Nincs szükség sem a honvédségen belül, sem azon kívül gárdákra – jelentette ki augusztus 20-ai tisztavató beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, utalva arra, hogy Simicskó István KDNP-s parlamenti képviselő a honvédségen belül Honi Gárda néven állítana fel tartalékos alakulatokat. „Simicskó István elképzelése nem áll távol a Honvédelmi Minisztériumétól (HM), hiszen törekvései számos esetben azonosságot mutatnak a honvédség meglévő önkéntes tartalékos rendszerével kapcsolatban” – ezt a múlt pénteken írta a Honi Gárdáról szóló sajtóközleményében a tárca, összhangban egyébként Szekeres korábbi nyilatkozataival.
Simicskó nem valószínű, hogy nagyon ragaszkodna az elnevezéshez, hiszen az áprilisban „Honi Gárda tartalékos védelmi erő létrehozásáról” címen benyújtott országgyűlésihatározat-tervezetben vázolt haderőnemre nem először tesz javaslatot. Először még a kilencvenes években vetette fel a nemzetőrség megalakításának a gondolatát, s a 2000 szeptemberében benyújtott tervezetből másfél évvel később lett országgyűlési határozat. Ebben a honvédelmi tárcára bízták volna ugyan a szolgálat kereteinek részletesebb kidolgozását, az azonban soha nem készült el. Annyi tudható, hogy a Fidesz ekkor még abban gondolkodott, hogy az önkéntesekből álló s professzionálissá váló hadsereg mellett a nemzetőrségnél megmaradt volna a hadkötelezettség. Svájci mintára bárki behívható lett volna, ha az országot valamilyen katonai támadás fenyegeti.
Ezt a határozatot a szocialisták 2003-ban visszavonták, ám Juhász Ferenc miniszter is hangsúlyozta, hogy nem tartja elképzelhetetlennek egy Simicskó terveihez hasonló szervezet létrehozását a honvédségen belül, feltéve, hogy önkéntes alapon szerveződik. Simicskó 2003 márciusában be is nyújtott egy ilyen értelmű tervezetet a parlamentben, de azt a kormánypártok általános vitára sem engedték. Egyebek között kifogásolták, hogy nemzetőrségnek hívnák a szervezetet, ezért Simicskó másfél évvel később már Kiegészítő Védelmi Erő nevű szervezet megalakítását kezdeményezte. Ez is hasonlóan végezte, mint a korábbi javaslat, ezért Simicskó közel három évet várt, míg az általa Honi Gárdának nevezendő tartalékos szolgálatról szóló határozatjavaslatát benyújtotta. A nevet egyébként a skandináv országoktól kölcsönözte, hiszen például mind Dániában, mind Svédországban így hívják a közel százezernyi tartalékos szervezetet.
Tartalékosokra szükség van – ebben valamennyi párt egyetért. Minden NATO-tagállamban van hasonló szervezet, így már csak a kompatibilitás miatt is szükség lenne felkészült, katonai képesítéssel rendelkező, a hivatásos katonákat alkalomadtán helyettesíteni tudó tartalékos haderőre. Ezért a sorkötelezettség felfüggesztése után Magyarországon is bevezették az önkéntes tartalékos szolgálatot. Ez azonban a szakértők szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, kevesen érdeklődtek, s még kevesebben jelentkeztek szolgálatra. Információink szerint a HM fel is függesztette toborzásukat, s jelenleg újragondolják az egész rendszert. A szolgálat bevezetésekor például kimaradt egy fontos láncszem: a munkaadók kompenzálása a tartalékosok kiképzésére szánt időért.
A kisebbik koalíciós partner viszont nem tudja elfogadni a HM véleményét sem, s Demszky Gábor már aláírásgyűjtést szervezne nemcsak a Jobbik-féle Magyar Gárda, hanem a Honi Gárda ügyében is, ami szerinte egyfajta „honvédségen belül működő munkásőrség” lenne. Az SZDSZ-en belül, úgy tűnik, nem mindenki osztja ezt a véleményt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szabaddemokrata tagja, Kis Zoltán a bizottság május végi ülésén például kifejezetten támogatta Simicskó tervezetének parlamenti vitáját, hozzátéve: „Ebből ne csináljunk politikát.”
