Sevilla ugyan nem kifejezetten célpontja a Magyarországról érkező charter-turistáknak, de talán érdemes meghosszabbítani a nyaralást néhány nappal, hogy ellátogassunk ebbe a gyönyörű, történelmi emlékekben gazdag temperamentumos városba. Kevés olyan helye van a világnak, ahol a történelem során békességben élhettek egymás mellett a különböző vallású emberek. Andalúzia és Sevilla ilyen hely.
Arabok és tengerészek
Érzéketlen kőszívűnek kell lennie annak a turistának, aki nem szeret bele első látásra a városba. Egyszerre stílusos, ősi, kedélyes, intim, de mindenekelőtt a vibráló atmoszféra az, ami megragadja az embert.
Már. i.e. 900-1000 között vonzó volt ez a ásványkincsekben gazdag és jó termőfölddel rendelkező vidék a föníciai kereskedők számára, akik kereskedelmi telepeket hoztak létre a tengerpart mentén a mai Cádiz, Huelva és Málaga városok környékén. A római időkben a Cordobából irányított Andalúzia a Római Birodalom egyik legfejlettebb régiója volt, s a helyi búzát, szőlőt, olivát, vagy akár a szenet, grafitot és ezüstöt is nagy mennyiségben szállították a birodalom különböző pontjaira. A tartomány két császárt is adott Rómának, Trajánusz és Hadriánusz személyében.
Andalúzia az i.sz. 8. század elején természetes kiindulópontja lett a Gibraltáron átkelő arab hódítóknak, s az arabok jelenléte máig tartó hatást gyakorolt a területre, de az egész Ibériai-félszigetre is.
Az arab uralom központja kezdetben Cordoba volt, ekkor épültek a máig látható gyönyörűségek muszlim emlékek, de a 11-13. század között Sevilla vette át a központ szerepét, amit később Grenada vett át. Ebben az időszakban Cordoba és Sevilla voltak Európa legnagyobb, kulturálisan legfejlettebb és nem utolsó sorban legszebb városai is, ahol békésen éltek egymás mellett keresztények, zsidók és muzulmánok. Az arab civilizáció területi elhelyezkedésénél fogva is Andalúziában tartott a legtovább, maga a név is az Al-Andalus kifejezésből ered, ami a félsziget arab területeinek gyűjtőneve volt.
A félsziget utolsó muzulmán bástyája, a Greandai Emírség Izabella királynő uralkodása alatt került spanyol uralom alá, épp Kolombusz amerikai partraszállásának évében. Ezt követően Sevilla gyors fejlődésnek indult, hasonlóan Cádiz kikötővárosához, ahol az amerikai kereskedelem döntő része bonyolódott. Később ez a fejlődés a kasztíliai hódítók jóvoltából torpant meg, akik nagy területeket osztottak szét saját nemességük körében és a kiváló andalúziai termőföldet legelőként hasznosították.
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=m33NmL45PhJi9bsG
G!yönyörködjön Sevillában!
A terület jelentősége a későbbi évszázadokban csökkent, s a 19. században az anarchista fellángolások központjává vált. A 20. század első harmadában a polgárháború idején véres események helyszíne volt a tartomány, s a fejlődés később is elkerülte Andalúziát. 1950 és 1970 között például mintegy 1,5 millió ember hagyta el a régiót, hogy Észak-Spanyolország iparosodott területein, vagy más európai országban keressenek munkát.
A turizmus, a robbanásszerűen fejlődő építőipar, az ipari üzemek számának növekedése és nem utolsó sorban a jelentős összegű uniós agrártámogatásoknak köszönhetően a 80-as évektől kezdve látványos fejlődésen ment keresztül a tartomány. Ennek látványos jele volt az 1992-ben megrendezett nagy nemzetközi sikert aratott világkiállítás is.
Mikor, mit, mivel?
Mikor menjek?
Ha nem kizárólag a tengerparti pihenés kedvéért utazunk Spanyolországba, az ország déli részén Andalúzia nem kifejezetten ideális célpont a nyár kellős közepén. A már-már elviselhetetlen forróságban a nap derekán szinte kihalnak a települések, mindenki menekül a nap elől, ilyenkor mást nem lehet csinálni mint a szálloda hűvös szobájában megpróbálni átvészelni a legforróbb néhány órát.
Ennek megfelelően Sevillába legjobb az áprilistól júniusig és a szeptembertől október első feléig elutazni, mert ilyenkor kellemesen meleg a hőmérséklet és a téli esős időszakot is elkerüljük. A tavaszi időszak már csak azért is ajánlott, mert ezekben a hetekben van a legtöbb kulturális fesztivál, ami különleges élményt jelent a látogatóknak, bár a szállodai árak ilyenkor a hőmérő higanyszáláshoz hasonló mértékben emelkednek.
Mit nézzek meg?
Ha csak pár nap erejéig látogatunk el Sevillába, az első kötelező látnivaló, amit okvetlen fel kell keresnünk, az i.sz. 913-ban épült lenyűgöző Alcázar. A hatalmas palotakomplexum minden egyes szeglete más-más történetet mesél, amelyek a város felett uralkodó királyok nem mindig dicsőséges tetteiről szólnak. Ilyen volt például az 1350-1369-ig uralkodó kasztíliai király, akit Kegyetlen Péternek neveztek ellenségei, pártfogoltjai ugyanakkor El Justiciero-nak, azaz Igazságosztónak hívták. Péter uralkodása alatt épült az Alcázar legszebb épülete, a Pazar Mudejar Palacio de Don Pedro.
Mindenképpen érdekes látnivaló lehet, a Spanyolország amerikai uralmának történetét bemutató múzeum, az Archivo de Indias. Az 1785 óta működő gyűjtemény nem kevesebb mint 80 millió oldalnyi dokumentumot őriz a tengerentúli spanyol gyarmatokról egészen 1492-től az amerikai spanyol uralom végéig, a 19. századig. A 16. századból származó épület egyébként eredetileg a gyarmati kereskedelmet felügyelő intézmény székhelye volt.
Sevilla egyik jelképe a roppant méretű katedrális, ami az egykori Almohad mecset helyén áll szintén megér egy látogatást. A katedrális érdekessége, hogy mellette még mindig látható a mecset minaretje, a La Giralda. A nap járásával váltakozó színben pompázó minaret a muszlim építészet kiválósága, a lépcsőkön felkapaszkodva pedig gyönyörű látvány tárul elénk a katedrális környékéről és a városról. A gazdagon díszített katedrális egyébként az egyik legnagyobb a világon, 126 méteres hosszúságával és 83 méteres szélességével. A katedrálisban, a déli bejárat közelében áll Sevilla legnagyobb tengerésze Kolumbusz Kristóf sírja.
Közlekedés
Sevillába Budapestről nem repül közvetlen járat, de a közeli Malagába például eljuthatunk a SkyEurope fapados társaság járatával, ahonnan kiváló busz és vonatkapcsolat van Sevillába. Mehetünk Madridon keresztül – ide a Malév és az Iberia is üzemeltet közvetlen járatokat – , majd a spanyol fővárosból az AVE szupergyors vonat segítségével juthatunk el a városba.
A városon belül a legtöbb látnivaló sétatávolságon belül van, de a biciklikölcsönzés is jó ötlet lehet, főleg ha rendelkezünk némi tapasztalattal a mediterrán városok közlekedési kultúrájáról.
Szálláslehetőségek
A város központjában már 42 euróért találtunk háromcsillagos szállodát júliusi időpontra reggelivel, de 60-70 eur körüli összegért már kifejezetten jó hotelek közül választhatunk.
[origo]
