2007. július 9. (8. oldal)
Görömbölyi Dávid
Több mint két hét eltelt már az Európai Unió nagy nehezen kompromisszummal zárult brüsszeli csúcstalálkozója óta, a sokszor kárhoztatott lengyel külpolitika körül azonban úgy tűnik, továbbra sem nyugszanak meg a kedélyek.
Előbb az új, portugál EU-elnökségre ijesztett rá a lengyel diplomácia egy furcsa félreértéssel, majd Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök ismételte meg újra sokak által elítélt világháborús utalásait. „Ha a zsidóság folyamatosan előhozhatja az őket ért sérelmeket, akkor a háború többi áldozatának is alapvető joga van a történelmi példákhoz” – szögezte le Kaczynski a német Die Weltnek adott nyilatkozatában. A lengyel-német viszonyt az utóbbi hónapokban többször is felpaprikázó miniszterelnök először épp a brüsszeli csúcstalálkozón érvelt a szavazatok lakosságszám-arányos elosztása ellen, mivel országa így jóval kisebb súllyal rendelkezne, mint Németország, annak ellenére, hogy a világháború idején épp a német agressziónak köszönhetően csökkent le jelentősen Lengyelország népessége. E megjegyzést sokan túlzásnak gondolták, a lengyel diplomácia azóta többször világossá tette: az elmondottakat nem barátságtalan gesztusként, hanem egyszerű történelmi ténymegállapításként kell kezelni. Válaszul Gesine Schwan, a német szociáldemokraták korábbi államfőjelöltje, a német-lengyel kapcsolatok berlini koordinátora a „történelem intézményesítésével” vádolta a Kaczynski-kormányzatot.
Időközben az unió elnökségét épp Németországtól átvevő Portugáliával keveredett félreértésbe a lengyel diplomácia, miután a már említett EU-csúcs szóbeli kompromisszumait írásban szeretnék látni. Jose Manuel Barroso, az EU bizottságának elnöke, valamint Jose Socrates portugál miniszterelnök már a lengyel vétó újbóli felemlegetésétől tartott, a személyes megbeszéléseken azonban kiderült: Lengyelország csak garanciát szeretne szóban elért tárgyalási eredményeire, amelyekből következően több mozgástere marad a jövőbeni problematikus kérdések kompromisszumos megoldására.