Az Auschwitz-Birkenauban elpusztított győri zsidó gyermekek emlékére emlékoszlopot állítottak vasárnap a helyi zsinagóga szomszédságában, a hajdani zsidó elemi iskola udvarán
A gránitoszlopra 381 gyermek nevét vésték, akik mögött 1944 nyarán becsapódott a halálba vivő vonat ajtaja.
Mindmegannyi néma név, mindmegannyi hangos vád, mindmegannyi tanúság és tanulság – figyelmeztetett emlékbeszédében Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.
A szónok Széchenyi István gondolatait idézte, aki 1833-ban fogalmazta meg az elvárást: a hon minden lakosának adassék meg a polgári lét.
Száz esztendővel később, 1933-ban azonban uralomra jutott a rettenet, amely végső kifejletében nem a polgári létet adta, hanem az emberi létet, az életet tagadta meg Európa és Magyarország zsidó lakosaitól – emlékeztetett.
Érthetetlen realitássá változott a rettenet – fogalmazott Schweitzer József.
A nagyításhoz kattintson a képre
„Ma sem értjük, hogy lehetséges, ami megtörtént, hogy lehetséges, hogy tisztes, békés, munkát szerető magyar állampolgárokat kiadtak halálos ellenségeiknek tudva azt, hogy ezzel kiadják őket a rettenetes halálnak” – mondta a nyugalmazott főrabbi.
Hozzátette: a XX. század a diktatúrák rettenetét hagyta örökül és okulás tárgyául az utókornak.
Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora a zsidó gyermekek elhurcolásának tragédiáját idézte fel.
„Minden gyermeknek joga van az örömmel-bánattal teli felnőtt élethez, és majdan a méltó búcsúhoz” – szögezte le a rektor, erre kell, hogy figyelmeztesse az emlékmű az egykori kisdiákok mai utódait, a zsinagóga épületében működő egyetemi intézet hallgatóit, s mindenkit, aki akár csak egy nevet is elolvas az emlékoszlopon.
mti / FH
