatt rögzíti az emléket” – mondja Karni.
(hirado.hu)
