Forrás: HVG

Ajánló

Kalauz azoknak, akik az utolsó pillanatokban szeretik megvásárolni szeretteiknek az ajándékokat. Könyvek felnőttek és kicsiknek, a szépirodalomtól a tényeken át a lektűrig.

Szépirodalom

Régi adósságát törlesztette a Nobel-díjas Orhan Pamuk műveit gondozó Ulpius-ház azzal, hogy idén karácsonyra a piacra dobta az író 1998-as nagyregényét, A Nevem Piros című művet. A török író ezért a könyvéért kapta a világ egyik legtöbb pénzzel járó irodalmi kitüntetését, a Dublin városa által adományozott 2003 évi IMPAC-díjat, a hivatalos indoklás szerint a szerző „ritka irodalmi képzelőereje” és a könyv „filozófiai tartalma” miatt.

A titokzatos gyilkosságokkal átszőtt regény a XVI. századi oszmán birodalom Isztambuljában játszódik, főszereplői pedig miniatúrafestők, akik a nyugati művészet felkarolására kényszerülnek az erőszakos fundamentalizmus uralkodása idejében. Pamuk tehát e művében is a Kelet és Nyugat közötti kulturális különbségeket állítja középpontba, amelyről egyébként azt állítja: nem „civilizációk összecsapása”, és csak további szenvedést hozhat, ha eltúlozzák a nyugat és a világ többi része közti szakadékot. Az ötvenkilenc fejezetben közölt műben több mint húsz elbeszélő vezeti az olvasót végig a történeten – köztük maga az áldozat és a gyilkos, no meg egy kutya is.

Ugyancsak most jelent meg az író Isztambul – A város és az emlékek című könyve is, amelyben a gazdag és világi családban felnőtt szerző szülővárosáról mesél. A fekete-fehér fotókkal illusztrált kiadványban Pamuk egy olyan várost mutat be, ahol – szavait idézve – „ötven évig ugyanott, sőt ugyanabban a házban” élt „egy olyan korban, amikor egyre többen indultak útnak, és amely egyre többeket űzött el otthonából.” Hol pechesnek érzi magát, hogy egy összeomló birodalom szegény fővárosába született, hol örül, hogy e gondok nagy részét gazdag csemeteként elkerülte. Bemutatja a város szívének számító, azt éltető Boszporuszt, az itt lakók életét meghatározó, tipikus isztambuli hangulatot, a városiak viszonyát a bizánci örökséghez, vallásukhoz és a nyugati kultúrához. A könyv mindazonáltal inkább térkép Pamuk munkásságához, mint útitárs egy isztambuli városnézéshez.

A délszláv problémákkal foglalkozó Igor Å tiks második, Illés próféta széke című regényének főhőse, Richard Richter valami olyat tudott meg az emberről, amitől számára a világ többé már nem élhető. A töredékes zsidó családtörténet két idősíkot köt össze: a második világháborúét és a legutóbbi balkáni vérengzését. Ugyanakkor a történelem véres kulisszái mögött az európai és a személyes identitás válságának drámája zajlik. Az ógörög utalások ellenére nem az antik, hanem a legújabb kori európai tragédia végzete teljesedik be a regényben. Igor Å tiks mesteri módon párosítja az ötvenéves, osztrák-zsidó író saját összeomlását az időtlen kérdésekkel, s a nagy érzelmek feszítette szerelemi szálon keresztül a város (Szarajevó), a nemzet és a kontinens válságáról is beszámol. A délszláv íróelődök műveihez – Pavics Kazár szótárához és Petkovics Sors és körvonalához hasonlóan Å tiks könyve sem ér véget, hanem újra és újra kezdetét veszi – örökös körforgásába szippantva mindenkori olvasóját.

Ugyan minden évben ott van a Nobel-díjra esélyes írók ötös toplistáján, eddig még nem nyerte el sokak szerint méltó jutalmát a közelmúltban Budapesten járt Salman Rushdie (az író látogatása alkalmával készült interjúnkat elolvashatja itt). Magyarul most kiadott Sálímár bohóc című regényében az amerikai terrorizmusellenes harc főnökét fényes nappal megkéseli kasmíri sofőrje, egy titokzatos alak, aki Sálímár bohócnak nevezi magát. Mindenki politikai gyilkosságra gyanakszik, miközben Sálímárt a bosszú vezérelte. Hármuk életét egy végzetes szerelem története kapcsolja össze, ami Kasmírba nyúlik vissza.

„Pár éve egy dokumentumfilmet készítettem a BBC-nek Kashmír tartományról, ahol születtem. A Salímár bohóc ez alatt kezdett bennem megfogalmazódni. A könyv egy politikai gyilkossággal kezdődik és eredetileg ez lett volna a történet magva, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ez már senkit sem érdekel. A kulcsra – mint mindig – egy nő alakjában találtam. Legnagyobb meglepetésemre, ennek ellenére is sokan értelmezték úgy, hogy a regény a terrorizmusról szól, holott lényege az erkölcsi tanulság: hűtlenkedni és lelépni egy amerikai nagykövettel mindig rossz döntés. Önök se tegyék soha” – vall művéről az indiai születésű, MAN Booker-díjas brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát.

Könnyedebb alkotások

Épp hogy megjelent a Csokoládécipő, amely Joanne Harris emlékezetes könyvének, a Csokoládénak a folytatása, máris az eladási listán tetején kezdett. Az első rész a belőle készült filmmel együtt csodás volt – hmmm, Johnny Depp – a második egy kicsit sötétebbre sikerült. Némileg megerősödött a misztikus vonal, gonosz erők jelentek meg, de ettől csak még izgalmasabb, érdekesebb lett Vianne és kis családja sorsa. A csokoládé továbbra főszerepet játszik, úgyhogy nyugodtan mellécsomagolhatunk egy táblával, hátha az ajándékozott megkívánja.

A Tericum egy eleddig egykötetes amerikai szerző, Sue Monk Kidd új meséjével jelentkezett, A sellő legendájával. Mindkét könyv filmjogait megvették már, ami nem csoda, bár nem is könnyű feladat, mivel Kidd elég egzotikus képeket alkot. A sellő legendája egy csodálatos szigeten játszódik, ismét Amerika déli részén, és persze újból lesznek nagy érzelmek és komoly döntések, de a korábbi tinédzser helyett most egy érett nő a főszereplő.

Nem szorul ugyan ajánlásunkra Dr. House, azaz Hugh Laurie első könyve, A balek, mivel máris az eladási listák elején szerepel – nem utolsósorban azért, mert a borítóra – nyilván marketingokokból – a szerző fényképe került. A helyenként kicsit túlírt könyv körülbelül azt nyújtja, amire számítottunk – száraz angol humort, öniróniát és egy kis izgalmat. Az elején egy picit nehezen indul, de érdemes kitartani, mert később viszont garantált a rendszeresen feltörő nevetés. Tényleg nem csalódtunk Laurie-ben, olyan intelligens, ahogy gondoltuk, és reméljük, most végre a Golden Globe-ot is megkapja.

Ifjú, avagy leendő apáknak (vagy az őket megérteni kívánó párjuknak) ajánlott a Konkrét kiadótól Szily Laci Kitolás című (már-már) klasszikusának újbóli kiadása, amely második résszel bővült, ezúttal az 1-5 éves gyermekek apáinak nehéz sorsát elbeszélve.

Érdekesnek tartjuk, hogy az odautazunk-körülnézünk-esetleg letelepedünk könyvek szinte kizárólag Franciaországról, Spanyolországról és Olaszországról szólnak. Vajon miért nem ír senki, mondjuk, az izlandi élet gyönyöreiről?

Frances Mayes toszkánás sorozata most ismét egy jó drága fényképes albumváltozattal lett gazdagabb, ajándéknak kitűnő, az ember saját magának úgyis sajnálná rá a pénzt, pedig gyönyörű. Egészen más stílusú az Ulpius Egy év a Francban című könyve Stephen Clarke tollából, aki Párizsba költözött egy évre. Aztán – minden előítélete és problémája ellenére – ott is maradt. Az Egy év a Francban akár a vicces könyvek közé is kerülhetett volna, mi számos alkalommal hangosan és teli torokból röhögtünk a brit humor némi gonoszsággal felturbózott gyöngyszemein.

Ami a krimifrontot illeti, a Park Kiadó Maigret sorozata két új kötettel bővült. Mmár a megjelent kötetek száma is impozáns, nem gyakori 27 könyv egy szerzőtől, és hol van ez még a teljes Simenon életműtől. A főfelügyelő ezúttal egy csapodár közjegyzővel és egy csökönyös leányzóval küszködik, mindkettő letehetetlen és elgondolkodtató, de vigyázat, mert már egyetlen könyv is a sorozat gyűjtőjévé teheti az embert! Az Agave Block sorozatában is újabb kötet jelent meg, A betörő, aki mindenfélét csinált már, most festeni fog, mégpedig Mondrian stílusában és – micsoda meglepetés – ismét kimászik a rákent gyilkosság vádja alól. Közben van némi furcsa szex, macskarablás és jó néhány vicces helyzet.

Ténykönyvek

Az utóbbi években hazánkban jelentősen nőtt a teaivók száma. A Föld második legtöbbet fogyasztott italát azonban még azok is csak kevéssé ismerik, akik rendszeresen teáznak. A tea régi rajongóinak és leendő híveinek egyaránt kellemes és hasznos szórakozást nyújt a HVG Kiadó új könyve, amely kultúrtörténeti kalandozásokra invitálja, és praktikus tanácsokkal látja el olvasóit.

A kiadvány első kötete a növény termesztésének, feldolgozásának, kereskedelmének, a tea és teázás világtörténelmének gazdagon illusztrált fejezeteit mutatja be. A második kötet a teázás gyakorlatába kalauzol: megismertet a teakészítés lépéseivel, a gyakoribb teafajtákkal, a különböző nemzetek teázási szokásaival, a teaivás élettani hatásaival.

A politika és a történelem iránt érdeklődőknek remek ajándék lehet az Agave két gyűjteményes kötete, a XX. század nagy beszédei és a XX. század magyar beszédei. Az objektív, elfogulatlan gyűjtés a XX. század történelmének fordulópontjait mutatja be politikusok, közéleti személyiségek, írók beszédein keresztül, a nemzetköziek nagy része ebben a kötetben jelent meg először magyarul.

Ha már történelemnél tartunk, az Alexandra ugyan a negatív irányból közelít, de az Encyclopaedia Idiotica – A történelem legrosszabb döntései és döntéshozói valószínűleg legalább olyan népszerű lesz, mint a Darwin-díjasokról szóló cikkek és hírek. Megnyugtató tudni, hogy még Churchill sem volt tévedhetetlen, és talán még tanulhatunk is valamit a mások hibáiból.

A Legendavadászat szerzői, az Urbanlegends.hu blog gazdái megannyi elterjedt és bizarr tévhitet, összeesküvés-elméletet, rémtörténetet és kamufigyelmeztetést gyűjtöttek össze, amit könyvük után most hangoskönyv formában adnak közre.

Az egyes legendák tartalma mögé nézve igyekeznek felfejteni keletkezésük körülményeit, és szakemberek, vagy épp az anekdoták főhőseinek segítségével felderíteni azoknak cáfolatát is. (A könyvről megjelent kritikákat elolvashatja itt.)

Ovisoknak, kis- és középiskolásoknak

A legkisebbnek szóló új Boribon könyv a Pagonytól hozza a jól ismert Marék Veronika színvonalat, ismét telitalálat e korosztálynak. Bartos Erika is új könyvvel jelentkezett karácsonyra a Bogyó és Babóca sorozatból. Felnőttként ugyan nem vagyunk rajongói a hölgynek, de a gyerekek valamiért nagyon szeretik. Tesz-Vesz könyvvel nem lehet tévedni a legifjabbak esetében, csak az a kérdés, ha nem ismerjük a gyereket, hogy vajon melyik nincs még meg a gyűjteményében.

Kislányoknak Jacqueline Wilson A Diamond lányok című legújabb könyvét ajánljuk az Animus kiadótól, e szerzőben még sosem csalódtunk, nem véletlenül döntöget mindenféle toplistákat Angliában és kapja sorban a díjakat. Kisfiúknak Szabó Magdától a Tündér Lala különösen szép választás, az Európa Kiadó az életműsorozatban nemrég újra kihozta, és állítólag már készül belőle a 3D rajzfilmváltozat is.

Az idei ünnepi szezon családi filmslágere valószínűleg a Philip Pullmann könyvéből készült Az arany iránytű lesz, amelyet ez alkalomból az Alexandra újra kiadott. A könyvből megtudhatjuk, miért élnek olyan sokáig a boszorkányok, mit is mutat az arany iránytű, és hogyan szerzi vissza páncélját a harci medve?

Felsősöknek ajánlunk Meg Cabotot, aki a Neveletlen hercegnő sorozat írójaként lett népszerű, de más történeteit is érdemes elolvasni. Szakértő (értsd: rajongó kistinik) vélemény szerint ezek a mostani popkultúra legjobban fordított könyvei. A legfrissebb könyv címe a Cicerótól: Hogyan legyünk népszerűek?

Középiskolásoknak jó ajándék lehet az Ulpius Bad Girl (eredetiben Gossip Girl) sorozata, melyből minden tétova tinilány megtudhatja, mi a menő és mi a ciki, közben még remekül szórakozhat is. Komolyabb versenyzők számára egy majdnem klasszikus, ugyanattól a kiadótól, a Jó reggelt búbánat!, amely még mindig megérinti e korosztályt, leteszteltük. Talán még az új Murakami, A határtól délre, a naptól nyugatra is bejöhet a tizenéveseknek, ha pedig kifinomult ízlésű tiniknek vásárolnánk, akkor a japán szerző „lázadókönyvét”, a Kafka a tengerpartont ajánljuk.

Comments are closed.