FORMÁLÓDÓ MAGYAR GÉNIUSZPROGRAM
Ötvenmilliárd forintos tehetséggondozó programot indít a Gyurcsány-kormány, és a pénz nagy részét elitképzésre fordítaná.
Várhatóan még ebben az évben elfogadja a kormány a Magyar Géniusz Zászlóshajó Programot, amely a tehetséggondozás teljes körét felölelné. Az elképzelést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már szerepeltette szeptemberi 48 pontjában. A magyar iskola megújítása című részben azt a célt fogalmazta meg, hogy a tehetséggondozó programokban 35 ezer diák vegyen részt (nem említve, hogy hány év alatt). A Gyurcsány-féle terv – mint az érintettek nagy száma is jelzi – meglehetősen heterogén. EU-s pénzekre számítva több olyan elképzelést gyűjtöttek egybe, amelyek korábban önállóan éltek, vagy már működnek is. A zászlóshajó-elgondolás része lesz például a 2000-ben, még a Fidesz kormányzása alatt elindított Arany János Tehetséggondozó Program, amely hátrányos helyzetű középiskolai tanulók felsőoktatásba jutását segíti elő.
A formálódó géniuszprogramnak lesz elitképző, tehetségsegítő és hátrányos helyzetűeket támogató része. A legtöbb uniós pénzt az elitképzésre tervezik megszerezni. A 2013-ig tartó 50 milliárd forintos program 80 százaléka e célra menne, például a Nemzeti Kiválóságok Kollégiumára, illetve Programjára (HVG, 2007. augusztus 25.), a szakkollégiumok támogatására és az Eötvös Loránd Tudásbefektetési Programra. Ez utóbbinak kiválóság és tehetséggondozás néven két alprogramja lenne. Ezeken keresztül támogatnák a tehetséges – és a kutatás-fejlesztésben már aktívan részt vevő – hallgatókat, illetve doktoranduszokat, nemcsak itthon, hanem külföldi tanulmányaik során is. A kiválóság alprogram révén a kormány a doktori fokozatot szerzett fiatalok itthon tartását, illetve hazacsábítását szeretné elérni, emellett a legjobb oktatók is pénzhez juthatnának. A támogatások általában két évre szólnak majd, és 2013-ig alprogramonként négyezer hallgató és oktató részesülhet belőlük.
A szakemberek szerint nincs szervezett magyar elitképzés. Neuwirth Gábor oktatáskutató például évek óta elküldi az éppen hivatalba lépő miniszterelnöknek és oktatási miniszternek a kiemelkedő tehetségek gondozásáról szóló javaslatát. Szerinte a középiskolai országos diákversenyek helyezési rangsorai jó alapot jelentenének a legtehetségesebb fiatalok kiválasztásához, majd szervezett oktatásukhoz. Évek óta rendszerezett adatai alapján Neuwirth állítja, nagy biztonsággal kiválasztható évi egy-kétezer fiatal, teljes biztonsággal az a 20-50 középiskola, ahol a legjobb feltételeket nyújtják e diákok fejlődéséhez, s létre lehetne hozni 400-500 olyan pedagógus adatbázisát is, akik kiváló eredményeket tudnak kihozni a diákjaikból. Neuwirth elképzelése egyelőre nem része a magyar géniuszprogramnak, de egy október eleji szakmai vitán részt vettek annak kidolgozói, és mint az oktatáskutató a HVG-nek elmondta, „az együttműködés biztosnak látszik”.
A program legtöbb diákot elérő része az integrált tehetségsegítő program (itp) lesz, amely azonban legfeljebb csak a pénzek egyötödére számíthat. Két koncepció létezik világszerte – mondta a HVG-nek Csermely Péter biokémikus, aki a program szakmai megalapozását végző Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) elnöke is egyben -, s szerinte a tehetségsegítés nem elitképzést jelent, mert az csak nagyon szűk rétegnek ad sok támogatást és lehetőséget. Az elitizmus helyett ők inkább széles merítésű, az adott korosztály legalább 20 százalékát magában foglaló diákréteget céloznak meg. „Az elitista koncepció a felsőoktatásban alkalmazható sikerrel” – mondta a professzor, s elmondása szerint Dél-Koreában, az Egyesült Államokban és Izraelben megbukott az elitista változatot a 20 év alatti korosztályban megvalósítani kívánó koncepció.
Egy szeptemberi terv szerint az itp-re közel 5 milliárd forint jutna 2013-ig, 2007-2008-ban kevesebb mint 400 millió. Ebből első körben futná a tehetségsegítési példák összegyűjtésére, és ki lehetne dolgozni az úgynevezett tehetségpontok hálózatát, amely az egész rendszer alapja lenne. Ezeket regionális, majd kistérségi szinten is megszerveznék, s a tanárok, szülők ott tudnának segítséget kapni egy gyerek valós képességeinek megállapításáról, a tehetség kibontakoztatását segítő mentorokról, tanárokról és szervezetekről. A keretből több mint 1 milliárd forint a legkiválóbb tehetséggondozó programok elterjesztésére szolgál majd. Egyelőre a tehetségsegítés anyagilag nem áll ilyen jól. Az NTT tavalyi megalapítása után a kormány egyik határozata kimondta, hogy a szervezetet támogatásban részesítik, és az ígéret évi 12 millió forintról szólt. Ebből csak idén októberben lett némi pénz, miután a tanács képviseletében a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége együttműködési szerződést írt alá az oktatási tárcával, ami alapján az NTT 2007-ben valamivel több mint 4 milliós támogatásra számíthat.
RIBA ISTVÁN
