Sólyom László kiosztott mindenkit napirend előtti beszédében az őszi ülésszak kezdete alkalmából. Perlekedéséből nem maradt ki a kormány, annak reformjai, a rendőrség, az ellenzék, a radikális jobb oldal és az árpás sávos zászló sem.
2007.09.11 08:00 ma.hu
A köztársasági elnök nem véletlenül kért szót. Közel húsz percen keresztül ömlött belőle a panasz. Kapott mindenki hideget-meleget. A beszédben több érdekes momentum is akadt, mi kettőt emelnénk ki. Sólyom László ellentmondás nem tűrően kijelentette: a 23 millió románnal való riogatás valójában szélsőjobboldali érvelés volt. És Debreczeni József könyve óta ismert, ezt a valótlanságot bevallottan Gyurcsány Ferenc találta ki, és verte át a Magyar Szocialista Párton. Az ügy azért nevezhető kínosnak, mert a jelenlegi miniszterelnök retorikája folyamatosan a szélsőségektől való elhatárolódástól és az agresszív politika bírálatáról szól.
A másik vonulat a MIÉP-től való éles elhatárolódás volt. Köztársasági elnöktől meglepően éles megjegyzés volt tragédiának nevezni a Csurka-front Parlamentbe jutását. Főleg annak tudatában, hogy a MIÉP nem igazán sok vizet zavart a magyar Országgyűlés falai között.
Egy biztos, Sólyom László az elmúlt évektől eltérően jóval keményebb hangnemben beszélt, amivel feltehetőleg saját pozícióját kívánja stabilizálni. Ugyanakkor a kettészakadt országot ez a beszéd nehezen fogja jó irányba terelni. Elég a reakciókat hallani: Orbán még egyetértett, Lendvai már egészen mást kritizált. Egyet azonban végleg leszögezhetünk, nincs fasiszta veszély Magyarországon – Sólyom mellett az SZDSZ is elismerte -. Sem náci. Sem neonáci. Semmilyen. Lépjünk végre tovább.
