2007. szeptember 7. (19. oldal)
Olvasóinktól
Pusztáné Létay Anikó (Miskolc): Lányom és ír vőlegénye társaságában a fővárosi XIII. kerületi Kika áruházba vezetett rossz sorsom. Pár apróság megvétele és kifizetése után a kijáratnál egy marcona nőszemély biztonsági őrnek öltözve feltartóztatott bennünket, és kisméretű kikás reklámzacskónkat átvizsgálván kérte a blokkot. Percekig kerestük minden lehetséges helyen, sok vásárló árgus szemeitől kísérve, mikor aztán lányom visszament a pénztároshoz, aki hosszas keresgélés után előhalászta a szemetesből a blokknak nevezett papírfoszlányokat. Ezeknek felmutatásával lányom panaszt tett a részlegvezetőnél, aki bocsánatot kért a történtek miatt, és eljárást ígért a pénztárosnő és a biztonsági őr ellen. Először és utoljára tettük be a lábunkat a minket megalázó Kikába, s másokat is arra biztatunk, hogy messze kerüljék el ezt a céget, akárcsak a többi ilyen külföldi tulajdonú áruházat, ahol tolvajnak nézik a vásárlót, ráadásul a cég hibája miatt!
Hajdu Endre (Sopron): Itt a szeptember, ismét itt a lidércnyomással felérő tankönyvbeszerzés. Mert a kormányzat azzal nem éri be, hogy iskolákat zár be, és ezrével bocsát el pedagógusokat. Az amúgy is növekvő elkeseredést a méregdrága (és gyakran hiányzó) tankönyvek révén fokozza. Mi, idősebbek nem értjük, hogy miért kell évről évre új tankönyveket adni a gyerekek kezébe. Miért nem adja át az egyik korosztály a másiknak a még jó állapotban lévő tankönyveit? Hova lettek a tankönyvet kölcsönző iskolai könyvtárak? Miért készül annyi, gyakran kérészéletű és persze drága új tankönyv? Valószínűleg arról van szó, hogy létezik tankönyvmaffia is, amelynek érdekeit a hasonszőrű kormányzat intézkedései is szolgálják. Ez újabb megrendelést, újabb zsíros üzletet jelent a holdudvar cégeinek. A záróakkord is érdekes: a valamilyen esztétikai minőséget mégiscsak jelentő tankönyvborítókat egyszínű, ronda bekötőpapírral kell bevonnia a dühöngő szülőnek, nehogy rögtön látható legyen a tankönyv témája. Aztán a tanév végén a műgonddal bepólyált tankönyvet a szemétbe dobják, mert új tanév, új tankönyv következik.
Mi, akik 1956 szellemiségét ma is magunkénak valljuk, és úgy is élünk, felszólítjuk Gyurcsány Ferenc szocialista pártelnököt, hogy haladéktalanul határolódjon el – önmagától. Régi bolsevista szokás az ellenfeleket lefasisztázni, ezt tették W. Churchill-lel, R. Reagannel, Mindszenty J. hercegprímással, majd a forradalom és szabadságharc résztvevőivel is. Mára pedig mindenki nyilas, fasiszta, aki nincs velük egy véleményen. Lassan Rákosi mondását aktualizálják, amely szerint neki tízmillió fasisztával kellett a szocializmust építenie. Szeretnénk remélni, hogy felszólításunknak foganatja lesz, és Gyurcsány Ferenc életében először elhatárolódásával használni fog a magyar nemzetnek.
Wittner Mária kurátor, Tittmann
József kurátor, Vanek Béla kurátor, Trencsényi László kurátor, Rácz József kurátor, Balás Piri László kurátor, Czakó József kurátor, 1956 Alapítvány Budapest
