Tűzvörös hajú neandervölgyiek is voltak?
2007. október 26. 08:24
Egy új kutatás során olyan génvariánst találtak neandervölgyi maradványokban, melyek szerint az ősembereknek vörös hajuk is lehetett
Egyes neandervölgyiek valószínűleg vörös hajúak voltak – mutatta ki egy DNS vizsgálat. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint, egy csoport kutató két neandervölgyi maradványaiból vont ki DNS-t és egy fontos gén, az MC1R részét sikerült kinyerniük abból. A modern embereknél, ezen génben egy változás – vagy mutáció – vörös hajat eredményez, bár egészen mostanáig senki nem tudta, milyen hajszínük volt kihalt rokonainknak. A neandervölgyiben talált gén verziójának elemzésével a kutatók kimutatták, hogy az ősembereknek is tűzvörös tincseik is voltak.
„Az MC1R olyan variánsát találtuk meg a neandervölgyiekben, mely a modern emberekben nincs jelen, ám amely hasonló hatással van a hajra, mint az a modern vörös hajúaknál megfigyelhető” – mondja Carles Lalueza-Fox, barcelonai genetikus.
Bár valamikor azt hitték, hogy őseink voltak, a neandervölgyiekről ma sokan úgy hiszik, azok evolúciós zsákutcát képeztek. A neandervölgyiek mintegy 400 ezer évvel ezelőtt tűnnek fel a fosszilis adatokban, legelterjedtebb időszakukban ezen zömök, fizikailag igen erős vadászok hatalmas területet öleltek fel, mely nyugaton Nagy-Britanniától Ibériáig, délen Izraelig, keleten Szibériáig nyúlt. Saját fajunk, a Homo sapiens Afrikában fejlődött ki és mintegy 40 ezer évvel ezelőtt, Európába történő belépése után felváltotta a neandervölgyieket. A neandervölgyiek létének utolsó, ismert bizonyítéka Gibraltárról származik, kora 28-24 ezer év közé esik.
Egészen relative mostanáig, a kutatók csak a maradványokhoz fordulhattak annak érdekében, hogy kiderítsék, hogyan néztek ki a neandervölgyiek. Ám egy friss, úttörő munka most lehetővé tette, hogy a kutatók a csontokból kinyert DNS-t vizsgálják. A genetika rávilágíthat a neandervölgyi biológia azon aspektusaira, melyek nem maradtak fenn a maradványokban. Ezek közé tartozik a külső megjelenés – mint a haj-, bőr- és szemszín -, a sejtkémia és talán még a kognitív képesség.
Mindez segít a kutatóknak olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint miért mi örököltük a Földet, nem pedig ők. A bőr- és hajszínért felelős gének nyilvánvalóan korai célpontjai voltak a kutatásokban részt vevő tudósok számára. Az egyenlítői területeken élő modern embereknél a sötét bőr és haj szükséges a Naptól érkező, erős UV sugárzás által okozott bőrrák elleni védelemként. Ezzel ellentétben, a sápadt bőrszín – a vörös vagy szőke hajjal – az alacsonyabb szintű napfényes területek termékének tűnik, messzebb az Egyenlítőtől, például Európában.
„Amint elhagyjuk Afrikát, az UV-sugárzás szelektív nyomása eltűnik. Így bármilyen mutáció, mely az MC1R gént érinti, életben maradhat és elterjedhet egy populációban” – mondja Fox. Ám a világos bőrű emberek több D-vitamint is képesek előállítani, mely az északi régiókban talán evolúciós előnyt is biztosított számukra.
A legutóbbi vizsgálat azt sugallja, hogy hasonló adaptációk fejlődtek ki egymástól függetlenül a neandervölgyiek és a modern emberek esetén, válaszképpen a hasonló környezeti feltételekre. Minden emberben megvan az MC1R gén, ám a modern vörös hajúak annak módosult, vagy mutálódott formáját hordozzák. A ritka variáns nem működik olyan hatékonyan, mint a gén sokkal hétköznapibb formái. Ezen funkcióvesztés módosítja a sejt kémiáját, vörös hajat és sápadt bőrt eredményez.
A vizsgálat során a kutatók az olaszországi Monte Lessininél és a spanyol El Sidron barlangban talált neandervölgyi maradványokból vonták ki az MC1R szekvencia töredezett maradványait. A DNS-t hírhedten nehéz ilyen idős maradványokból kinyerni. „Kicsit olyan volt az egész, mint tűt keresni egy genomikai szénakazalban. Nem hittem el, hogy mi találtuk meg először. Megkértem a barátaimat, hogy ismételjék meg az eredményeket. Végül a variánst két külön neandervölgyi maradványban találták meg három különböző laboratóriumban” – mondja Dr. Lalueza-Fox.
A kutatók kimutatták, hogy a neandervölgyiek a gén olyan egyedülálló variánsát hordozták, mely a modern emberekben nincs jelen. Annak érdekében, hogy teszteljék annak hatásait a haj- és bőrszínre, a kutatók a neandervölgyi variánst egy emberi sejtbe, a melanocitába helyezték. A melanociták állítják elő a melanin sötét pigmentet, mely a bőrnek, hajnak és szemeknek színt kölcsönöz.
A kutatók ugyanazon funkcióvesztést figyelték meg a neandervölgyi MC1R génnél, mint amit a vörös hajat előidéző modern génvariánsnál. „A neandervölgyieknél valószínűleg ugyanazon hajszínek széles skálája megfigyelhető volt, mely a modern európai populációkra jellemző, a sötéttől a szőkén át a vörösig” – mondja a kutató. Lalueza-Fox számára azon megfigyelés, mely szerint a gén neandervölgyi verziója nem található meg a modern emberekben azt sugallja, hogy a két faj nem keveredett egymással, ahogy számos kutató felvetette.
Dr. Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója szerint, nagyon érdekes a tanulmány, segít még többet megtudnunk arról, kik is voltak a neandervölgyiek. „A tanulmány azt sugallja, hogy talán hajlam van a trópusoktól távolabb élő populációkban a melanin csökkenésére. Ha a neandervölgyi és a modern variánsok különböznek, az talán jó példája lehet a párhuzamos, azaz konvergens evolúciónak, ami hasonló evolúciós választ jelent ugyanazon szituációra. „A neandervölgyi genetika még több információt ad majd nekünk. Ez még csak a jéghegy csúcsa”.
Egy másik vizsgálatban, mely a Current Biologyban jelent meg. Dr. Lalueza-Fox és csapata DNS szekvenciát vont ki a neandervölgyiek FoxP2 génjéből. A modern emberek esetén számos változás történt ezen génben, mely rokonainkban, a csimpánzokban hiányzik. Ez azt sugallja, hogy a FoxP2 talán fontos gén volt a beszéd evolúciójában, mely elválaszt bennünket az emberszabásúaktól.
A kutatók kimutatták, hogy a neandervölgyiek osztoztak ezen kulcsfontosságú FoxP2 mutációkon a modern emberekkel, ami azt sugallja, hogy volt néhány előfeltételük a nyelv és a beszéd kialakulásához. Egy jelenleg is folyó projektben viszont, melynek célja szekvenálni az egész neandervölgyi genomot, nemrég felfedezték, hogy a mintákat modern emberi DNS szennyezte be.
hirado.hu/BBC
