Horn a Nap-keltében is megerősítette az Infó rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatát. Akkor ezt mondta az Aréna című műsorban: „Mi azért vagyunk ebben a koalícióban, hogy ezeket a reformokat végrehajtsuk. Addig maradunk a koalícióban, amíg a reformok útján haladunk – ha nem csináljuk, akkor ki fogunk lépni”.
Az ügyvivő a pénteki tévéinterjúban azt mondta, hogy a lényeg nem az, hogy feldarabolják az állami egészségpénztárt, és hét másikat hoznak-e létre, méghozzá hét újabb állami szervezetet, hanem az, hogy verseny legyen ebben az ágazatban.
A 49 százalékon is vita lesz?
A biztosítókkal való tárgyalás után azonban az is kiderült a szabad demokrata vezető szerint, hogy nem azon van a hangsúly, hogy területi vagy nem területi alapon működnek a majdani esetleges cégek, hanem azon, hogy a magántőke mit kezdhet a 49 százalékos részesedéssel, és hogy az állam fog-e versenyezni saját magával, ha 51 százalékos többségben lesz minden regionális (vagy nem regionális) egészségbiztosítóban.
Horn szerint az is fontos, hogy politikai garanciát kapjanak a biztosítók, pontosabban, hogy csökkenjen a politikai rizikó az ágazatban. És ez nem is arra vonatkozik az SZDSZ-es politikus szerint, hogy ha majd jön a Fidesz, akkor eltörlik-e az egész reformot. Horn szerint egyébként ha az egészségbiztosítók jól működnének, akkor a Fidesz sem gondolkodna azon hogy megszüntesse őket.
Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ időről időre a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzik, aztán végül az ország érdekeire való hivatkozással mindig bentmarad a kabinetben, Horn azt mondta: sok kérdésben tényleg sikerült előrelépniük korábban is, de vannak olyan ügyek is, ahol nem tudtak eredményt elérni. Ekkor némileg tompította is a kilépésről szóló megjegyzését, és gyakorlatilag azt sugallta, hogy nem minden kérdést tekintenek koalíciós szakítópróbának.
Felháborodott a kérdésen
Az interjú végén egy újságíró feltette a kérdést Horn Gábornak, hogy korábban arra hivatkozott egy politikai műsorban, hogy az ő szüleit is levitték a Duna-partra, ezzel azt a benyomást keltette, mintha őket is megölték volna a második világháborús üldözések idején. Közben viszont kiderült, hogy Horn Gábor 1955-ben született.
Horn felháborodott már a kérdésen is. Szerinte az talán azért nem baj, ha szülei túlélték a „Duna-partot”. Apját és annak bátyját ugyanis 15 éves korukban valóban leterelték a folyópartra, de őket nem tudták belelőni a Dunába, mert elszöktek a csoportból.
Antiszemita beszédet mondott szerinte Semjén
Időközben Horn az Indexhez eljuttatott egy szűkszavú közleményt, miszerint „Sajnálattal jelentem be, hogy nekem is csatlakoznom kell a Semjén Zsolt által bepereltekhez. Én is úgy gondolom ugyanis, hogy Semjén Zsolt hétfőn antiszemita beszédet mondott el a Parlamentben.”
Semjén, a KDNP elnöke szerdán fordult bírósághoz, mert szerinte egy újságíró megsértette a jó hírnevét, amikor antiszemitának bélyegezte egy hétfő esti tévéműsorban. A párt szóvivője nem akarta megnevezni az érintett újságírót. Az MTI és a Független Hírügynökség is úgy tudja azonban, hogy Szakonyi Péterről, a Napi Gazdaság munkatársáról van szó, aki hétfő este a Hír Tv Lapzárta című műsorában volt vendég.
Szakonyi az Indexnek azt mondta, hogy egyelőre nem tudni, kire gondolt a képviselő, ezért a feljelentés hírével nem is foglalkozik.
A KDNP elnöke hétfőn napirend előtt szólalt fel a parlamentben, és egyebek mellett azt mondta: „annak megfontolását kérem izraelita vallású és zsidó származású honfitársainktól, hogy jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika mintegy túszként löki maga elé Schwarz bácsit és Weisz nénit?”.
