A tagországok lakosságarányát jobban tükröző, azaz a parlamenti helyek eddiginél igazságosabb elosztásáról szóló határozatott fogadott el az Európai Parlament. A képviselői helyek újraelosztására emellett azért is szükség volt, mert a bővítési folyamat során a testület már 785 fősre duzzadt, az európai állam- és kormányfők pedig júniusi csúcsértekezletükön 750 főben maximálták a parlament létszámát.
Az új rendszerben Magyarországnak – a hasonló lakosságú Belgiumhoz, Görögországhoz, Portugáliához és Csehországhoz hasonlóan – 24 helyett 22 képviselője lesz. Két képviselői helyet veszít Románia, ami a jövőben 33 helyet kap. Dánia, Írország, Litvánia, Hollandia, Finnország és Szlovákia egy-egy helyet veszítenek.
Lengyelország – ami vétóval fenyegetőzve próbálta megakadályozni képviselői helyei elvesztését, lakosságszámába pedig a II. világháborúban elpusztított lengyel zsidókat is beszámította volna – a jövőben 54 helyett 51 képviselőt delegálhat. Franciaország négy helyet vesztve 74, Nagy-Britannia az eddiginél öttel kevesebb, 73 képviselői helyet kap. A nyocvanmilliós Németországé lesz a jövőben is a legtöbb hely, igaz, 99 helyett csak 96.
A változás nem érinti Bulgáriát, Észtországot, Spanyolországot, Ciprust, Lettországot és Luxemburgot. Szlovénia, Ausztria és Svédország pedig plusz egy-egy helyhez jut.
