Rendünk és rangunk
A Föld országait rangsoroló listáknak se szeri, se száma. Ezeken Magyarország általában a fejlettségének megfelelően viszonylag jó helyen szerepel, de hogy eléri-e a lehetőségeit, azon lehet vitatkozni. Összeállításunkat a világ legnagyobb problémáinak felsorolásával kezdjük, hogy ezeket megsimerve jobban lehessen látni: hol is áll hazánk a többi országhoz viszonyítva egy igen sokdimenziós térben.
Az ENSZ égisze alatt működő Millenium Project keretében a világ vezető kutatói 15 globális kihívást azonosítottak, amelyre meg kellene felelnie az emberiségnek az elfogadható jövő érdekében. Ezek a következők:
1. a fenntartható fejlődés elérhetősége mindenki számára,
2. az ivóvíz elérése mindenkinek konfliktusok nélkül,
3. a növekvő népesség és az erőforrások egyensúlya,
4. a demokrácia terjedése a diktatúrák rovására,
5. a hosszú távú és globális szempontokra érzékeny politikaformálás,
6. a globálisan összeolvadó információs és távközlési technológiák mindenki hasznára való működtetése,
7. az etikus piacgazdaság létrehozása a gazdagok és szegények közötti távolság csökkentésére,
8. az új és újból feltűnő járványok és kórokozók leküzdése,
9. a technológiai eredmények felhasználása a döntési kapacitások fejlesztésére a munka természete és az intézményi működés megváltoztatása érdekében,
10. az etnikai konfliktusok, terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek visszaszorítása
11. a nők helyzetének javítása,
12. a feketegazdaság megfékezése hatékony globális intézményekkel,
13. a növekvő energiaigény biztonságos és hatékony kielégítése,
14. a tudományos és technológiai áttörések gyorsítása az emberi képességek és lehetőségek javítása érdekében,
15. az erkölcsi megfontolások elfogadottá tétele a globális döntésekben.
Hogy a hátteret tovább színesítsük nézzünk bele az ENSZ kutatói által évente kiadott State of The Future jelentés idei verziójába, amelyben sok egyéb mellett a világról a következő dolgokat lehet olvasni:
A világgazdaság 5,4 százalékkal nőtt 2006-ban, ami pénzben kifejezve 66 ezer milliárd dollárnak felel meg. Eközben a bolygó népessége 1,1 százalékkal emelkedett, azaz az egy főre jutó bevétel 4,3 százalékkal lett magasabb. Ha ez a fejlődési ütem fennmarad, akkor 2015-ig a szegénységet 2000-hez mérve kevesebb, mint a felére lehet csökkenteni. A világban az egyenlőtlenségek ettől még hatalmasak, hiszen a földlakók leggazdagabb 2 százaléka tartja kezében az összes vagyon több mint 50 százalékát, míg a legszegényebb 50 százalék csak a vagyon 1 százalékának a tulajdonosa. Eközben a világ 225 leggazdagabb emberének együttes jövedelme éppen annyi, mint a legszegényebb 2,7 milliárdé, azaz az emberiség 40 százalékáé.
A WHO jelentése szerint az emberek átlagosan várható élettartama az 1955-ben születettek 48 évéről a 2025-ben születetteknél már 73 évre növekszik. A populáció 2050-ig emiatt további 2,8 milliárddal nő, azután pedig csökkeni kezd, s 2100-ban már csak 5,5 milliárd ember él majd a Földön, 1 milliárddal kevesebb, mint ma.
Az UNESCO szerint 1970-ben a 15 évesnél idősebb embereknek a 37 százaléka volt írástudatlan, ami 1999-re 18 százalékra csökkent. Sőt 1999 és 2004-között azoknak a gyerekeknek a száma, akik elemi iskolai képzés nélkül maradtak 77millióról 21 millióra csökkent.
Korábban az emberek, ha kimerítették egy terület erőforrásait, máshová költöztek. Ez a taktika manapság már működésképtelenné válik az olyan országokban, mint India vagy Kína, ahol az emberiség 40 százaléka él, s a víz és a termőföld tartalékok kimerülőben vannak. Húsz éven belül a vízhiány némely területen olyan nagy lesz, hogy miatta 1,8 milliárd ember már eléggé elszánt lesz ahhoz, hogy akár tömeges migrációt kezdjen.
A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságok szerint a természeti katasztrófák által érintett emberek száma tíz év alatt megháromszorozódott, s elérte a 2 milliárdot, s a közvetlenül érintettek száma évente meghaladja a 211 milliót.
Ha Moore törvény fennmarad 25 éven belül a számítógépek kapacitása eléri az emberi agyét, s további 25 év múlva egyetlen számítógép kapacitása nagyobb lesz, mint az emberiség teljes agykapacitása a Földön. Az IDC piackutató cég jelentése szerint 2007-ben ez emberiség először fog több adatot előállítani, mint amennyit tárolni tud. Már 2006-ban is 161 exabájt (milliárd gigabájt) mennyiségű adatot termeltünk, de a 185 exabájtos tárolókapacitás ezt még fedezte. A multimédia-megosztóknak, az ellenőrzőkameráknak és más eszközöknek köszönhetően 2010-re 998 exabájt (közel 1 zettabájt) adat jön létre, de a tárolókapacitás csak 601 exabájt lesz.
Mindenközben ma több rabszolga van a világon, mint az afrikai rabszolga-kereskedelem csúcspontján. A becslések 12,3 millió és 27 millió közé teszik a számukat, s a többségük ázsiai nő.
A Világbank becslése szerint több mint 1000 milliárd dollárt fizetnek ki minden évben politikai vesztegetésre, amelyből 20-40 milliárdot hivatalnokok tesznek zsebre a fejlődő országokban és további 60-80 milliárdot a fejlett országokban. De az erkölcstelen döntések mindinkább napvilágra kerülnek az új médiumoknak, blogoknak, eszközöknek, mobiltelefon-kameráknak és civil szervezeteknek (például a Transparency Internationalnek) köszönhetően.
A Fereedom House jelentése viszont arról szól, hogy az elmúlt 30 évben 46-ról 90-re nőtt a szabad országok száma, s ezek polgárai a Föld lakosságának 46 százalékát teszik ki. Az országok 64 százalékában pedig létezik a képviseleti demokrácia.
Amiben az emberiség ezek alapján az ENSZ szakértői szerint nyerőre áll, az a növekvő várható élettartam, a csökkenő gyermekhalandóság, a csökkenő írástudatlanság, a növekvő egy főre jutó GDP, a mérséklődő számú konfliktus, s az internetezők növekvő száma. Veszni látszik viszont egyelőre a széndioxid-kibocsátás mérséklése, a terrorizmus visszaszorítása, a korrupció csökkentése, a globális felmelegedés visszafordítása, a szavazati jogot gyakorlók számának gyorsabb emelése és a munkanélküliség csökkentése.
Magyarország a gazdasági helyzetet bemutató világlistákon
A gazdasági szempontok alapján készült világlisták általában jól tükrözik az egyes országok fejlettségét. Ez a fejlettség azonban nem csak azzal mérhető hitelesen, hogy egy adott országban mekkora az egy főre jutó GDP, vagy mekkora volt egy év alatt az új befektetések értéke, esetleg mennyi találmányt jelentettek be. Éppen ezért az első lista, amin Magyarország helyzetét közelebbről is megtekintjük, az a Heritage Foundation, illetve a Dow Jones & Company által összeállított Gazdasági Szabadság Index 2007-es országlistája.
A Gazdasági Szabadság Index listája
1 Hongkong
2 Szingapúr
3 Ausztrália
4 USA
5 Új-Zéland
6 Nagy-Britannia
7 Írország
8 Luxembourg
9 Svájc
10 Kanada
…
18 Japán
19 Németország
…
25 Ausztria
…
31 Csehország
…
40 Szlovákia
…
41 Lettország
…
43 Portugália
44 Magyarország
45 Franciaország
Ebből azonnal kitűnik, hogy az egy főre jutó GDP nem feltétlenül határozza meg, hogy egy országban mennyire szabad a gazdaság, máskülönben aligha előzhettük volna meg Franciaországot, ahol az állam befolyása hagyományosan erős a gazdaságra, amit a lista azonnal ki is mutatott. Magyarország hasonló okok miatt került a 44-ik helyre a 157 országot számba vevő lajstromban, amelyet Líbia, Kuba és Észak-Korea zár. A mozgásterünk meglehetősen nagy ebben a dologban, hiszen a legszabadabbnak értékelt EU tagország, Nagy-Britannia a lehetséges 100-ból 81,55 pontot szerzett, mi pedig csak 66,15-öt.
A részletek Magyarország számára így alakultak: üzleti szabadág (71,2), kereskedelmi szabadság (76,6), Fiskális szabadság (79,2), A kormánytól való szabadság (41,8), Monetáris szabadság (76.7), Befektetési szabadság (70,0), Pénzügyi szabadság (60,0), Vagyoni jogok (70,0), Korrupciómentesség (50,0), Munkavállalói szabadság (66.1).
Hol a legkönnyebb üzletelni?
Egy másik tekintélyes szervezet, az IFC (International Finance Corporation) a saját 178 országot rangsoroló listáját annak alapján állította össze, hogy melyik országban a legkönnyebb elintézni bizonyos üzleti dolgokat. A rangsor élén Szingapúr áll, a legjobb EU helyezett Dánia, a sor végén pedig Bissau-Giunea, a Közép-Afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság áll.
Az egyszerű üzletelés listája
1 Szingapúr
2 Új-Zéland
3 USA
4 Hongkong
5 Dánia
6 Nagy-Britannia
7 Kanada
8 Írország
9 Ausztrália
10 Izland
…
12 Japán
…
17 Észtország
…
20 Németország
…
22 Lettország
…
25 Ausztria
26 Litvánia
…
31 Franciaország
32 Szlovákia
…
45 Magyarország
46 Bulgária
…
48 Románia
…
53 Olaszország
…
55 Szlovénia
56 Csehország
A lista összeállításánál a különböző tényezők szerint rangsorolták az országokat, s az így kapott helyezési számok átlaga kiadta a végső sorrendet. Magyarország a frissen csatlakozott EU-országok között a balti államok és Szlovákia után, de például Csehország és Szlovénia előtt áll. De megelőzünk például olyan fejlett országokat is, mint Tajvan vagy Olaszország. Az egyes részterületeken hazánk így szerepelt:
Üzlet indítása (67), Licenc-szerződés ( 87), Munkatárs alkalmazása (81), Vagyon bejegyeztetése (96), Hitelet kapni (26), Befektetők védelme (107), Adófizetés (127), Külkereskedés (45), Szerződések betartatása (12), Vállalkozás bezárása (53). Azaz ha a befektetők nagyobb védelmet élveznének és kevesebb lenne az adók körüli bonyodalom és kisebb lenne a teher, akár sokkal jobban is végezhettünk volna.
Az IMD versenyképességi évkönyve, az EBRD jelentése és az IMF GDP listái
Az IMD 2007-es versenyképességi évkönyvének adatai a gazdasági és üzleti erősorrend átrendeződését mutatják. A feltörekvő országok gyorsan javítják versenyképességüket szerte a világon, s komoly kihívást intéznek a világgazdaságot évszázadokig uraló fejlett gazdaságoknak. Ez akár azzal is járhat állítják a svájci kutatók, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Államokban megerősödik a protekcionizmus. Az 55 országot felsoroló lista történetében először volt megfigyelhető, hogy a rangsort még most is vezető USA nyomába érhetnek, mert a feltörekvők rövidebbre vették a követési távolságot. Kína, Oroszország, India, Szlovákia, Észtország, Svédország, Ausztria, Ausztrália, Dánia, Svájc és Hongkong nagyot javított versenyképességén az utóbbi években. A vesztesek közé pedig Indonézia, Olaszország, Argentína, Brazília, Mexikó, Törökország, a Fülöp-szigetek és Franciaország sorolható, de legalábbis e csoportba tartanak, ha nem tesznek valamit a teljesítményük javítására. Magyarország a 35 helyével tartja magát, hiszen egy évvel korábban a 37-ik, előtte 41-ik volt. A konvergencia program hatásai várhatóan először a 2008-as listában jelennek majd meg markánsan.
Az IMD 2007-es versenyképességi listája
1 Egyesült Államok
2 Szingapúr
3 Hongkong
4 Luxembourg
5 Dánia
6 Svájc
7 Izland
8 Hollandia
9 Svédország
10 Kanada
11 Ausztria
15 Kína
16 Németország
…
22 Észtország
…
24 Japán
…
28 Franciaország
…
31 Litvánia
32 Csehország
…
34 Szlovákia
35 Magyarország
36 Görögország
…
40 Szlovénia
41 Bulgária
42 Olaszország
43 Oroszország
44 Románia
…
52 Lengyelország
EBRD-jelentés: Magyarország jó átalakuló rossz hangulatban
Magyarország kapta az idén is a legjobb osztályzatokat a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), a nemzetközi pénzintézet éves jelentésében az átalakuló térségről. A szűkebb közép-európai térségben azonban a magyar lakosság messze a legelégedetlenebb a rendszerváltás óta lezajlott politikai változásokkal, olvasható a csütörtökön kiadott jelentésben.
A bank kiemelte azt is, hogy működési területén az EU-taggá vált országokban általában lelassult a reformfolyamat. A „Jelentés az átalakulásról” (Transition Report 2007) című, az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, 228 oldalas elemzésből kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is osztályelső. A piaci átalakulás előrehaladottságára kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-indexcsoportban az átlagos magyar osztályzat csaknem 4, amellyel Magyarország a teljes mezőnyt vezeti.
A Nemzetközi Valutaalap GDP listái
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendszeresen kiadja a világgazdaság helyzetét bemutató jelentését (World Economic Outlook). A legutóbbi tanulmány októberben jelent meg, s megállapította, hogy a feltörekvő gazdaságok, különösen Kína és Oroszország szélsebesen nőnek, a hagyományosan fejlett térségekben viszont lassú a gazdaság bővülése. Ez egybecseng a többi gazdasági elemző szervezet megállapításaival. Így nézzünk két évet visszafelé, mert a 2005-ös GDP adatokat az IMF most publikálta. Sőt az egyik lista vásárlóerő paritáson számított adatokat tartalmaz, ami a létrejött új érték valódi nagyságát az adott országban hitelesebben mutatja.
Az egy főre jutó GDP 2005-ben
A korrupciós lista, a magánélet sérhetetlensége és a globális békeindex
Kell-e beszélni róla, hogy a korrupció milyen pusztító hatású minden társadalomra. A szegény országokban, ahol a hivatali korrupció azért pusztító, mert a pénzek nem közcélokra fordítódnak, a gazdagabbakban pedig azért, mert korlátozzák a versenyt, s ezzel rontják az adott ország egész teljesítményét, s megteremtik az alapjait a politikai visszaéléseknek is. A korrupció legnagyobb része azonban az üzleti világon belül marad, de ez sen nevezhető szerencsésnek a legcsekélyebb mértékben sem. A Trasnparency International listája (ahol a korrupció teljes elutasítása 10 pontot ért, a teljed elfogadása pedig 0-át) 4,1-es átlagot hozott. Magyarországon a helyzet valamivel jobb az átlagosnál, amit az 5-ös osztályzat is mutat. Ezzel éppen ott állunk, ahol az olaszok, de néhányakat talán meglepő módon megelőzzük többek között Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot is. Azaz a korrupció mértéke elviselhetetlenül magas, ennek ellenére a helyezésünk miatt ma még nem kell túlságosan szégyenkeznünk.
Transparency International korrupciós listája
1 Izland 9.7
2 Új-Zéland 9.6
3 Finnország 9.6
4 Dánia 9.5
5 Szingapúr 9.4
6 Svédország 9.2
7 Svájc 9.1
8 Norvégia 8.9
9 Ausztrália 8.8
10 Ausztria 8.7
…
14 Kanada 8.4
…
16 Németország 8.2
17 Egyesült Államok 7.6
18 Franciaország 7.5
…
27 Észtország 6.4
…
31 Szlovénia 6.1
…
40 Olaszország 5
41 Magyarország 5
…
44 Litvánia 4.8
…
47 Görögország 4.3
48 Csehország 4.3
49 Szlovákia 4.3
…
54 Lettország 4.2
…
75 Lengyelország 3.4
…
81 Kína 3.2
…
85 Románia 3
…
127 Oroszország 2.4
…
160 Csád 1.7
A magánélet tiszteletben tartása
Az Európai Unió nagy közvélemény-kutató intézetekkel összefogva egy olyan vizsgálatot végzett, amelyből kiderült, hogy az uniós tagországok a világ más részein lévő államokkal összevetve mennyire tartják tiszteletben polgáraik magánéletét, privát szféráját. A 37 országot felölelő kutatás 0-5-ig terjedő pontozásában még a legjobb Németország is csak egy gyenge négyest kapott, s Magyarország a maga közepesével a lista elején végzett. Meglepő, hogy például az Egyesült Államok csak kettesre vizsgázott, Nagy-Britannia pedig még arra sem. E rossz jegyek nyilvánvalóan összefüggenek a brit szigeteken mind általánosabb vizuális megfigyeléssel, illetve az Egyesült Államokban a beutazók biometrikus ellenőrzésével és a rigorózus vízumkiadási gyakorlattal.
1 Németország 3,9
2 Kanada 3,6
3 Belgium 3,2
4 Ausztria 3,2
5 Görögország 3,1
6 Magyarország 3,0
7 Argentina 3,0
8 Franciaország 2,9
9 Lengyelország 2,9
10 Portugália 2,9
…
15 Lettország 2,6
16 Észtország 2,6
17 Málta 2,6
…
19 Csehország 2,5
…
21 Szlovákia 2,5
22 Litvánia 2,5
…
26 Szlovénia 2,3
…
30 Egyesült Államok 2,0
…
Nagy-Britannia 1,5
…
34 Szingapúr 1,4
35 Oroszország 1,4
…
37 Kína 1,3
Magyarország az egyes részterületeken a következő értékelést kapta: alkotmányos védelem (4), törvényen alapuló védelem (4), személyiségi jogok érvényesítése (4), igazolványok és biometria (4), adatszolgáltatás (-), vizuális megfigyelés (2), kommunikáció lehallgatása (1), munkahelyi ellenőrzés (-), perelhetőség (3) adatforgalom ellenőrzése (- ), utazási költségek, határátlépés (3 ) vezetés, irányítás, ( 2), demokratikus személyi védelem (3).
Globális béke index
Az embereket a legtöbb sérelem háború idején éri. Éppen ezért nem mindegy, hogy az egyes országok megtesznek-e mindent a békéért. Az Economist című lapban megjelent lista aszerint soroltja be az országokat, hogy mennyire álltak ki, és mekkora erőfeszítéseket tettek a béke érdekében. A sor eleje nem meglepő, s talán a vége sem, ahol nagyhatalmak és háborús országok foglalnak helyet.
1 Norvégia
2 Új-Zéland
3 Dánia
4 Írország
5 Japán
6 Finnország
7 Svédország
8 Kanada
9 Portugália
10 Ausztria
11 Belgium
12 Németország
13 Csehország
14 Svájc
15 Szlovénia
16 Chile
17 Szlovákia
18 Magyarország
…
96 Egyesült Államok
…
118 Oroszország
119 Izrael
120 Szudán
121 Irak
Olimpiai érmek listája
Nincs semmi, ami a békevágyat plasztikusabban kifejezné, mint az olimpiai eszme, amely a különböző nemzetek gyermekeinek békés terepet kínál a megmérkőzésre. Kézenfekvő, hogy a játékokon való részvétel hatékonyságának bemutatására is készültek listák. A 2000-es Sidney-i játékok adatait alapul véve egy érdekes rangsor is készült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és statisztikusok összefogásával. Kiszámolták, hogy hány ember kell egy éremhez. Négy évvel később Athénben pedig egy olyan rangsor is készült, amelyik azt mutatta, hogy egy olimpiai érem mennyi GDP megtermelése mellett volt megszerezhető az egyes országokban. Hazánk elég jól szerepelt mindkét összevetésben.
Hány ember kell egy olimpiai éremhez
Az olimpiai érmek és a GDP
A boldogság indexek: az emberek, az országok és a Föld
Az emberek végső soron jól akarják magukat érezni, elégedettek és boldogok szeretnének lenni, akárcsak egy olimpiai bajnok a dobogó tetején. Az öröm ilyen magas foka keveseknek és ritkán adatik meg, de az apró örömökre mindig van lehetőség, azon azonban alaposan dolgozni kell, hogy az öröm forrásai hosszú távon se apadjanak el. Az utolsó három ranglista ezzel függ össze.
Human Development Index (HDI), az emberhez méltó fejlődés rangsora
Az ENSZ közreműködésével készülő HDI a várható élettartamot, a műveltséget, az oktatást és az életszínvonalat vizsgálja országonként és világméretekben. Az index készítői a jólétet, különösen a gyermekek jólétét tartják szem előtt a vizsgálatok során. Ezek a szempontok határozzák meg, hogy egy ország fejlettnek, fejlődőnek vagy fejletlennek számít, amire azonban hatással van, hogy a gazdaságpolitikának milyen hatása van az élet minőségére. A 177 országot felsoroló listában Magyarország a 36-ik helyen szerepel. A rangsor elejét kizárólag a gazdag országok alkotják, míg a végére elsősorban fekete afrikai országok szorultak.
A HDI rangsor
1. Izland
2. Norvégia
3. Ausztrália
4. Kanada
5. Írország
6. Svédország
7. Svájc
8. Japán
9. Hollandia
10. Franciaország
…
21. Hongkong
22. Németország
23. Izrael
24. Görögország
25. Szingapúr
26. Dél-Korea
27. Szlovénia
28. Ciprus
29. Portugália
30. Brunei
…
36. Magyarország
…
177. Sierra Leone
Az országok boldogság szerint rangsora
Egy Ronald Inglehart nevű amerikai szociológus, aki a Wolrd Values Surveys (Világérték Kutatások) című projectet vezeti azt a kérdést intézte emberekhez a világ 79 országában, hogy egy tízes skálán jelöljék meg a boldogságuk fokát erre a kérdésre válaszolva: „Minden dolgot megfontolva mennyire elégedett az élete egészével mostanában? A válaszokból előállt a szubjektív hogylét rangsora. A magyarok legendás rosszkedve ellenére voltak, és elég sokan 2002 táján, akik még nálunk is pocsékabbul érezték magukat.
1. Costa Rica
2. Mexikó
3. Dánia
4. Kolumbia
5. Írország
6. Izland
7. Észak-írország
8. Svájc
9. Hollandia
10. Kanada
11. Ausztria
12. El Salvador
13. Venezuela
14. Luxembourg
15. Egyesült Államok
16. Ausztrália
17. Új-Zéland
18. Svédország
19. Nigéria
20. Norvégia
38. Szlovénia
39. Japán
40. Csehország
49. Lengyelország
50. Törökország
57. Magyarország
58. Szlovákia
60. Észtország
61. Szerbia
66. Litvánia
69. Lettország
71. Bulgária
74. Románia
76. Oroszország
78. Ukrajna
79. Zimbabwe
A Happy Planet Index
Az egyén boldogságánál már csak az lehet fontosabb, ha az egész bolygó kiugrik a bőréből. Hogy ettől mennyire vagyok távoll, vagy éppen az egyes országokban mennyire vannak hozzá közel, azt meg mutatja a Boldog Bolygó (Happy Planet) Index. A HPI méri az egyes országok lakosainak életükkel való elégedettségét, a várható élettartamot és az ökolábnyomuk méretét. E három tényezőből súlyozással számítják ki az index értékét, ami azt mutatja, hogy a gazdag országok polgárai nagy fogyasztásukkal (még ha ők maguk jól is vannak) egyáltalán nem teszik boldoggá a bolygót, amelyen élnek. A sor legvégén a nagy környezetszennyezők és az egykori Szovjetunió országai keserítik Földanyát.
HPI Index
1 Vanuatu
2 Kolumbia
4 Dominika
5 Panama
6 Kuba
7 Honduras
10 Saint Vincent és Grenadines
…
117 Izrael
119 Svédország
120 Románia
121 Magyarország
123 Finnország
128 Csehország
129 Franciaország
131 Singapúr
132 Szlovákia
133 Görögország
134 Tanzánia
136 Portugália
…
150 Egyesült Államok…
172 Oroszország
173 Észtország
173 Ukrajna
