MIÉRT NEM UTAZTAM ANNAPOLISBA?
Jó kérdés amire több jó válasz van.
Egyrészt:
· Olvastam a Jeruzalem Postban, hogy a Marylandi városkában nem lehet kóser kosztot kapni. Az arabokra való tekintettel a tapintatos amerikaiak nem szolgáltak fel sertéshúst de nekem – öreg, bigott zsidónak – ez nem elég. És bár a helyi Chábád rezidens felajánlotta segitségét – ezt a szervezők nem vették igénybe. Másrészt
· Azzal riogattak itt helyi Jobbikos barátaim, hogy Olmert azért utazik hogy „eladja Jeruzsálemet”. Ehhez persze nem akartam statisztálni. Aztán kiderült hogy…nincs vevő és minden marad a régiben. Harmadrészt
· Azzal is fenyegettek a „jólértesültek”, hogy a tett szinhelyén az amerikai mükedvelő baloldal tüntetéseket fog rendezni. Ebből az áruból én el vagyok látva Pesten, tehát fölösleges 13 órát repülni Marylandba, elég hármat a magyar fővárosba. Hogy a balosok tüntetnek vagy a magyar neonácik – az nekem tök mindegy. Heringet nem eszek, árt a gyomromnak, meg a pesti nem is kóser.
· És nehogy valaki azt higyje, hogy én a béke ellen vagyok – közlöm mindenkivel akit illet (vagy akár nem illet), hogy mindent meg kell próbálni. Oszlót is meg kellett próbálni, bár kiderült hogy fiaskó volt. Ezt csak az oberchóchem nagyokosok tudták előre. Én nem vagyok ilyen.
Az egész világnak tudnia kell hogy mi zsidók – békét akarunk. Ahogy Dávid királyunk mondja Zsoltáraiban:”Én pedig békét akarok, de amint megszólalok – ők már harcra készülnek!” (Zsolt. 120, 7)
ROMÁNIA: ZSIDÓK NINCSENEK, ELADÓ TEMETŐK VANNAK
Azt hogy zsidók már nincsenek Rómániában – régóta tudjuk. Azt viszont hogy az „illetékesek” eladogatják potom pénzen a régi patinás zsidó temetőket – a napokban tudtak meg a Mááriv szenzációs riportjából.
Hogy kik az ” illetékesek”? Hát elsősorban a Joint, melynek hátterében a Federáció müködik. Az alany – a 3- 4 ezernyí öreg, beteg, fásult – nagyobb részében vegyesházas zsidó. Allija már nincs vagy alig van, mert itt már a Szochnut sem talál megfelelö delikvenseket.
Dr Móses Rózen, a legendás főrabbi, aki a román zsidóság nagy részét allijáztatta – ellentétben a magyar-kommunista zsidó vezetőkkel, akik az allija kerékkötői voltak – nem adott el zsinagógákat. Ha egy fölöslegessé vált, leromboltatta és az épitőanyagot adta el – ami megfelelt a halacha előirásainak. Temetőket sem kótyavetyélt el és gondoskodott hogy azokat ne profán célokra használják – mint most.
Romániában évek óta nincs rabbi, bár van valaki aki Izraelből időnként oda utazik, de befolyása a nullával egyenlő. Amikor a Mááriv tudósitója megkérdezte a temető eladások botrányáról – csak ötölt-hatolt.
ZSIDÓK LEVELET IRNAK…HITLERNEK
Németországban most megjelent egy új könyv, amely összegyüjtott egy csokrot azokból a levelekből, amiket a polgárok – köztük zsidók is – irtak Hitler vezér és kancellárnak
Egyes zsidók antiszemita kilenségekre panaszkodtak, nem tudván hogy ezek Hitler a Mein Kampfban kifejtett elveiből fakadnak. Mások pedig direkt a Führer segitségét kérték, még az emlékezetes Kristallnacht után is, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Hitler hadat üzent a világ zsidóságának.
… ÉS A MEIN KAMPF KAIRÓBAN, ARABUL
Nyugat Európában tilos és büntetendő (Magyarországon és a volt Szovjetunióban szabad), de Kairóban és egyéb prominens arab helyeken nyiltan árusitják és kommentálják Hitler fő müvét, amely az arab antiszemitizmus ideológiájának egy főmüvévé avanzsált.
Egy régi (1963) forditást ujitottak most fel és ez szabadon kapható nemcsak Egyiptomban, hanem Jordániában és a Palesztin Autoritás területein is. Hitler ugyan már a történelem szemétdombján nyugszik, de az arabok élvezetettel olvassák eszmefuttatásait – és egyuttal tagadják a Holocaustot mint olyant. Perzse a háboruban voltak veszteségek, sokan meghaltak – mondják Kairóban – de Hitler nagyon érdekes dolgokat mond ezen könyvében.
MEXIKO: OÁZIS AZ ASSZIMILÁCIÓ TENGERÉBEN
Szinte hihetetlen, de igaz: úgyszólván az egyetlen hely a világon, ahol a zsidó közösség nem ismeri az asszimiláció fogalmát és ahol a zsidó gyerekek 100% zsidó iskolá(k)ban tanul – ez a mexikoi Monterrey városa. Csak kevés zsidó van itt – mindössze 450 egyed és 120 család, de itt nincs vegyesházasság, nincs asszimiláció és a kis khilá napi zsidó iskolát tart fenn, amelyben naponta, illetve hatszor hetente, több mint száz gyerek tanul.
Ez még az átlagos mexikói hányadnál is jobb: orszászerte 80% a zsidó gyerekek aránya a zsidó iskolákban (a nagy Amerikában nidössze 20%) mig itt, Monterreyben – 100%.
Mexikóban ma összesen 50 ezer zsidó van és ez egyike a virágzó közösségeknek, amelyek nem engedik hogy a „moden idők” elsodorják őket. A Monterrey-i siker egyik titka az a paragrafus a közösség által megállapitott Tákánotban (szabályrendelet), amely előirja, hogy csak azt temetik el – 120 után – a zsidó temetőben, aki gyerekeit a zsidó iskolába küldte. Eszerint az ottani zsidók nemcsak élni hanem meghalni se szeretnének mint egy gój…
Az 50 ezer zsidó nagyrésze a fővárosban – Mexiko City – lakik. Több mint 63 éve a rabbijuk Mose Kájmán, aki Bialistockban született. A nowardoki jesivában tanult és a Soá elöl menekült az égő Európából. Azóta istápolja Kájmán rabbi a Monterrey-i közösséget, miután rögtön jöttekor zsidó iskolát alapitott, mikvet létesitett és kásrut hálózatot fejlesztett ki.
A ma 94 éves rabbi erős kezekben tartja a kehillát és az ő érdeme, hogy itt nincs asszimiláció. Hosszi ideig sochét (rituális metsző) valamint mohél és kántor is volt. Ma „csak” rabbi, de a katólikus többségü városban nagy népszerüségnek örvend és a hatóságok tanácskoznak vele a fontos kérdésekben.
Helyi legenda szerint a városz marannusok alapitották és ebből a korszakbók sok „zsidó” szokás marad fenn. Például: fali üregekben gyertyákat gyujtanak és sokan bárányhúst esznek – sertés helyett…
AZ ORTODOX MATEMATIKA-PROFESSZOR (NŐ)
CSALÁDJÁBAN VOLTAK ANTISZEMITA KISZÓLÁSOK
Málká Sepsz (59), a vallásos Bár Ilán egyetem matematika fakultásának vezetöje – régi protestáns családból számazik. Apja ateista volt, de Málká érdeklődése a a zsidóság iránt régi keletü. A szülők nem voltak antiszemiták – mondja a ma ultra-ortodox matematikus – de a családban lehetett antiszemita felhangokat hallani. Húsz éves korában érlelődött meg benne az elhatározás betérni a zsidóságba. Segitségére volt ebben egy fiatal ember akit az egyetemen ismert meg – született zsidó aki akkoriban igyekezett visszatérni gyökereihez. Ma a férje, aki szintén a Bár Ilán egyetemen tanit. Gyerekei nem dicsekszenek el a mama akadémikus munkájával, ha kérdezik őket, azt mondják hogy tanitónő. Egy időben férje azon volt, hogy elhagyja az egetemet és életét a Tórá tanulásának szenteli. Megkérdezték Sách rabbit, az akkor legnagyobb ortodox autoritást, aki azt mondta hogy maradjon az egyetemen
Ma Málká parókát és rajta fejkendőt hord, Bné-Brákban lakik, az ultraortodox városban és gyerekei ( 4 – kettő „saját” és kettő örökbe fogadott) – a legszigorubb ortodox-zsidó nevelést kapták. A fiuk jesivában, a lány a Bét Jákob iskolában.
Emellett Málká – – álnéven – ortodox szellemiségü könyveket is ir, azért álnéven, mert az ortodox körökben ez nem szokásos, hogy egy parókás asszony könyveket irjon. Az egyetemi munka az más – az a „párnósze” (megélhetés) miatt van, de csak úgy, regényeket irni – Ráchel Pomeránc néven – ez nem nagyon pásszol.
Amikor a riporter megkérdezi, hogyan alakult az, hogy Málká – azelőtt Mary Elizabet – éppen a zsidóságot választotta, a válasz akadámikus, matematikus, majdnem tudományos: „Arra a meggyőződésre jutottam. Hogy a alegbagyonn esélye annak van, hogy ez a vallás a legautentikusabb”.
MOZGÓ ZSINAGÓGA AZ IZRAELI VASUTAKON
A nost jóváhagyott tervek szerint rövidesen létrejön az izraeli vonatokon – az étkezőkocsi mintájára – az imakocsi, amelyben Tóra-tekercs, imakönyvek, stb, várják majd a hivőket.
Egyelőre nincs pénz egy állandó személyzet finanszirozására, de ezt a feladatot – állitólag – a Chábád aktivisták fogják betölteni, önkéntes alapon.
ZSIDÓ VILÁGHIRADÓ – NAFTALI KRAUS
