Forrás: MNO

Brusznyai Árpád a jelképpé vált forradalmárok közé tartozik – mondta Sólyom László szerdán este Veszprémben, Brusznyai Árpád 1956-os mártír emlékművének avatásakor. Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője pohárköszöntőjében a veszprémi polgárok akaraterejét méltatta, jelezve azt, hogy lehet akár “ötven évig is össze-vissza hazudozni, de az igazság ott marad az emberek szívében, és az akarattá tud formálódni”. A veszprémi megyeház előtti téren – az ünnepi esemény több száz résztvevője jelenlétében – a köztársasági elnök hangsúlyozta: az 56-os forradalom az országszerte sokasodó helyi emlékművekből, az egyre részletesebben és pontosabban feltárt, s nagyrészt szintén helyi történelemből fog majd felépülni a nemzet emlékezetében. Szavai szerint “1956 igazságát a konkrét példákon és főleg a forradalom olyan alakjain keresztül élheti át mindenki, akiket ismertek és tiszteltek, akiknek emlékét megőrizték.” “Így épül fel majd lépésről-lépésre a maga teljességében valódi nemzeti ünneppé az 1956-os forradalom és szabadságharc” – mondta Sólyom László, megjegyezve, hogy október 23-át még mindig mintha valamilyen “sokértelműség, szinte tanácstalanság övezné”, s elhangzik, hogy “sokféle ötvenhat van”. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a forradalom történetében egymás mellett volt egyrészt a győzelem és az öröm, másrészt a gyász is az elesettekért, de az árulás és a sortüzek is, az ártatlanok megölése. November 4-e után már csak az utóbbi maradt – tette hozzá.

Sólyom László rámutatott: 1956-nak ez az egysége világítja meg a legjobban a Kádár-rendszer eredetét és gyökereit. Mint mondta: “az ötvenhatos forradalom egyértelműsége vezet arra, hogy az elárulásából kinövő rendszert is egyértelműen minősítsük”. “Bízom benne, hogy a mai szoboravatás mind a forradalom egykori résztvevői és tanúi, mind pedig a fiatalok és a jövő nemzedékek számára az egyértelműség, a hiteles és önzetlen emlékállítás példája lesz” – mondta a köztársasági elnök.

Sólyom László az ünnepségen méltatta Brusznyai Árpádnak, a nagy műveltségű tanárnak, a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács volt elnökének példamutató tevékenységét, hangsúlyozva: “tudjuk, hányszor csendesítette le a forrongókat és fölöslegesen kockáztatókat, hogy mennyire ragaszkodott a törvényességhez, fellépett az egyetemi fegyverosztás ellen, s megakadályozta, hogy bántalmazzák az ávósokat, mondván; a törvényes eljárásban kell majd felelniük”. Egy gyűlésen kikérte magának a forradalom és becsület nevében az antiszemita bekiabálást is – emlékeztetett Sólyom László. Brusznyai Árpád eszményekben hitt, és egy pillanatig sem kételkedett a forradalom igazságában – mondta a köztársasági elnök, megjegyezve: Brusznyai Árpád nem menekült külföldre, mert úgy érezte, nem tett semmi rosszat, s bízott törvényességben. És így még égbekiáltóbb az elítélésének és kivégzésének törvénytelensége, igazságtalansága – hangsúlyozta Sólyom László.

Végezetül a köztársasági elnök azt emelte ki, hogy “megosztott országunkban” a veszprémi lakosok, civil szervezetek össze tudtak fogni, s közadakozásból állítottak emlékművet a mártírnak, s ezt példaként érdemes állítani az ország elé. “Boldogok azok a közösségek, amelyek legalább a forradalom emlékének ápolásában ismét megtalálják az egyetértést és együttműködést” – jelentette ki Sólyom László, majd leleplezte az emlékművet, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. A mintegy négyméter magas emlékmű a veszprémi vár sziluettjét ábrázolja, amely fölé egy szárnyas angyal hajol. Sólyom László az emlékmű avatását megelőzően megkoszorúzta Brusznyai Árpádnak a várban lévő emléktábláját és a Lovassy László Gimnázium előtti mellszobrát.

Bélafi László, a Védegylet Veszprémért egyesület elnöke – ez a civil szervezet határozta el az emlékmű állítását, és szervezte a közadakozást – az ünnepségen köszönetet mondott az adakozóknak. Az emlékművet megáldották a történelmi egyházak képviselői. A megyeháza dísztermében folytatódó ünnepségen Bélafi László felolvasta Brusznyai Árpád lányának, Brusznyai Margitnak a levelét – aki operáció miatt nem lehetett jelen Veszprémben -, amelyben köszönetet mondott édesapja emlékének megtisztelő ápolásáért. Melocco Miklós, az emlékmű alkotója az ünnepségen azt mondta, hogy Brusznyai Árpádnak semmi más bűne nem volt, minthogy rendkívül művelt volt, ezért a zsarnokság veszélyesnek ítélte. Debreczenyi János, Veszprém fideszes polgármestere szerint Brusznyai Árpád hős és áldozat volt egy személyben.

Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője pohárköszöntőjében a veszprémi polgárok akaraterejét méltatta, jelezve azt, hogy lehet akár “ötven évig is össze-vissza hazudozni, de az igazság ott marad az emberek szívében, és az akarattá tud formálódni”.

A szerdán felavatott alkotástól mintegy száz méternyire, a Színházkertben áll Veszprém másik – félig kész – 1956-os emlékműve is, amelyet Rajk László készített 2006. október 23-ára, ám annak felállítását a város új polgármestere hivatalba lépésének napján – 2006. október 13-án leállíttatta. 2007 áprilisában a város képviselő-testülete úgy döntött, hogy a Rajk-emlékművet áthelyezik a lakótelepi Barátság parkba – s ezzel a művész egyetértett -, ám a polgármester által 2007 szeptemberében összehívott lakótelepi lakossági fórumon a többség tiltakozott az emlékmű áttelepítése miatt. A polgármester akkor kijelentette, hogy 2008-ban ismét a képviselő-testület elé viszi majd az ügyet. Rajk Judit, a művész felesége az MTI-nek akkor elmondta: különös lépés volt számukra a lakossági fórum, mert hiszen érvényes képviselő-testületi döntés van hatályban, azt kellene már végrehajtani. Mint hozzátette: Rajk László csakis azzal értene egyet, ha az emlékmű bontása és áthelyezése egyszerre történne meg.

(MTI)

Comments are closed.