Franka Tibor újságíró, polgármester a Hungaroring elleni tiltakozás élén
2007. július 19. (5. oldal)
Egy valamikori jobboldali sztárújságíró időlegesen otthagyta a szakmát; ma egy 11 ezer lelkes nagyközség érdekeiért küzd mint polgármester. Gyökerei, érzelmi kötődése nem állnak távol a falutól, hiszen Franka Tibor első huszonöt évét, fiatalságát a nagyközségben töltötte. Újságíróként a Magyar Hírlapnál kezdett, volt rádiós, televíziós, a rendszerváltozás után néhány évig az Esti Hírlap, majd az Új Magyarország főszerkesztője. Indult országgyűlési választásokon, majd a 2006-os önkormányzati választáson a Pest megyei Kerepesen, ahol elnyerte a polgármesteri széket. Riporteri, szerkesztői és szervező készségét most a súlyos zajártalmat előidéző Hungaroring elleni lakossági tüntetés közvetítésében teszi próbára. A civil szervezetek a tüntetést pénteken 18 órára szervezik a Hungaroring főbejárata elé, ahol petíciót nyújtanak át az illetékeseknek.
Felfüggesztve a falon a nemzetiszín zászló, a történelmi Magyarország térképe, a magyar címer és népviseletbe öltözött asszonyok, férfiak fényképei Kerepes múlt század eleji életéről – ez a kép fogadott Franka Tibor polgármesteri irodájába lépve. Az íróasztalon odavetett papírok, akták, jegyzetek, könyvek. Kényelmes fotelbe ültünk le beszélgetni, velem szemben, a polgármester háta mögött egy kartontáblán azt olvasom: „Hazugságmentes település”.
Ennek hangoztatását Franka Tibor fontosnak tartja, mert szerinte Magyarország olyan útra tévedt, olyan útra terelték, kényszerítették, amelyik méltatlan az országhoz, annak településeihez, így méltatlan Kerepes nagyközséghez is. – Sajnos azokról a körökről, ahol az ország sorsát meghatározzák, ez a hazugságmentesség nem mondható el. Márpedig Kerepes lakossága hazugságmentesen akar viselkedni, élni – magyarázta a polgármester, aki az általa irányított testülettel együtt azt tervezi, hogy ezeket a „Hazugságmentes település” táblákat elhelyezteti a nagyközség határain álló, falut jelző táblák mellé. Vágya, hogy minél több község, város csatlakozzon ehhez a mozgalomhoz, hogy a még meglévő népi tisztesség, bölcsesség jusson újra hatalomra Magyarországon.
Hogy illúzió-e ennek a szándéknak a megvalósítása, azt most nem lehet megmondani. Netán csak reklámfogásról volna szó? Mindenesetre annyi bizonyos, hogy egy településnek igenis szüksége van a gondoskodásra, a szolgáltatások fejlesztésére, a különböző szociális ellátásokra, arra, hogy jól működjenek az iskolák, az egészségügyi intézmények, valamint ne a politika uralja egy hivatal munkáját. Csakhogy Franka Tibor úgy látja, a felsorolt tevékenységek működését vagy működésképtelenségét éppen a politika határozza meg. Ő a kampány alatt is hangoztatta, hogy mint polgármesterjelölt nem független, mert mindenkinek vannak tradíciói, neveltetése, kötődései, magával hozott értékrendje. Így magát most is nemzeti érzelmű, keresztény gondolkodású embernek tartja, és ennek szellemében is dolgozik mint polgármester.
Magyarországon több mint húsz éve rendezik meg évről évre a Forma-1-es világbajnokság augusztusi futamát a Hungaroringen. A pálya közvetlen közelében Kerepes, Csömör és Mogyoród községek húzódnak meg. De nem a világverseny egyszeri megrendezésével van baj, hanem egyéb futamokkal – gyorsulási motorverseny, kamionverseny, különböző kategóriákban autóversenyek -, amelyeket nappal és sokszor éjszakánként zajlanak hatalmas dübörgéssel. A polgármester a helyi civil szerveződéseket említette, akik az elviselhetetlen zaj elleni tiltakozásul összefognak és tüntetni akarnak.
– Kerepes 865 esztendős, a Hungaroring 21 éves – érvelt Franka Tibor. Mint mondta, a Hungaroringet úgy építették ide a Kádár-korszak utolsó éveiben, hogy senkit sem kérdeztek meg róla, milyen károkat fog okozni a versenypálya jelenléte. A nagyközség széle négyszáz méterre fekszik a Hungaroingtől. Az elmúlt években a 365 napból a versenypályán több mint 250 napot versenyekre, rendezvényekre kötöttek le a tulajdonosok. – Reggel, délben, este és éjszaka tartják az autó- és motorversenyeket – magyarázta a polgármester -, amelyek kibírhatatlan zajjal járnak, hatásuk egyben félelmetes. A családok, a munkába járók, a helyi lakosok panaszkodnak, hogy nem lehet pihenni. A Hungaroring a fennállása óta egy fillér segítséget nem nyújtott Kerepesnek. Holott a nagyközségen keresztül közlekedik több százezer ember több tízezer gépkocsival évente. Franka Tibor szerint ez az állapot tarthatatlan, mert a községnek kell rendben tartania egyetlen betonútját, főútját, amelyet a Hungaroring közönsége tönkretett. Szégyen az is, jegyezte meg, hogy a külföldiek gödrös, kátyús utakon közlekednek.
A polgármester megkereste a Hungaroring vezérigazgatóját, Gál Attilát, hogy a segítségét kérje: legalább aszfaltozzák le a község főútját, ha már milliárdokat hoznak nekik a rendezvények. Kiderült azonban, hogy segíteni nem tudnak, szerintük egyébként sincs semmi közük Kerepes belső útjához. A polgármesternek a zaj elleni fal felhúzására vonatkozó kezdeményezését is elutasították. A versenypálya vezetője szerint a Kerepesen átmenő 30-as úton legalább akkor a zajártalom, mint a Hungaroringen. Ezért nincs miről tárgyalni. A polgármester szerint viszont van, mert abban is meg kellene állapodni, hogy a zajjal járó rendezvények számát csökkentsék, és időtartamukat meghatározzák. Az éjszakai versenyeket a minimálisra kellene korlátozni. Ezért a péntek esti tüntetést szervező – kerepesi, kistarcsai, csömöri és mogyoródi – civil szervezetek úgy döntöttek, ha fellépésük nem vezet eredményre, nem tárgyalnak velük, nem készítik el a zajtérképet, nem húznak fel rövid időn belül zajvédő falakat a települések és a versenypálya között, illetve nem hozzák rendbe a Hungaroringre vezető egyetlen betonútjukat, akkor a lakosság arra is kész, hogy a következő nagy verseny előtt lezárja az oda vezető utakat.
Franka Tibor ebben a helyzetben közvetíteni akar a civil szervezetek és most már a legmagasabb fórum, az illetékes miniszterek – Fodor Gábor környezetvédelmi, Kóka János gazdasági, Bajnai Gordon önkormányzati tárcavezető – között, hogy erre a végső, kétségbeesett akcióra ne legyen szükség. – A lakosságot ugyanis kutyába se veszik, vagy félvállról kezelik – fogalmazta meg a polgármester, aki fontos érvként említette azt is, hogy a kertes házak, ingatlanok értékcsökkenése már most jól kimutatható.
Franka Tiborral beszélgetve óhatatlanul felvetődött a kérdés: miért cserélte fel újságírói szakmáját egy vidéki hivatalért? Nem kellett mint újságíró? Az utóbbi időben már egyetlen lapnál sem dolgozott. Franka azt mondja, ha újságnál nem is dolgozott, azért egymás után adta ki könyveit. Egyébként is – jegyezte meg -, az újságírás olyan, mint a kerékpározás, aki egyszer megtanulta, soha nem felejti el. Egy újságíró mindig csak közvetve tudott segíteni azzal, hogy feltárta a bajok okát. Azért lett polgármester – érvelt -, hogy ne csak a bajok forrását tárja fel, hanem közvetlenül, a gyakorlatban is beavatkozhasson az ügyek menetébe. Nem lehet kitérni az elől sem, hogy a gyakran kíméletlenül fogalmazó, a politikailag korrekt beszéd elvárásaira fittyet hányó Franka Tibort többször szélsőjobboldalinak nevezték, mondván, antiszemita, rasszista megjegyzéseivel lejáratta a jobboldali újságírást. Ezt a polgármester visszautasította. Határozottan leszögezte, hogy neki minden egyes ember tragédiája fáj, de legjobban a magyar emberek tragédiája. Franka úgy érzi, azért sütöttek rá bélyeget, mert kimondta az igazságot arról, ami itt történik, amit ma itt művelnek a magyar nemzettel. Nem tartja magát jobboldalinak, egyszerűen nemzeti érzelmű újságírónak, most Kerepes minden lakosáért felelősséget vállaló polgármesternek. A baj szerinte az, hogy egyre több a szegény ember Magyarországon, így Kerepesen is 2002 óta, akiken segíteni kell, akiknek sorsát meg kellene változtatni. – Ehhez kellenek cselekvő emberek. Nincs már hová hátrálnunk, az érdekeinket meg kell védenünk – hangsúlyozta végezetül Franka Tibor.
