Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész október 23-i beszéde miatt a református egyház zsinata nagy többséggel megerősítette 1990-es, az antiszemitizmust elítélő nyilatkozatát szerdán Budapesten.
A Szabadság téri református templomban idősebb Hegedűs Lóránt tartott istentiszteletet, a többiek között a Magyar Gárda, a Nemzeti Őrség és kommandósnak öltözött emberek előtt. Ezután a téren ifjabb Hegedüs Loránt, egykori miépes képviselő Szabó Dezső és Wass Albert munkásságáról beszélt, sőt még egyházi felettesei figyelmébe is ajánlotta egyházkritikai írásaikat, majd az idegen hatalmak magyarországi befolyásáról alkotott nézeteit osztotta meg hallgatóságával. A téren történtekről bővebben
Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke felhívta a figyelmet, hogy idén március 24-én már panaszt tett a zsinat elnöksége Hegedűs Loránt megnyilvánulásai miatt az illetékes egyházmegyénél, amely csak a napokban közölte, hogy „a felelős döntéshez nem állt elegendő információ a rendelkezésére”. A zsinat lelkészi elnöke ezért újabb panaszt nyújtott be a Dunamelléki Egyházkerületnek Hegedűs Loránt október 23-i beszéde miatt.
Ifj. Hegedűs Loránt 2007. október 23-án
Ennek kapcsán erősítették meg a református egyház zsinatának az antiszemitizmust elítélő, 1990-es határozatát. Az 1990. június 12-én elfogadott nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a társadalom nagymértékben polarizálódik, és „a nyugtalanító közérzet sokszor teret enged az antiszemitizmusnak is”, amelyet a leghatározottabban elítélnek. A zsinat kijelentette, hogy saját eszközével küzdeni kíván az antiszemitizmus ellen, és a társadalmi és vallási megbékélést szeretnék elérni teológiai állásfoglalásukkal és „minden más lehetséges módon is”.
A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy „magyar népünk története és egyházunk sorsa különösen is közel hozza hozzánk zsidó testvéreinket, egyházunk elsőként tett javaslatot 1881-ben a zsidóság egyenjogú hitfelekezetté nyilvánítására”. A zsinat 1990-ben rámutatott arra, hogy a Magyarországi Református Egyház „ma is önvizsgálattal áll meg Isten színe előtt”, amikor emlékezik a hatmillió zsidó ember, köztük 600 ezer magyar zsidó meggyilkolására. A zsinat megerősített határozata idézte az 1946-os zsinati tanács állásfoglalását, amely kimondta, hogy „Isten színe előtt bocsánatot kérünk a magyar zsidóságtól”.
november 21st, 2007 at 23:32
Egy hónapig tartott, amig összegyüjtötték a bizonyitékokat arról, amit ifj. Hegedüs Lóránt mondott oktober 23-i beszédében?
Talán ha két hivót megkérdeztek volna a sok közül, aki a templomban meghallgatta Hegedüs beszédét, akkor előbb sikerült volna eljutni a mostani nyilatkozatig.
Csak álságosnak tünik, hogy előbb megvárták, amig vezető lelkészek aláirásokat gyüjtöttek ifj. Hegedüs Lóránt megnyilvánulásai ellen, majd amikor sok aláirás gyült össze, akkor az egyház is kinyilvánitotta véleményét. Furcsa halogatás. A prágai egyházak azonnal tudtak reagálni, amikor csak feltételezték, hogy rasszista felvonulás van készülőben és papjaik saját közbenjárása akadályozta meg a náci hordák betörését a prágai zsidó negyedben.
Magyar egyházak, tanulhatnatok demokratikus hittestvéreidtől.
december 19th, 2007 at 20:09
Ez ellen az úgynevezett „egyházi ügyész” ELLEN ÉN ÍNDÍTOTTAM büntetőeljárást áprilisban, az illető dr. Horváth György egyébként egy kibírhatatlan, megalomániás paranoid ügyvéd. Az Ügyvédi Kamaránál is fegyelmi megbízott – jó okom van hinni, hogy szinte mással praxisában nem is foglalkozik.
Tehát a rendkívül arrogáns „egyházi ügyész” ellen hivatali visszaélés, okirathamisítás és minősített rágalmazás miatt büntető eljárás folyik, – jelenleg a Főv. Főügyészségnél.
Az iratokat szívesen közeadnám, „KIFÉLE” ember akar itt MÁS HIVATÁS GYAKORLÓJÁT elmarasztalni!
Egy emberi nulla, feltehető NBH-s kapcsolatokkal.