Arcélek

sofar, 2007. december 19. 18:18  JNA24 médiafigyelő, HVG Add comments

Forrás: HVG

Irving Kristol (1920): A neokonzervativizmus egyik atyja, elsősorban társadalmi és gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Az 1945-ben az Amerikai Zsidó Bizottság által alapított, baloldaliként indult, mára az ideológia fő elméleti folyóiratává vált Commentary havilap főszerkesztője volt 1947-1952 között. Később fontos szerepet játszott az irányzat intellektuális hálózatának kiépítésében; ma az American Enterprise Institute (AEI) kutatóintézet munkatársa.

Norman Podhoretz (1930): A neokonzervativizmus külpolitikai alapjainak megfogalmazója, 1960-1995 között a Commentary főszerkesztője. Az Iránnal folytatott diplomáciai tárgyalásokat a náci Németország megbékítésére a második világháború előtt tett kísérlethez hasonlította. Az általa az iszlám szélsőségesekre használt iszlamofasizmus elleni küzdelmet a negyedik világháborúnak minősítette (a harmadik szerinte a hidegháború volt).

Richard Perle (1941): A legismertebb neokonzervatív; nemzetbiztonsági kérdésekben képviselt keménysége miatt a sötétség hercegének is nevezik. Fő megalkotója annak az elképzelésnek, hogy a Közel-Keleten a diktatúrák megsemmisítésével kell kiépíteni a demokráciát. Az iraki háború indoklását készséggel kiszolgáló, zűrös hátterű – rövid időre olajügyekben felelős miniszterelnök-helyettessé emelt – Ahmed Csalabi legfőbb támogatója volt, most pedig emigráns iráni és szíriai körökben keres vezetőjelölteket egy kikényszerített rendszerváltás utáni helyzetre.

Paul Wolfowitz (1943): Társszerzője volt annak az 1992-es tervezetnek, amely először fogalmazta meg a hidegháború utáni stratégia alapelveként az amerikai hegemónia mindenáron való fenntartását és a megelőző csapás lehetőségét. George W. Bush elnöksége idején védelmiminiszter-helyettesként az iraki háború egyik fő előkészítője volt. 2005-ben a Világbank elnökévé nevezték ki, ám az idén a barátnőjének juttatott fizetésemelés miatti botrány nyomán távoznia kellett. Jelenleg az AEI kutatója.

Elliott Abrams (1948): Podhoretz veje, Ronald Reagan idején a külügyminisztérium Latin-Amerika-felelőseként a kommunista előretöréssel szembeni washingtoni erőfeszítéseket koordinálta. A nicaraguai kontrabotrányban bűnösnek vallotta magát a kongresszus félrevezetésében, de a távozó idősebb George Bush 1992-ben elnöki kegyelemben részesítette. Jelenleg a nemzetbiztonsági főtanácsadó globális demokráciastratégiáért felelős helyettese, ellenzi az arab-izraeli béketárgyalásokat.

William Kristol (1952): Irving Kristol fia, Podhoretz fiával együtt a Weekly Standard neokonzervatív hetilap alapító főszerkesztője. Robert Kagan politológussal 1997-ben létrehozta a Program az Új Amerikai Évszázadért agytrösztöt, amelynek célja a katonai erőre és a morális meggyőződésre alapozott szuperhatalmi politika megformálása.

Comments are closed.