Forrás: Origo

Portugália, Svédország, Dánia,Albánia és Málta válogatottjai ellen kell kiharcolnia a 2010-es világbajnoki részvételt a magyar labdarúgó-válogatottnak. A durbani sorsolást követően Kisteleki István, az MLSZ elnöke úgy nyilatkozott, a második hely nem elérhetetlen együttesünk számára.

Portugália, Svédország és Dánia a fő rivális

Nem sikerült az álomellenfelekre szert tennie a magyar labdarúgó-válogatottnak a 2010-es vb-selejtezők csoportsorsolásán, miután Portugália, Svédország és Dánia került az együttes útjába.

A gyengébb riválisok közül Albánia sem tűnik könnyű ellenfélnek, a 2008-as Eb-selejtezők során például kétszer is döntetlenre végzett Bulgáriával, s Hollandia is csak 1-0-ra, illetve 2-1-re tudta legyőzni. Máltát pedig tavalyi zakó óta jól ismerjük…

„Nem érzem esélytelennek csapatunkat, a második helyre odaérhet. Úgy érzem, hazai pályán bármelyik csapatot legyőzhetjük, s ha idegenben két helyen helytállunk, reménykedhetünk” – nyilatkozta Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.

„Három olyan ellenfelet kaptunk, amelyeknél nem tudok erősorrendet felállítani. De lehetnek keresztbeverések, lehet esély a továbbjutásra. A kicsik közül egyedül Montenegrót nem akartam kapni, a következő kalapból például Albániát sem, mert sötét ló, s hazai pályán veszélyes” – nyilatkozta Várhidi Péter szövetségi kapitány.

A vb-selejtezők csoportbeosztása:

1. csoport: Portugália, Svédország, Dánia, Magyarország, Albánia, Málta

2. csoport: Görögország, Izrael, Svájc, Moldova, Lettország, Luxemburg

3. csoport: Csehország, Lengyelország, Észak-Írország, Szlovákia, Szlovénia, San Marino

4. csoport: Németország, Oroszország, Finnország, Wales, Azerbajdzsán, Liechtenstein

5. csoport: Spanyolország, Törökország, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Örményország, Észtország

6. csoport: Horvátország, Anglia, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Andorra

7. csoport: Franciaország, Románia, Szerbia, Litvánia, Ausztria, Feröer-szigetek

8. csoport: Olaszország, Bulgária, Írország, Ciprus, Grúzia, Montenegró

9. csoport: Hollandia, Skócia, Norvégia, Macedónia, Izland

Az európai selejtezősorozat kilenc csoportban zajlik, az elsők automatikusan kvalifikálják magukat a világbajnokságra, míg a nyolc legjobb csoportmásodik oda-visszavágós pótselejtezőn méri össze tudását a vb-részvételért.

Ázsia, CONCACAF, Afrika

Az ázsiai selejtezők érdekessége, hogy a 3. csoportban a külpolitikai szempontból kifejezetten veszélyes párharcra is sor kerül, Észak- és Dél-Korea ugyanis összekerült egymással. Az 1. csoportban az óceániai régiót Ázsiára cserélő Ausztrália utazhat Kínába, Irakba és Katarba.

Az ázsiai selejtezők csoportbeosztása:

1. csoport: Ausztrália, Kína, Irak, Katar

2. csoport: Japán, Bahrein, Omán, Thaiföld

3. csoport: Dél-Korea, Észak-Korea, Jordánia, Türkmenisztán

4. csoport: Szaúd-Arábia, Üzbegisztán, Libanon, Szingapúr

5. csoport: Irán, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok, Szíria

A CONCACAF-zónában két kör előselejtezővel kezdődik a kvalifikáció, majd a 12 versenyben maradt válogatott három csoportban folytatja a küzdelmeket. Mindhárom csoportból az első két-két helyezett kerül a zónadöntőbe, ahol minden válogatott kétszer találkozik valamennyi riválisával. Az első három helyezett vb-induló, a negyedik helyezett válogatott pedig pótselejtezőt játszik a dél-amerikai sorozat 5. helyezettjével.

1A: Egyesült Államok – Dominika/Barbados

1B: Guatemala – Turks és Caikos szigetek/St. Lucia

1C: Trinidad és Tobago – Bermuda/Kajmán-szigetek

1D: Kuba – Aruba/Antugua és Barbuda

2A: Mexikó – Belize/St. Kitts és Nevis

2B: Jamaica – Bahama – Brit-Virgin-szigetek

2C: Honduras – Dominikai Köztársaság/Puerto Rico

2D: Kanada – St. Vincent és Grenadine

3A: Costa Rica – Virgin-szigetek/Grenada

3B: Guyana – Suriname/Montserrat

3C: Panama – Salvador/Anguilla

3D: Haiti – Nicaragua/Holland-Antillák

Az afrikai csoportbeosztás magyar szempontból azért számított izgalmasnak, mert Uganda nemzeti együttesének szövetségi kapitánya Lothar Matthäus egykori segítője és a Ferencváros korábbi szakvezetője, László Csaba.

A szakember a Telesportban elmondta, Angola, Benin és Niger ellen cél a továbbjutás, főleg azért, mert így már kvalifikálná magát együttese a következő Afrika-kupára.

Az afrikai selejtezők csoportbeosztása:

1. csoport: Kamerun, Zöld-foki szigetek, Tanzánia, Mauritius

2. csoport: Guinea, Zimbabwe, Namíbia, Kenya

3. csoport: Angola, Benin, Uganda, Niger

4. csoport: Nigéria, Dél-Afrika, Egyenlítői-Guinea, Sierra Leone

5. csoport: Ghána, Líbia, Gabon, Lesotho

6. csoport: Szenegál, Algéria, Libéria, Gambia

7. csoport: Elefántcsontpart, Mozambik, Botswana, Madagaszkár

8. csoport: Marokkó, Etiópia, Ruanda, Mauritánia

9. csoport: Tunézia, Burkina Faso, Burundi, Seychelle-szigetek

10. csoport: Mali, Kongó, Szudán, Csád

11. csoport: Togo, Zambia, Eritrea, Szváziföld

12. csoport: Egyiptom, Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Dzsibuti

A kvalifikáció lebonyolítási rendje

A 2010-es világbajnokságra rekordszámú nevezés érkezett, hiszen 200 válogatott jelezte indulási szándékát, de közülük 30 együttes máris búcsúzott, elvégre Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában és Óceániában is elkezdődtek már a selejtezők.

Az öt újonc közül négy máris kiesett (a Comores-szigetek, Tuvalu, Burma és Kelet-Timor), az ötödik viszont szerepel a sorsoláson: Montenegróról van szó, amelynek köszönhetően Európából rekordszámú csapat, 53 indul el a selejtezőkön. Kontinensünkön egyébként három olyan gárda van, amelyik eddig minden egyes selejtezősorozatban részt vett, és valószínűleg kevesen találnák ki, hogy ez a három csapat Portugália, Írország és Luxemburg.

Az 53 európai csapatot tartalmazó kilenc csoportból az első helyezettek egyenes ágon kijutnak a tornára, a nyolc legjobb csoportmásodikat pedig összepárosítják, hogy így derüljön ki a további négy vébérésztvevő kiléte – Európának ugyanis 13 helye van a vébén.

Az afrikai selejtezők különlegessége, hogy egyben a kontinensviadal kvalifikációs sorozatát is jelentik, így aztán a világbajnokság rendezője, Dél-Afrika neve is ott volt a sorsolásnál – először fordult elő, hogy a vébé házigazdáját is figyelembe kellett venni a kvalifikációs sorozatnál.

A Bafana-Bafana eredményei persze csak az Afrikai Nemzetek Kupája szempontjából számítanak majd, így aztán ha Dél-Afrika esetleg nem jut tovább csoportjából (a kvartettekből az elsők mellett a nyolc legjobb csoportmásodik folytathatja a küzdelmet), az csak a kontinensviadal szempontjából jelentene kudarcot a számára, a vébén mindenképpen ott lesz a gárda.

A világbajnokságra egyébként a házigazdán kívül még öt afrikai csapat jut ki, Ázsiából és Dél-Amerikából négy-négy gárda kvalifikálja magát a 2010-es viadalra, míg a CONCACAF-zónából (vagyis Észak-és Közép-Amerikából) hárman kerülnek ki közvetlenül a vébére. A maradék két helyért kontinentális pótselejtezőkre kerül sor: az egyiken az óceániai győztes az ázsiai zóna ötödikjével, a másikon pedig a dél-amerikai selejtezők ötödik helyezettje a CONACAF-zóna negyedikjével méri össze erejét. Addig azonban még jó pár mérkőzést le kell játszani: az utolsó selejtező a 861. összecsapás lesz a sorozatban.

www.infosport-focivilag.hu

A világbajnoki selejtezők története

A legelső, 1930-as világbajnokságon még nem volt szükség selejtezőkre, hiszen a tornára mindössze 13 együttes nevezett be, amelyek mind részt is vehettek a viadalon.

Négy évvel később viszont már nagyobb volt az érdeklődés, ekkor 32 csapat jelezte indulási szándékát, és mivel a FIFA úgy döntött, hogy a tornán mindössze 16 együttes vehet részt, így aztán egy évvel az olaszországi vébé előtt elkészítették a kvalifikációs „sorozat” sorsolását – mégpedig nem a későbbi vébé színhelyén, hanem a FIFA központjában, Párizsban.

A sorozat szót azért kellett idézőjelbe tenni, mert olyan sok meccsre azért nem volt szükség: egyrészt a 32 benevezett gárda közül három még a selejtezők előtt visszalépett, másrészt pedig a címvédő Uruguay és a rendező Olaszország automatikusan résztvevője volt a viadalnak. A FIFA ráadásul a sorsolást sem vitte túlzásba, hiszen a csapatokat területi elv alapján osztotta be.

Utóbbi elképzelés egészen az 1958-as tornáig nem változott meg, és először a svédországi világbajnokság előtt történt meg, hogy a selejtezők során az együtteseket játékerejük alapján kiemelték, és így készítették el a kvalifikációs viadal sorsolását.

Ekkor egyébként már 58 együttes jelezte, hogy szeretne részt venni a vébén, más kérdés, hogy közülük heten nem sokkal később visszaléptek. Szintén a svédországi viadal előtt fordult elő első alkalommal, hogy az ázsiai selejtezőkön kettőnél több csapat indult el, Afrikában pedig először négy évvel később rendeztek több meccsből álló kvalifikációs sorozatot.

A vébére benevezett csapatok száma az 1978-as torna előtt érte el a bűvös százas határt (négy évvel korábban pontosan 99 ország jelezte indulási szándékát), de a visszalépések miatt pályára közülük „csak” 97-en léptek – az 1982-as vébére való kijutásért viszont már 105 gárda játszott mérkőzéseket.

Az, hogy a selejtezők sorsolását a rendező országban végzik, nem kötelező vagy állandó szabály: egészen a legutóbbi ideig az volt a jellemző, hogy Zürichben készítették a kvalifikációs sorozat menetrendjét, de például az 1974-es, NSZK-beli viadal esetében a sorsolást Frankfurtban hajtották végre, az 1978-as, argentínai torna előtt pedig Guatemalában sorsoltak.

Comments are closed.