2007.12.11., 2007. évfolyam, 49. szám
szerző: Erdélyi S. Gábor forrás: 168 Óra
címke: ajánló
Kik értek ide elébb? A dákok-e s őseik, a trák géták, vagy mégis inkább a suméroktól eredt magyarok, amint Wass Albert írta? Aki elébb ért, az a „gazdanép”, aki később, az a cselédnép, a betolakodó, az idegen, a patkány, a féreg? Versenyfutás a történelmi elsőbbségért, vagy komolytalan ipiapacs? (Ha önöknek ismerős a dákoromán és a sumér vízió, valamint a fenti állítások szókészlete, a cselédnép, a patkány, féreg stb., az nem véletlen. Inkább a lelki összefüggések és rokonságok jele.)
Az augsburgi vallásbéke után az volt az elv, hogy akié a föld, azé a vallás. A jobbágyság korának lejárta után Európa hányatott sorsú tereiben tovább élt az a nézet, miszerint jogos, hogy az állam szabja meg lakóinak, kik is ők. Az oda-vissza kisajátított térben nem az egymásrautaltság, hanem a másik kárhoztatása és az önfelmentés lett az uralkodó eszme. Erdélyben az egymással hadakozó magyar-román összefeszülés abból a közös gyanúból sarjadt, hogy a másik, az idegen el akarja rabolni az ősi földet, a történelmi tulajdont. E tárgyban teljesen sikertelen volt a magyar revíziós politika, sőt a bécsi döntés is, amely egyik felet sem elégítette ki, ellenben új viszályokat támasztott a kétoldali konfrontatív nemzeti szemlélet jegyében.
A széles körben vitatott és más körökben elismert Wass Albertnek a műveiben keresi e jegyeket és a kisajátított tér mitológiáját összehasonlító módszerrel Ágoston Vilmos. Párhuzamosan vizsgálja Wass és a kortárs Doru Munteanu könyveit, jelezve a megfeleléseket és ellenpontokat.
Mindkettejükben fellelhető az ideológiai jobbra való bekötöttség, de Munteanura Romániában már nemigen hivatkoznak. A reaktivált Wass hatása eleven. Ő szívesen használ etnikai jellemzőként megbélyegző kifejezéseket (szőrős talpú, szőrös nyelvű oláhok). Beszél zsidószagról, veres, lompos, koszos zsidókról, féregtermészetről, patkánylázadásról stb.
E pszichológiai kényszerképzet nyomán született kifejezéseknek választékos írók tollán semmi helyük. Használatuk révén bizonyos penészes divattörténetekbe ugyan be lehet iratkozni, igényesebb irodalomtörténetekből viszont ki.
Ezt dokumentálja gazdagon a kötet.
(Ágoston Vilmos: A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Dora Munteanu és Wass Albert műveiben. Kiadta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány.)
