Forrás: Híradó

Kétezer éves palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

2007. december 11. 08:23

Jeruzsálemben egy csapat régész kétezer éves palota maradványaira bukkant, mely valószínűleg Adiabene királynőjének, Helénának tulajdona volt

Jeruzsálem keleti negyedében egy parkosított telken ásatásokat végző izraeli régészek kétezer éves palota maradványait tárták fel, amely valószínűleg a város történetében ugyan kevésbé jelentős, de közismerten jószívű Helénának, Adiabene királynőjének tulajdonát képezte. A palota maradványaira közvetlenül a jeruzsálemi Óváros falain kívül találtak rá későbbi települések alatt, amelyeket eddig szintén elfedett a parkosított telek aszfaltja. Az ásatások színhelyével szomszédos a lejtőn épült arab Szilvan, ahol a tudósok által Dávid városának nevezett legrégebbi jeruzsálemi település maradványai találhatók.

A palota, amelyben raktárhelyiségek mellett lakóhelyiségek és rituális fürdők voltak, messze a legnagyobb építmény, amelyet a kétezer éve csak kizárólag szegények lakta Dávid városának területén valaha feltártak. Josephus Flavius (Kr.u. 37-94), a korabeli zsidó történetíró, aki írásaiban részletesen ismertette Jeruzsálemet, csak egyetlen gazdag családról, Heléna királynőéről tesz említést.

Josephus Flavius és más zsidó írások szerint Heléna abból a királyi családból származott, amely egykor a napjainkban Észak-Irakhoz tartozó Adiabenében uralkodott. Családjával együtt áttért a zsidó hitre és a Kr.u. első század első felében Jeruzsálemben telepedett le. Helénáról elismeréssel emlékezik meg a Misná, a judaizmus szóbeli hagyományainak gyűjteménye: dicséri a jeruzsálemi szegények iránti jóságát, valamint azt, hogy anyagilag támogatta a második jeruzsálemi Templom felépítését, amely palotájától alig néhány száz méterre állt. Helénát nem messze a Templomtól temették el impozáns sírba. Napjainkban róla elnevezett utca található Jeruzsálem belvárosában.

„Nagy a valószínűsége annak, hogy a palota Heléna családjának tulajdonát képezte, egyszerűen azért, mert egyetlen más épület még csak meg sem közelíti annak történelmi leírását” – mondta Doron Ben-Ami, az Izraeli Régészeti Hivatal szakembere. A palota abban az időben épült, amikor Jeruzsálem a rómaiak által uralt Júdea fővárosa volt. A Templommal és Jeruzsálemmel együtt rombolták le, amikor a rómaiak kétezer évvel ezelőtt, 70-ben a zsidó lázadást leverték.

hirado.hu/MTI

Comments are closed.