2007.10.01., 2007. évfolyam, 39. szám
szerző: Erdélyi S. Gábor forrás: 168 Óra
címke: ajánló
Lélegzetelállító hülyeségek terjednek szerte a világon. Hallotta ön, hogy 300 ezer fős, terepszínbe öltözött orosz, hongkongi és gurka csapatok rejtőznek az Amerikai Egyesült Államok körül, s ugrásra készen várják: mikor vehetik át a hatalmat. Akkor aztán majd mindenkinek a bőrére vonalkódot tetoválnak, vagy (újabban) mikrocsipet ültetnek a hátsójába, hogy mindig nyomon követhessék: ki merre jár. A Kötél Napján a fajukat eláruló fehérek tízezreit fogják felkötni, utána kerül sor a feketékre és a zsidókra.
Tudta ön, hogy európai bankárok ölették meg Abraham Lincolnt? Hogy a világra jelenleg a legveszélyesebb az angol királynő, vagy hogy a világuralomra törő brit arisztokrácia a tömegkultúra révén kívánja az embereket elkábítani, majd leigázni? A Ku-Klux-Klan pedig olyan üdítőt gyártat Amerikában, amely sterilizálja a fekete férfiakat, s azok impotenssé tétele után a színes bőrű asszonyokkal majd a fehér férfiak töltik kedvüket, hogy úgy mondjam.
Az úgynevezett összeesküvés-elméletek forrásvidékén gyakran titkos társaságokat találunk. A francia forradalom idején egy radikális így vezette le a származási vonalat: a keresztes hadjáratok idejéből eredt arab Gyilkosok Társasága, a templomosok rendje, a jezsuiták, a szabadkőművesek, az illuminátusok és a jakobinusok társasága folytatta egymást. A korabeli meggyőződés szerint a csoportok átadják egymásnak s utódaiknak a titkos ismereteket, így az egyiptomi Ízisz-papok bölcsessége a pitagoreusokra, a gnosztikusokra, majd a katarokra, a templomosokra, a rózsakeresztesekre és a szabadkőművesekre örökítődött.
A titkos társaságok mellett a különféle összeesküvés-elméletek szülője az antiszemitizmus is, afféle vádakkal, mint hogy Hitler Rothschild-rokon lett volna. A zsidóság világuralmi ambícióit a keresztes hadjáratok korától hánytorgatják fel, amikor is a zsidók és a muszlimok szoros szövetségét kezdték emlegetni, amely az indoeurópai kereszténység ellen irányult volna.
Az amerikai történész könyve a paranoiákról nehezen emészthető, ám érdekes és aktuális írás.
(Daniel Pipes: Összeesküvések. A paranoia évezredes története. Fordította Szécsi Noémi. Agave Könyvek.)
