2007.08.16., 2007. évfolyam, 33. szám
szerző: Sándor Zsuzsanna forrás: 168ra
cimke: Magyar Gárda
A fiatalok számára nagyon fontos a csoport-hovatartozás, és hogy identitásukat, önismeretüket közösségekben fejleszthessék. Ám ezek a közösségek fájóan hiányoztak az elmúlt években. Ennek ellenére nem valószínű, hogy sokan jelentkeznének a radikális gárdába. Kevés gyereket vonzanak az ilyen militáns, harcias csoportok, a szigorú rend és az ideologikusság. Jól körülhatárolhatók azok is, akik vélelmezhetően vonzódnak ilyen szerveződésekhez. Ilyenek lehetnek az érzelmileg súlyosan elhanyagolt, kallódó gyerekek, az iskolai kudarcokat elszenvedők, az ott is áldozattá vagy agresszorrá válók, illetve a terrorizáló, autoriter szülők áldozatai. A fiatalok nem szívesen kötelezik el magukat, és jóval később érnek. Ez is oka annak, hogy a pályaválasztás, a családalapítás ideje kitolódott, illetve bizonytalan.
A szélsőséges csoportok fiataljai nem születtek rosszabbnak másoknál, nem az a megoldás, hogy megbélyegezzék őket. Sokkal inkább alternatívákat kellene nyújtani nekik, segíteni őket, hogy értelmes közösségre leljenek. Ezt kora gyermekkortól kell elkezdeni. Nagyon nehéz feladat „elvadult” fiatalokat jobb belátásra bírni, különösen úgy, hogy többnyire nem a győztesek közül kerülnek ki.
Arra már nagyobb az esély, hogy a szegény rétegeket magukhoz vonzzák ezek a szélsőséges megnyilvánulások. A kormány gyakran az amúgy tisztességes, jó törekvéseiről sem képes érthető és hiteles információt eljuttatni a lakossághoz. A radikalizálódás éppen azért veszélyes, mert primitív, lebutított üzenetekkel könnyű embereket becsapni, és jólesik bedőlni, elhinni, hogy vannak könnyű megoldások, nem kell egyéni felelősséget vállalni, erőfeszítést tenni. Megoldja más.
