Sólyom László sajnálja, hogy a Mazsihisz nem ebédel vele
2007. december 3. 13:58
A köztársasági elnök szerint a Mazsihisz nem indokolta meg kellően a program lemondását
Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem fogadta el meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra és ebédre – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal(KeH).
A KeH honlapján hétfőn tették közzé Tari Sándor hivatalvezető levelét, amelyet november 28-i dátummal küldött a Mazsihisz vezetésének, amely korábban szintén levélben tudatta, hogy nem fogadják el a köztársasági elnök meghívását.
Az elnöki hivatal szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását.
Ezen a találkozón „az összetartozást és a kölcsönös megértést” fejezik ki a történelmi egyházak évről évre. A közös ebéd célja, hogy „az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről a köztársasági elnöknek, és egyúttal egymásnak is” – írta Tari Sándor a Mazsihisz vezetőségének.
A Mazsihisz azért mondta le a meghívást, mert Sólyom László a Polgári Törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását nem hirdette ki, hanem alkotmányossági aggályaira többek között a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságának aránytalan korlátozására hivatkozva előzetes normakontrollra megküldte az alkotmánybírósághoz.
Az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy „megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelő.” – írta a KeH hivatalvezetője levelében.
A honlapon közzétett levél idézte Sólyom Lászlónak az országgyűlés őszi nyitóülésén szeptember 10-én mondott beszédének részletét, ahol kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét: „Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak az országból.”
A holokauszt túlélőinek félelmét osztva a beszéd kiemelte, hogy nem lehet hivatkozni arra, hogy megváltoztak a történelmi körülmények és nincs veszély, mert azok számára, akik mindezt elszenvedték, mindig jelenvaló a trauma.
A Mazsihisznak írt levél ebből a beszédből kiemelte a halottak és a túlélők iránti tiszteletadás szükségességét, ami nem engedheti meg, hogy az árpádsávos zászlót az ellenzékiség jelképéül lehessen választani.
hirado.hu/MTI
december 8th, 2007 at 01:03
Sajnálhatja is,
mert nem véletlen hogy zsidók jelentős része most egyetért a Mazsihisz gesztusával.
Egyidejüleg szomorü, hogy elnökünk ugy érzi, hogy nem kapott elegendő magyarázatot arról, hogy miért nem akarnak vele zsidók ebédelni.
Jobban tenné, ha nem kérdezné, mert esetleg kap egyenes válaszokat, azokat pedig nem tudja majd a kirakatba rakni.
Lehet, hogy elnök ur popularitása Magyarországon első helyre sorolja, de külföldön már ez a vélemény nem ilyen egyértelmü. Ugy látszik nem véletlen, hogy a Fidesz annak idején ezt az urat jelölte elnöknek, olyan emberre volt szükségük, akik Magyarország határain belül tud elérni sikereket, a külföld véleménye meg soha nem érdekelte a Fideszt addig amig nem volt szüksége pénzre a tevékenységük folytatásához. Tudniillik pénz nélkül még Magyarországon sem maradnak sokáig ennyire közkedveltek. Ha már nem fognak tudni osztogatni, akkor senki nem fog kérni belőlük idehaza sem. Külföldön pedig már régóta nem tartanak igényt ilyen fajta kormányzásra, amely veszélyezteti a demokrácia alapnormáit.