Forrás: Híradó

Törvény született a gyűlöletbeszéd ellen

2007. október 31. 07:46

Félteni kell-e tőle a szólás szabadságát?

Mv.: – A beszéd elszáll, a gyűlölet megmaradhat. A kormánytöbbség tegnap megszavazta az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt. A változás lényege, hogy már nemcsak az perelhet, akit megsértettek, hanem az is, aki sértve érzi magát.

R.: – Nem is olyan régen szinte hetente lehetett ilyen jeleneteket látni a focipályákon, ma már a bíró megszakíthatja a meccset, ha – nevezzük így – gyűlöletbeszédet hall a lelátókról. Persze szélsőséges vagy annak tartott jelenetekért nem kellett mindig meccsre menni. A „90-es években Szabó Albert állt ki Szálasi mellett. Szimpatizánsait többször uszította az idegenek ellen, végül közösség elleni izgatás miatt ítélték el 3 évre, felfüggesztve.

(2003. november 25.): Az én részemről akarom megkérdezni a bírónőt zsidó vallású-e vagy zsidó származású-e, illetve a bírósággal a kapcsolata olyan-e, amely ilyen fogalom elbírálását lehetővé teszi.

R.: Sokak szerint már Grespik László kérdése is gyűlöletbeszédnek minősült, amikor szkinhead zenészeket védett. Ellenük közösség elleni izgatás miatt indítottak eljárást, merthogy az ügyészek szerint dalaik kirekesztőek voltak.

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök: – A Magyar Gárda fasiszta szervezet.

R.: – Legutóbb pedig a Magyar Gárda indított el kisebb lavinát. Ekkor a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy törvénymódosítást nyújtanak e a személyiségi jogok védelmében. Lényege, hogy akit faji, nemzeti, etnikai, vallási, illetve szexuális beállítottsága miatt sérelem ér, az perelhessen. Függetlenül attól, hogy a sértő kijelentést neki mondták-e vagy sem. Tegnap este az országgyűlés meg is szavazta a törvénymódosítást. Ez bölcs és bátor döntés volt, állítja Feldmayer Péter, a MAZSIHISZ elnöke.

Feldmájer Péter, MASZIHISZ elnöke: – Azt gondolom, hogy a magyar jogrendszerben az emberi méltóság védelme mindig is magasabbrendű volt, mint a szólás szabadság védelme. Senkit nem szabad most sem személyében szemtől-szembe vagy háta mögött lehülyézni, márpedig, ha ez így van, akkor ebből az következik, hogy ezt ki kell terjeszteni az általános érvényű gyűlölködésre is.

Schiffer András, ügyvivő, Társaság a Szabadságjogokért: Minden, egyébként amorális felháborító cselekedtre nem lehet jogszabályt és jogi szankciót teremteni.

R.: – A Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője szerint viszont a társadalomnak kell kialakítani általános normákat. A szervezet azzal érvel, ha valaki sértőnek érzett kijelentéseket, akkor eddig is bírósághoz fordulhatott, akár egyénenként, akár egy-egy társadalmi csoport érdekében. A sértő, szélsőséges megnyilvánulásokat el kell utasítani, de mindenért nem lehet bíróságra menni – érvelt Schiffer András.

Sch.A.: – Ha elmegyünk oda, hogy mindenki, akinek valamilyen megjegyzése, ami a közbeszédben elhangzik sérti és ezért rögtön szankcionálhatja azt, aki ezt a számára sértő megnyilvánulást elmondja, akkor túl azon, hogy egészen katasztrofális mértékben beszűkül a szólásszabadság tere, ez alapvetően meg is gyengíti a jogbiztonságot.

R.: – Éppen ezért a szervezet az államfőtől kérte azt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, azaz a gyűlöletbeszéd miatt kialakult vita nemhogy nem ért véget, még csak most kezdődik.

Mv.: – Az Este vendége Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok biztosa, jó estét kívánok!

Kállai Ernő, nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa: – Jó estét kívánok!

Mv.: – Van-e olyan helyzet ma Magyarországon, ami miatt ön szerint módosítani kellett vagy módosították a Polgári Törvénykönyvet?

K.E.: – Vannak ilyen helyzetek, méghozzá régóta vannak ilyen helyzetek.

Mv.: – Jogosan módosították akkor, vagy szigorították?

K.E.: – Az, hogy ez a módosítás ez valóban megfelel-e azoknak az elvárásoknak, amit régóta keresnek , ez majd ki fog derülni, valószínűleg ez alkotmánybírósági kontroll elé néz ez a jogszabálymódosítás. De, hogy valamit kell tenni, az valószínűleg így van. Tehát „89 óta próbálkoznak, hol a Büntető Törvénykönyv megváltoztatásával és most néhány éve a polgári jogba sikerült beletenni ezt a változtatást.

Mv.: – Önnel egyeztettek a módosítás előtt?

K.E.: – Hát sajnos az igazságügyi tárca nem tartotta szükségesnek, hogy velem is egyeztessen.

Mv.: – Ön nemcsak kisebbségi ombudsman, ráadásul még jogász is.

K.E.: – Ráadásul, így van. Úgyhogy a parlamenti szakaszban próbáltam bekiabálni a partvonalról, hogy nekem is van véleményem. Van néhány olyan dolog, amit azért át kellett volna ebben is gondolni, bár sikerült azért belecsempészni egy-két véleményt, tehát, amit megfontoltak a bizotságok, a módosítások során, de pl. a közérdekű keresetindítási jog, ami nagyon fontos dolog, ide bekerültek mondjuk adójogi fogalmak, tehát, hogy közhasznú szervezet vagy kiemelten közhasznú szervezet indíthat, tehát ez mondjuk nem ide tartozik például. De pl. olyan általános keresetindítási jogot érdemes lett volna megfontolni, pl. az ügyész esetében, vagy akár a kisebbségi ombudsman esetében.

Mv.: – Akkor ezek szerint, ha ön nem ombudsman lenne, akkor ön is arra kérné az államfőt, hogy kérjen előzetes normakontrollt? Mert azért nem stimmel minden, és, ha nem stimmel, akkor mi nem stimmel?

K.E.: – Alakul ez már, tehát nem annyira rossz. Még itt két alapjog áll egymással szemben, és ahogy a köztársasági elnöknek az évadnyitó beszédében hallottuk, valószínűleg ő nem támogatja ezt a fajta megközelítést.

Mv.: – Én ön?

K.E.: – Én támogatom azt, hogy legyen valamilyen változtatás.

Mv.: – De ebben a formában nem támogatja ezek szerint.

K.E.: – Ezt így nem mondanám egyértelműen, én azért tovább finomítottam volna a megfogalmazásokat.

Mv.: – Mi sérül jobban, az egyéni, a személyiségi jogok sérülnek jobban, vagy a szólás szabadságának a joga ön szerint?

K.E.: – Nagyon a határon vagyunk, tehát ezt nehéz eldöneni, az is jogos igény, hogy ne korlátozzuk a demokráciát és az is jogos igény, hogyha mondjuk sértve érzi magát valaki, egy népcsoport tagjaiként, vagy egy kisebbség tagjaként, akkor kapjon valamiféle elégtételt erre.

Mv.: – A TASZ szerint a felismerhetőségi kritérium hiányzik ebből a módosításból, egyetért velük? Tehát magyarul az, hogy az alapján lehet azt mondani, hogy nem mindig az perel vagy perelhet ezek után, akit megsértettek, hanem az is, aki sértve érzi magát. Ez az egyik pont.

K.E.: – Illetve hiányzik pl. az is belőle, hogy melyik az a szervezet, aki pert indíthat. Tehát nincs ügyhöz kötve pl. mondjuk egy meleg közösség esetében mondjuk egy roma jogvédő szervezet is indíthat-e mondjuk keresetet vagy sem. Tehát azért ezt finomítani kellett volna ezeket a megközelítéseket.

Mv.: – Talált még valamit? Mert ezek szerint akkor hosszú a listája.

K.E.: – Mi foglalkoztunk ezzel egy egész komoly javaslatot, sőt szövegszerű javaslatot is próbáltunk sugallni a parlamentnek, de mi nagyon elkéstünk, mert az egyeztetési szakaszban kellett volna ezeket a változtatásokat megtenni, csak arról meg nem tudtunk.

Mv.: – Értem. Benyújtanak-e bármiféle módosítót akkor, ha a köztársasági elnök a normakontrollt kéri, tehát nem írja alá?

K.E.: – Ha újra kezdődik, akkor természetesen mi is újra ringbe szállunk és megpróbáljuk azokat a szerintünk fontos jogi érveket érvényesíteni, amelyeknek szerintünk helye van egy ilyen módosításban.

Mv.: – Kállai úr, köszönöm szépen.

Az Este a videotárban!

MTV