Előbbi kérdésre úgy felelt: Irán minden nép barátja, sok zsidó él békében a perzsa államban. A palesztin népnek azonban jogot kell adni arra, hogy önmaga dönthessen a jövőjéről. Utóbbi kérdés kapcsán azt fejtegette, hogy ő maga is tudós, az igazság kulcsa a tudósok kezében van, és egy történelmi esemény kutatását nem lehet lezárni, újra és újra kérdéseket kell feltenni.
Ahmadinezsád meghívását nagy vita előzte meg Amerikában. Fellépése ellen több százan tiltakoztak az egyetem épületénél, az iráni elnök előadását azonban nem zavarta meg közbekiabálás, semmilyen rendhagyó esemény nem történt. Az iráni elnök egyetemi fellépése ügyében George Bush amerikai elnök is véleményt nyilvánított a Fox News hírcsatornának: szerinte a meghívás Amerika nagyságát bizonyítja.
Terroristák és áldozatok
Mahmúd Ahmadinezsád a CNN által élőben közvetített eseményen kibújt annak a kérdésnek a megválaszolás alól is, hogy Teherán miért támogat terroristákat. Arról beszélt, hogy az iráni nép a terrorizmus áldozata, az utóbbi hatvan évben négyezer iráni halt meg terrortámadásokban. Azt mondta: egyetlen terrorista csoport működik, amely az amerikai kormány álarcában tevékenykedik.
Arra a kérdésre, miért fosztják meg Iránban a nőket alapvető emberi jogaiktól, úgy felelt: Iránban valódi szabadság uralkodik, amelynek a nők a legmagasabb szintjét élvezik, a nők jelen vannak a kormányban, a parlamentben, a vezető hivatalokban. Iránban a nép 80-90 százaléka szavaz a választásokon, ennek a fele nő; a nőket nagyobb tisztelet övezi, mint a férfiakat – mondta. Ahmadinezsád arról is beszélt: azért szeretett volna elmenni a 2001. szeptember 11-i tragédia helyszínére, hogy lerója tiszteletét és részvétét fejezze ki az áldozatok családjai felé, senkit nem állt szándékában megsérteni, ahogy azt „néhány csoport állítja”.
Barátságtalan felvezetés
Lee Bollinger, a Columbia elnöke az iráni elnök fellépése előtt azt mondta: bár sokan ellenezték, hogy az egyetem meghívta az iráni elnököt, a szólásszabadság amerikai értékét gyakorolva „ez az egyetlen helyes dolog, amit tehettünk”. Bollinger bevezetőjében ugyanakkor az elnököt sértő, szinte személyét támadó nyilatkozatot tett. „Szánalmas, kegyetlen diktátornak” nevezte a vendéget, bírálva Teherán emberi jogi teljesítményét és külpolitikáját, azt, hogy az elnök tagadja a holokausztot és többször Izrael eltűnésére szólított fel.
Mahmúd Ahmadinezsád sajnálatosnak nevezte a bevezető „barátságtalan hangnemét”, azt állítva, hogy az egyetem elnöke az amerikai sajtó és politikusok befolyása alatt áll. Hosszú, Koránból származó vallásos idézetekkel teletűzdelt előadásában keményen bírálta a Bush-kormányt egyebek között az engedély nélküli lehallgatásokért, valamint a Hirosima és Nagaszaki elleni 1945-ös atombomba-támadásokért.
