A Gárda nem ment Kerepesre
2007. december 17. 08:55
Egy csapásra megismertük Kerepes nevét, és már térfigyelő kamera is van a kis faluban
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
A Gárda nem ment Kerepesre. A helyi tüntetők azt mondják nem a cigányokkal, a renitensekkel van bajuk.
Műsorvezető: D. Bányász Gergő
Riporter: Baranyi Béla
Mv.: – Néhány nap alatt megismertük Kerepes nevét. Ebben a Pest megyei községben állítólag azért robbant ki botrány a helyi iskolában, mert néhány gyerek terrorizálja az iskolatársait. Erről az iskola igazgatónője nem tud, legfeljebb arról, hogy van 20-30 vásott gyerek, aki miatt utcára mentek a szülők.
R.: – Talán Kerepes az első falu, ahová, ha csak ideiglenes jelleggel is, de térfigyelő kamerákat szereltek fel. Néhány órával járunk a demonstráció előtt, amelytől immár egy hete hangosak a híradások, és amely mára erősen megosztotta a kerepesieket.
Név nélkül: – Körülnéz az iskolában. Meg kell nézni az iskolában, nem kell hozzá kommentár egyébként.
R.: – Annyira látványos itt a helyzet?
Név nélkül: – Annyira, annyira.
Név nélkül: – Hogy mondjam? Azok is ugyanolyan emberek, mint mi, ha maga gyerek volt, a gyerek intézze el a gyerekkel, ne a felnőtt avatkozzon bele.
R.: – Ha mindezek után nem egészen világos, hogy miről is szól majd az esti tüntetés, ne izguljanak, nincsenek egyedül. Tegnap még úgy volt, hogy a Magyar Gárda teszi tiszteletét, úgy mint néhány napja Tatárszentgyörgyön. Ahol a cigánybűnözés ellen demonstráltak. Ám ma már se Gárdáról, se cigányproblémáról nem volt szó. Akkor vajon miről? Szerettük volna megkérdezni a polgármestert hogy és miképp vélekedik a mai demonstrációról, de hiába. Franka Tibor először hajlott az interjúra, de mire ideértünk kijelentette, hogy minden bizonnyal félre fogjuk magyarázni a szavait, így inkább elállt a beszélgetéstől. Annyit azért megtudtunk, hogy gyerekek, jól hallották, gyerekek miatt tört ki a botrány. Itt ebben az iskolában ugyanis néhányan állítólag terror alatt tartják a többieket. Az iskola igazgatónője kamera előtt nem akart beszélni. Kamerán kívül azonban igen. Elmondta, hogy ebben az iskolában sincsenek más jellegű gondok, mint a többi kistérségi iskolában, így a mostani felfordulás – az ő szavaival élve – nem más, mint vihar a biliben. Terrorról persze az igazgatónő sem tudott, bár az igaz, hogy van 20-30 vásott gyerek, akikkel nehezen lehet bírni. Ők többségükben itt laknak a roma telepen. További 80-100 gyerekkel együtt, akikkel annak ellenére sincs gond az iskolában, hogy cigányok. Most viszont ők is félnek.
Név nélkül: – Nem érezzük most ettől a pillanattól így jól magunkat, ami ez hangzott el itt.
Név nélkül: – Kitaszítva érezzük.
Név nélkül: – Félünk.
R.: – A szülők pedig egyre inkább úgy érzik, hogy az a 20-30 vásott kölökre való hivatkozás valójában álindok, a probléma gyökere máshol van.
Gáspár Erika, elnök, Cigány Kisebbségi Önkormányzat: – A problémakezelést azt meg lehetett volna ezek nélkül a kezdeményezések nélkül kezdeni és megoldani. De erre se az önkormányzat vezetése részéről, se az iskola részéről egyáltalán nem, semmilyen alternatívát nem próbálnak mutatni, hogy akarják kezelni a problémát.
R.: – Este aztán elindult a kerepesi pedagógiai probléma kezelése. Előkerült a jó öreg piros csíkos zászló, amely mint látják errefelé még a kocsmáknál is állandó tartozék és csodálatos módon még a polgármester is tiszteletét tette, aki megragadta az alkalmat, hogy néhány keresetlen szót mondjon a tiltakozó jogvédőkről.
Franka Tibor, polgármester, Kerepes: – Lejáratni óhajtják Kerepest azzal, hogy itt olyan történik, amit ők gondolnak. Nem jól tudják. Amit gondolnak, az nem igaz.
R.: – Aztán következtek a szónokok, akik felváltva bizonygatták, hogy itt szó sincs cigányellenes érzelmekről.
Szászi Zoltán: – Ki kell mondani, vannak olyan diákok egy-egy iskolában, kb. 5-10 %, akik kezelhetetlenek. Nem attól kezelhetetlenek, hogy barna bőrűek, fehérek, szeplősek, hanem attól, hogy Magyarországon egyre mélyül a szegénység.
R.: – Így már csak egyetlen megválaszolatlan kérdés maradt, vajon melyik az a pedagógiai módszer, ami tüntetést ír elő a verekedős gyerekek kezelésére?
Mv.: – Az Este vendége Balog Zoltán, az Emberi Jogi Bizottság fideszes elnöke és Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője, jó estét elnök úr, jó estét ügyvivő úr. Nem mentek el a gárdisták, vagy csak félig-meddig Kerepesre. Önök szerint miért? Elnök úr?
Balog Zoltán, Emberi Jogi Bizottság elnöke (FIDESZ): – Ezt tőlük kéne megkérdezni.
Mv.: – Ügyvivő úr?
Gusztos Péter, ügyvivő, Szabad Demokraták Szövetsége: – Én úgy tudom, hogy ott voltak. Ha a szervezetként nem is, egyénileg részt vettek, nem is kevesen a demonstráció úgy ért véget, hogy több tucatnyi addig csak fekete bomberdzsekiben, fekete bakancsban és láthatósági mellényben felvonuló ember, elővette az árpádsávos zászlót, a nyakából, ezt a kendőt és jelezték, hogy ők a Magyar Gárda tagjaiként voltak jelen.
Mv.: – Az most ennek a helyi iskolai kérdésnek jót tesz vagy rosszat tesz, hogy nem ismétlődött meg az egy héttel ezelőtti felvonulás?
B.Z.: – Erről megint, nem véletlenül mondtam, hogy azokat kell megkérdezni, akik érintettek, mert úgy látom, hogy ebben az egész ügyben én egyetértek azzal, amit a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak a vezetője mondott, hogy vannak problémák, amiket meg kell oldani, és meg lehetne másként is oldani és szerintem az sohasem jó, ha felülről beleavatkoznak egy helyi közösségnek az ügyeibe, van olyan, amikor már ezeket a kérdéseket maguktól nem tudják megoldani és nyilván segítséget kérnek, de most én nem ezt a helyzetet látom. Úgy gondolom, hogy ami helyi konfliktus, azt helyi szinten kell megoldani.
Mv.: – Segítség a Magyar Gárda?
G.P.: – Nyilván nem. Én hallottam egyébként ma este a szülői munkaközösség vezetőjét egy rádióműsorban, aki elmondta, hogy nem a szülői munkaközösség szervezte és nem is vesz részt ezen a tüntetésen, nyilvánvaló, hogy a helyi és az országos szélsőjobb szervezett egy ilyen demonstrációt, és az is nyilvánvaló, hogy az apartheid a XXI. század Magyarországán az egy tűrhetetlen dolog, és ráadásul nemcsak azért tűrhetetlen, mert elviekben elfogadhatatlan, hanem, mert gyakorlatban, a mindennapi életben sem jelent semmiféle megoldást ezekre a problémákra. Sőt, súlyosbítja a helyzetet.
Mv.: – Erre majd térjünk vissza elnök úr, ügyvivő úr. Cigányellenes. A Magyar Gárda december 9-i felvonulása kifejezetten cigányellenes volt. Hasonló vonulásokkal fenyegetnek másutt is. Ez szerepel abban a levélben, amelyet Sólyom László kedden írt Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak. A köztársasági elnök nincs egyedül ezzel a véleményével.
R.: – Egy civil szervezet békés megmozdulása. Egy törvényesen bejegyzett szervezeté, amelyet önmagán, no meg a bejegyző bíróságon kívül senki sem tart békésnek. A hétvégi tatárszentgyörgyi cigányellenes erőfitogtatás után már az ügyészség is vizsgálja. Indulhat-e valaki ellen büntetőeljárás közösség elleni izgatás miatt. Illetve kezdeményezhetik-e a bíróságon a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását. Azét az egyesületét, amely ezzel az üzenettel érkezett.
(Tatárszentgyörgy, december 9.): Hogy a cigánybűnözéstől fenyegetett lakosság azt érezze, nincs egyedül.
R.: – És, amely üzenetet így értékeli az a Vona Gábor, aki egyszemélyben egy több helyen már megválasztott önkormányzati képviselőkkel is rendelkező radikális kis párt, valamint egy hadsereg küllemű civilnek nevezett egyesület elnöke.
Vona Gábor, elnök, Magyar Gárda Egyesület: – Szinte már közhelyszerűvé vált bennünket nácinak, nyilasnak, fasisztának artani, de erre senki, semmilyen bizonyítékot még nem tett le az asztalra. És nem is fog letenni, mert természetesen ilyen bizonyíték nincs.
R.: – Két nappal azután, hogy Tatárszentgyörgyön, ahol a polgármester előbb jóváhagyta, később visszavonta a Gárda felvonulását és ahova civil jogvédők is ellátogattak, hogy demonstrálják, nem hagyják magukra a romákat, az államfő is megszólalt. A kisebbségi ombudsmanhoz írott levelében leszögezte, nincs helye a mellébeszélésnek. A radikális jobboldal cigányellenes megmozdulásáról van szó, amelynek ideológiája elvetendő, gyakorlata pedig mérhetetlenül káros. Ez a levél címzettje szerint sem vitatható.
Kállay Ernő, kisebbségi ombudsman: – Ne gondolja senki azt, hogy ilyen nézetek teret nyernek, hogy esetleg nem következnek mások is sorban.
R.: – A nézetek márpedig úgy tűnik teret nyertek. Láttuk, hogy mitől tartottak ma Kerepesen, és most nézzük hogy nézett ki ma reggel a szintén Pest megyei Nagykovácsi. Hát így. A helyiek szerint ugyan nem politikai célzattal pingálták tele a náci jelképekkel a polgármesteri hivatalt, a mellette lévő házak falát és több közeli utcában is több házat, de még, ha egyszerűen rongálásról, netán gyerekcsínyről is van szó, akkor is feltehető a kérdés, van-e köze ahhoz, hogy valakik kiengedték a palackból a gyilkos szellemet?
Mv.: – Szóval, kint van a gyilkos szellem a palackból? Elnök úr?
B.Z.: – Azt gondolom, hogy nagyon súlyos, ahogyan hallottuk is a kerepestarcsai esetben és azért a kettőt nem keverném össze, hiszen ott emberek nagyon határozottan azt mondták, hogy ők nem, nekik nem a cigányokkal van problémájuk, hanem más jellegű problémájuk van, én azt gondolom mindaddig, amíg az ellenkezőjéről nem győződünk meg, addig jár az ártatlanságnak a vélelme. Ami egyébként történt, a Sólyom László nyilatkozata, ahhoz én magam személyesen is csatlakoztam egyébként és azzal teljesen egyetértek. A faji alapú embereknek a megkülönböztetése és ellenük gyűlöletnek a szítása az megengedhetetlen Magyarországon. De azt gondolom, hogy kevés a szómágia ebben az esetben. Azokat a súlyos problémákat kell látni, amiket egyesek felhasználnak arra, hogy ilyen jelenségeket is elfogadtassanak. És, ha ezt nem látjuk, hogy milyen súlyos problémák, feszültségek vannak, adott esetben népcsoportok között is a magyar vidéken, akkor szerintem legfeljebb tüneti kezelést alkalmazunk, hogy ne mondjam, képmutatók leszünk, mert egy ilyen deszantalakulatként megjelenünk valahol, elmondjuk, hogy ez helytelen, ez fajgyűlölet, szégyellje mindenki magát, aztán eltűnünk, az emberek meg ott maradnak a problémáikkal. Szerintem ez egy nagyon rossz kezelési mód.
Mv.: – Ez lett volna a következő kérdésem, mert a kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ is többször mondta már, hogy náci veszély van, apartheid rendszer kialaklásáról beszéltünk is az előbb, tehát kint van a szellem már a palackból. Azt érzem, de javítson ki, ha rosszul látom, hogy a Magyar Gárda rátelepedett egy problémára, vagy több problémára, amire a magyar politikai elit, a kormánypártok nem találtak megoldást. A munkanélküliségre, ezt nyilatkozta a Pest megyei településnek, Tatárszentgyörgynek a polgármestere, hogy tulajdonképpen hálásak lehetnek a Magyar Gárdának, hogy felhívták arra a figyelmet, hogy milyen munkanélküliek a cigányok, hogy ez az, amire rátelepedik a Magyar Gárda, és ezt nem tudja kezelni a politikai elit.
G.P.: – Ezt nem tudja kezelni a magyar politika 17 éve. Kormányzati ciklusoktól függetlenül a cigányságnak az ügye a magyar politika első számú mostohagyermeke a rendszerváltás utáni demokratikus időszakra, az egészre ez kijelenthető. Még akkor is, ha én kormánypárti képviselőként fel tudok sorolni az elmúlt évekből néhány jó irányba mutató programot, még olyanokat is ezek közül, amelyekre egyik-másikra még forrás is volt, nemcsak jó irányba mutatott, hanem még pénz is mellé volt téve. Nyilván ezek nem voltak elegendőek.
Mv.: – Hát a tatárszentgyörgyi cigányoknak a 80 %-a munkanélküli.
G.P.: – És ez máshol is így van. De az, hogy vannak bizonyos társadalmi problémák, mint ahogy voltak a „30-as évek Németországában is, bizonyos társadalmi problémák, az nem szabad, hogy elbizonytalanítson bennünket abban, hogy mindig egységesen fideszesek, SZDSZ-esek más párthoz tartozó politikusok egységesen tudjuk azt kimondani, hogy az a válaszszerű dolog, amit a magyar szélsőjobb ezekre a valós társadalmi problémákra ad, az nemhogy nem megoldást jelent, hanem súlyosbítaná ezt a helyzetet.
Mv.: – Szerintem azért nagyjából egyetértenek, ha a képviselő úr azt mondta, hogy egyetértett, sőt csatlakozott a köztárasági elnök úr nyilatkozatához, de nem szeretnék szurkálgatni, de ön is csak akkor ment…
G.P.: -…tegye.
Mv.: – Nem teszem, ön is csak akkor ment Kerepesre, amikor a Magyar Gárda megjelent. Tehát akkor, amikor az a helyi iskolaprobléma kialakult, akkor nem ment oda. Nem írt levelet pl. az Oktatási Minisztérium államtitkára sem az ottani igazgatónak, hogy segítene megoldani, csak akkor, amikor már bejelentették, hogy a Magyar Gárda odamegy. Tehát tulajdonképpen a politikai elit nem foglalkozik, a jelenlegi kormánypártok nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, csak akkor, amikor a Magyar Gárdáról van szó.
G.P.: – Ez nem így van, de én nem szerettem volna ebbe az irányba elvinni a beszélgetést, mert nem jó, ha kialakul egy ilyen kormány-ellenzék dihotómia egy ilyen kérdésben, ahol egységesen kell beszélnünk, fel tudom mondani a leckét, hogy integrációs normatívát vezettünk be az elmúlt években, tehát több pénzt kapnak azok az önkormányzatok, ahol integrált oktatás folyik, több fizetést kapnak azok a pedagógusok, akik ilyen oktatási intézményben dolgoznak. Ezeket mind-mind el lehet mondani…
Mv.: -…ezt abszolút értem, csak…
G.P.: -…de ezek nem oldják meg egyik évről a másikra a problémát és nem mentenek fel minket az alól, hogy pl. Kerepes esetében is kimondjuk azt, hogy én ebben vitatkozom elnök úrral, én nem tudom azt elhinni ezeknek az embereknek, akiket ott láttam ma személyesen, hogy a merő jószándék és a kerepesi gyerekeknek a jövője vezérelte őket. Én ott bakancsos szkinheadeket láttam, nem is keveset és azt gondolom, hogy amit ők képviselnek, az a nácizmus 2007 Magyarországában.
Mv.: – Elnök úr?
B.Z.: – Hát én nem láttam bakancsos szkinheadeket ezeken a képeken, én nem voltam ott Kerepestarcsán, mert azt gondolom, hogy az embereknek ott meg kell oldani a problémájukat. Az én gondom az ezzel, hogy akkor, amikor ilyen kampányszerűen újra és újra rituálisan elítéljük Magyarországon a fajgyűlöletet, akkor egy csomó olyan problémát kizárunk és embereket, akik ezt a beszédet nem is értik pontosan, hogy mi a bajunk velük, akik nyilván nem akadémiai értekezésként adják elő a saját problémájukat, a panaszukat azzal kapcsolatban, hogy ők azok között a körülmények között nem tudnak élni és ezzel teret adunk szerintem olyanoknak, akik meg odamennek és majd úgy mondják, hogy na majd mi megvédünk titeket. Tehát szerintem ezzel kéne foglalkozni és ez a két dolog összetartozik és természetesen minden olyan jelenséget, amelyik embereket megaláz az emberi méltóságában, nemcsak feltárni kell, hanem vissza is kell utasítani. Nekem a kampányszerűség mégis azt mondja, én nem, azoknak a jóhiszeműségében sem kételkedek, akik elítélik ezeket a jelenségeket, mégis meg kell azért kérdeznem a régi politikai jelszót, hogy qui prodest? Kinek használ ez a dolog? Miért nem az egészségügyi reformról beszélünk, miért nem olyan dolgokról beszélünk, amik ma súlyosan veszélyeztetik a magyar lakosságnak a jövőjét egy csomó minden szempontból. A kampányszerűség azért az nagyon gyanús.
Mv.: – Elnök úr, ezt majd még folytatjuk, ígérem. Köszönöm szépen, hogy itt voltak.
