Az emberi kíváncsiság és kreativitás talán egyetlen életkorban sem találkozik annyira bőséges, szinte mindere kiterjedő ismeretáradattal, mint a középiskolai években. Új sorozatunkban olyan diákokat mutatunk be, akik kutatási eredményeikkel elismerést vívtak ki hazánkban és külföldön egyaránt.
A Kutató Diákok Országos Szövetsége (KutDiák) 2007 őszén nyolcadszor rendezi meg a kutató középiskolás diákok konferenciasorozatát, a Tudományos Diákköri Konferenciát (TUDOK). A szervezet a tudományos kutató munkát vegző középiskolás diákokat, tudományos diákköreiket, mentoraikat és korábbi kutató diákokat fogja össze 1999 óta, kiemelkedően tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetőséget a legjobb hazai kutatóhelyeken – a kutatásban segítő tanárok, mentorok listája mára hétszáz fölé emelkedett. A tehetséges középiskolásokat váró kutatóhelyek Balatonfüredtől Veszprémig 37 magyar városban találhatók, továbbá Angliában, Ausztriában, Ausztráliában, Kanadában, Olaszországban, Romániában és az USA-ban.
A csaknem ötezer diák többsége kis falvakban, illetve kisvárosokban él, több mint ötszáz diák pedig Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról illetve a Vajdaságból kapcsolódott be a hazai kutatásokba.
A kutatható témákat az abortusztól a zsírsavanyagcseréig mintegy 3687 címszó fedi le. A mentorok között a Nobel-díjas Oláh György, a Magyar Tudományos Akadémia további több mint 118 tagja, alkotmánybíró és szakterületének számos kiemelkedő professzora akad. A mentorok listáját tartalmazó füzetet minden év elején az összes hazai és környező országbeli magyar középiskola igazgatója megkapja, és közel ezer tehetséges diákhoz személyesen is eljut.
A kutatásokban jó eredményekkel résztvevő diákok amerikai, horvát, ír, izraeli és német tehetséggondozó táborokban kiemelkedő eredménnyel vettek részt; a diákok közül a legjobb 2002 óta a Nobel-díj kiosztó ünnepség vendége. A mozgalom elindítója Csermely Péter többek között a kezdeményezésért megkapta a EU Descartes-díját. A NATO és az UNESCO 2002-ben Csermely Péter és a Nobel díjas Leon Lederman vezetésével, Philippe Busquinnek, az EU tudományos miniszterének védnökségével hazánkban rendezte meg a kutató diákokról szóló nemzetközi konferenciát (melyet azóta egy második konferencia követett 2004-ben és 2006-ban), ahol 25 ország hasonló mozgalmai hazánk vezetésével egy nemzetközi hálózatot hoztak létre Network of Youth Excellence néven. 2005 végén megalakult a Kutató Tanárok Országos Szövetsége is.
Mindezekről és még sok más lehetőségről részletes és naprakész információk találhatók a kezdeményezés honlapján.
Buza Dániel István: A számítógépes mozgásminta-felismerés egy alkalmazása
A következőkben Buza Dániel István, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium diákja mutatja be kutatási eredményeit, amelynek témája: A számítógépes mozgásminta-felismerés egy alkalmazása – Japán és más „egzotikus” betűk tanítása számítógéppel.
Bemutatkozás
Buza Dániel István vagyok, 14 éves. Dunaújvárosban élek és tanulok, jelenleg a Széchenyi István Gimnáziumban. Érdekel a fizika, informatika, és szeretem a matekot is. Három testvérem van, kettő egyetemista, egy pedig már azzal is végzett. Amikor nem tanulok, akkor szívesen kerékpározok, vagy sétálok a városban. Számítógépet is sokat használok, programozásra, kommunikációra. Szeretem a vidám filmeket, könyveket. Ahány vicckönyvet csak látok, megveszem és kiolvasom. Érdekelnek a találmányok, én is gyakran gondolkodom ötleteken. Gyakran veszek részt versenyeken a legjelentősebb eredményem, 2007-ben első díjat kaptam az Innovációs versenyen, amelyet nagy örömömre a köztársasági elnöktől vehettem át. A zsűri döntése értemében én is tagja vagyok annak a háromfős csapatnak, amely 2007 szeptemberében a 19. EU Contest for Young Scientists verseny valenciai döntőjében képviseli hazánkat.
A kutatás rövid ismertetése
Mai világunkban egyre fontosabb különféle idegen nyelvek ismerete. Azonban ez nemcsak a latin betűket használó nyelvekre igaz, hanem a különböző keleti (Japán, Kínai, Arab, Héber, stb….) nyelvekre is. Ezen nyelvek tanulásánál külön nehézséget okozhat, sajátos betűik helyes leírási módjának megtanulása. Én egy olyan számítógépes programot dolgoztam ki, amely segít megtanulni ezeket a különleges betűket. Ez a tanítást úgy végzi, hogy megkéri a felhasználót, hogy rajzoljon le egy adott betűt és azt összehasonlítja egy előre megadott (biztosan jól lerajzolt) betűvel. A berajzoláskor a betűt egy laptop touch-padjára kell rárajzolni. A programban használt módszer jól használható személyazonosság ellenőrzésre is. Nem csak a minta képét hasonlítom az eredetihez, hanem a leírás módja (sebességek, szünetek, stb.) is számít, hiszen a leíráskor keletkező képet még meg lehet tanulni, de a leírás módját nem, vagy csak nagyon nagy nehézségek árán. Ez az ellenőrzési módszer sokkal biztonságosabb a ma általánosan használt eljárásoknál (PIN-kódok, jelszavak), hiszen azokat „bárki” leírhatja.
Az is ezen módszer mellett szól, hogy a többi azonosítási eljárás (PIN-kód, kép, hang) könnyen és nagyon pontosan rögzíthetők és visszaadhatók, a mozgás azonban csak bonyolultan rögzíthető és adható vissza. Gondoljunk például arra, hogy ha egy bankban egy szerkezetet veszünk elő, ami majd helyettünk aláír, az feltűnne a banki alkalmazottnak is.
Az eljárás továbbfejleszthető, hiszen például beíráskor lehet vizsgálni az ujj (hiszen a felhasználó azzal rajzol) által kifejtett nyomóerőt is. Ez feltehetően további hasznos információkat ad a beírást illetően.
Itt olvashatja el vagy töltheti le a teljes anyagot, pdf-formátumban.
[origo]
