JÖN AZ IMAXMOZI
Minden eddiginél nagyobb vászonra vetítenek az imaxmozikban, de a megoldásban rejlő leglátványosabb újdonsághoz, a térhatású játékfilmek elterjedéséhez egyelőre nem elég fejlett a technika.
A dinoszauruszok a vászonról kihajolva szinte leharapják a néző orrát, az űrhajós által a súlytalanság állapotában elhajított narancs majdnem kiveri a mozilátogató szemét – illetve azt a divatos napszemüvegre hajazó alkalmatosságot, amely a térhatásúfilm-nézés nélkülözhetetlen eszköze. Az illúzió időnként a szkeptikus szemlélőt is magával ragadja a világszerte kereken háromszáz helyen üzemelő, Budapesten idén ősszel bemutatkozó imax (magyarul maximális képet adó) moziban, amelynek fő attrakciója nem is a hatalmas vetítővászon, hanem a háromdimenziós (3D) hatás.
Az illúziók egyébként sem esnek távol az imaxoktól. Az utóbbi évtizedben Európában több imax is csődbe ment, miután megfakult az első években még nagyon vonzó újdonság varázsa. Igaz, meglehetős üzleti balfogásnak minősíthető, hogy Berlinben két beruházó egymás tőszomszédságában épített két imaxot, így nem csoda, hogy az egyik 2006-ban végleg bezárt. De fizetésképtelenné vált a legszélesebb vásznú mozi Bécsben, Frankfurtban, Münchenben, Düsseldorfban, egy Würzburg melletti szabadidőparkban, Bochumban és Brémában is. E baljós előjeleket a budapesti Kerepesi úti bevásárlóközpontban épülő imax beruházója, a Cinema City International (CCI) izraeli cég elnök-vezérigazgatója, Moshe Greidinger egyszerűen kommentálta a HVG-nek: „Nincs rossz üzlet, csak rossz menedzser.”
Hasonló optimizmussal nyilatkozott a főleg az eljárás licencéből és a vetítőrendszerek forgalmazásából élő kanadai Imax cég ügyvezető igazgatóhelyettese, Larry O”Reilly Prágában, ahol a budapesti mozinyitás előtt magyar újságíróknak bemutatták az ottani imaxot. Méltatta, hogy tavaly éppen a CCI prágai műintézete – a belvárostól kissé kijjebb eső Flóra üzletközpontban – volt a leglátogatottabb kereskedelmi (vagyis moziban és nem múzeumban vagy szabadidőparkban berendezett) imaxfilmszínház Európában. Tavaly év végén a világszerte működő, becslések szerint 60-70 ezer moziból 284 volt imax – kétharmaduk térhatású -, 74-nek a megnyitása előkészületben volt.
A nagy képű vetítés megújításának ötlete az 1967-es montreali világkiállításon fogant meg néhány kanadai filmes agyában. A kor divatjának megfelelően az expó tele volt olyan filmekkel, amelyeket több géppel, megosztott vászonra vetítettek. Miért ne lehetne ugyanezt megoldani egyetlen géppel? – kérdezték, majd céget alapítottak. Az új berendezés az 1970-es oszakai expón debütált, az első imaxmozi pedig 1971-ben nyílt Torontóban. Eltekintve a dupla filmes 3D 1986-os bevezetésétől, az alapvető paraméterek azóta változatlanok: a szokásos 35 milliméteres helyett 70 milliméteres mozifilm, amely – nem utolsósorban a tekercsek tekintélyes súlya miatt – vízszintesen fut be a vetítőgépbe. A képkocka így 71 milliméter széles és 52 milliméter magas, vagyis felülete majdnem tízszer akkora, mint a szokásos mozifilm egy kockája. Egyetlen géppel vetítenek, a filmváltáshoz szünetet kell tartani, így a tekercsek mérete miatt egyórásnál hosszabb imaxmű nem is igen készül. A vászon is többszöröse a megszokottnak: a szokásos
16 x 7 méterrel szemben a budapesti például 24 méter széles és 18 méter magas.
Ekkora képet immár nemcsak a kanadai cég fejlett, ám ormótlan és zajos kameráival lehet előállítani, hanem 2002 óta digitálisan is erre a méretre tudják nagyítani bármelyik 35 milliméteres filmet. A kép a számítógépes hibajavító eljárásoknak köszönhetően jobb minőségű, mint az eredeti – dicsekedett a HVG-nek O”Reilly. Igaz, erre szükség is van. A prágai bemutatón feltűnt, hogy a nagy képen a porszemek és a filmhibák is óriásira nőnek. Egy teljes hollywoodi film 70 milliméteresre nagyítása viszont ma már hetek alatt megoldható, és 1-2 millió dollárba kerül, mégis csak módjával alkalmazzák.
Keményebb dió a térhatás számítógépes kreációja. Ez a következő lépés a számítástechnika mai állása mellett egy egész estés játékfilmnél egy évig is elhúzódik, márpedig érthető üzleti megfontolásokból a kanadaiak a multiplexekkel egy időben akarják bemutatni az imaxváltozatokat is. Az öszvérmegoldás egyelőre az, hogy az egész filmet imaxméretre nagyítják, de 3D-be legfeljebb 15-20 percnyi részt konvertálnak. A nézőket a kétdimenziós rész végén villogó jelzés figyelmezteti, vegyék föl a szemüveget. Az okuláré immár nem az évtizedekkel korábbi más próbálkozásokból ismert színes celofános, kartonpapíros alkalmatosság, hanem elfogadható küllemű műanyag pápaszem, amelyben polarizációs szűrők választják szét a jobb és a bal szemnek szánt képeket. Optikai szemüveg fölött is kényelmesen viselhető, előadás után pedig a kijáratnál leadandó fertőtlenítésre és újrafelhasználásra.
Bár a számítógépes konvertálás révén a kínálat – legalábbis nem térhatású filmből – elvben korlátlanul bővíthető, a készlet egyelőre szegényes: mind a mai napig alig háromszáz filmből áll, többségük az imaxkamerával forgatott, sok éven át megélő ismeretterjesztő és természetfilm. A szórakoztatás mellett az oktatásra is esküszik a CCI. Iskolai osztályoknak kedvezményt adnak, a természetfilmekhez az iskolai tantervhez igazodó tanári kézikönyveket terjesztenek. Az imaxüzemeltetők nem titkolt számítása úgy szól, hogy minél több iskolást ragad meg az élmény, annál többen vonszolják el a hét végén az egész családot a mutatvány megtekintésére. A 3D-örökzöldek közül kettővel, egy dinoszauruszos és egy mélytengeri opusszal nyit majd a budapesti imax is.
O”Reilly egyelőre ritka esetként említette, hogy rendes hollywoodi filmeknek legalább egyes részleteit imaxkamerával is leforgassák, egész estét betöltő kalandfilm eddig csak egy készült így, annak a költségei sem térültek meg.
Az imaxok több mint egyharmada továbbra is műszaki múzeumban, planetáriumban, szabadidőparkban, akváriumban működik. Az imax ugyanis kevésbé mozi, sokkal inkább maga is attrakció, látványosság – és ezt a HVG kérdésére Greidinger nem is tagadta. Mégis úgy vélte, a hollywoodi sikerfilmek digitális átalakítása révén az imax még inkább közeledik a mozihoz, így valójában a multiplexekben van a legjobb helye. Olyannyira, hogy a multiplexekben párhuzamosan tűzik műsorra a hollywoodi filmek szélesvásznú és imax változatát – érvelt Greidinger. Ugyanaz a film az imaxteremben – a nagyobb érdeklődés és a 25 százalékkal magasabb jegyárak révén – két-háromszoros bevételt hoz, mint a hagyományos változat. Greidinger szerint 1 milliós vonzáskörzet közepén már érdemes imaxot építeni – amiből az is következik, hogy további magyarországi városokban nem számíthatunk rá.
BEDŐ IVÁN / PRÁGA
