Jubileumi árverés és világhírű fotósok
2007. május 23. (14. oldal)
Az elmúlt napok tavaszi árverései nagy forgalmat és több rekordot is hoztak. A Virág Judit Galéria aukcióján Gulácsy Lajos festménye százhúszmillió forintért kelt el, így lett az ötödik legdrágábban eladott magyar kép. A Kieselbach Galéria pedig fotóárverést tartott, melyen André Kertész képe kelt el a műfajban rekordáron, hárommillió forintért.
Több mint egymilliárd forint volt az összforgalom a Virág Judit Galéria jubileumi, 25. árverésén. Ez az aukciósház tízéves fennállása óta a legnagyobb. Nagy várakozás előzte meg a jubileumi árverést, a művészetszeretők hetek óta találgatták, vajon mennyiért kel el a Gulácsy Lajos egyik főművének számító A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek című alkotás. A mű 50 millió forint kikiáltási árról indult, s izgalmaktól sem mentes licitálás után 120 millió forintos leütéssel (a 24 millió közvetítői jutalékkal összesen 144 millió forintért) került új tulajdonosához. Ezzel Gulácsy Lajos életműrekordot ért el, és műve az ötödik legdrágábban eladott magyar festmény lett hazánkban. Perlrott Csaba Vilmos is életműrekordot ért el a Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján. Magyar árverésen öt kép kelt el napjainkig 100 millió forint fölött, ebből négy a Virág Judit Aukciósház árverésein. A kecskeméti művésztelep parkjában című képe 36 millió (7,2 millió közvetítői jutalékkal összesen 43,2 millió) forintos vételárral a második legdrágábban eladott mű lett a tavaszi árverésen.
A jubileumi aukció további szenzációja volt, hogy először szerepeltek külföldi sztáralkotók hazai árverésen. A világ legdrágábbnak számító festője, Gustav Klimt, a méltán keresett art deco szobrász, Detre Chiparus és a „legimpresszionistább” festőnek tartott Armand Guillaumin műveire licitálhattak az érdeklődők. Ezzel a nemzetközi nyitással a Virág Judit Galéria és Aukciósház azt kívánta elősegíteni, hogy a magyarországi gyűjtemények nívós nemzetközi alkotásokkal bővüljenek, valamint a hazai műgyűjtők ismét a nemzetközi piac, a nemzetközi trendek szereplőivé váljanak. Gustav Klimt ritkaságnak számító rajzát 19 millió forintért, Detre Chiparus Egzotikus táncosnőjét 20 millió forintért, Armand Guillaumin alkotását pedig 26 millió forintért ütötték le az aukción. A Virág Judit Galéria profiljába illeszkedő kortárs műveket is várakozáson felül értékelte a piac. Kiemelkedő áron, 5 millió forintért kelt el például Váli Dezső Régi zsidó temető Közép-Európában című alkotása.
Nagy sikerrel rendezték meg az elmúlt hét végén a Kieselbach Galéria fotóárverését is, amellyel valószínűleg új korszak kezdődött a magyar műtárgypiacon, hiszen az aukcióval a világhírű magyar fotó Magyarországon is fontossá vált. A legdrágábban aukción eladott magyar fotográfia Magyarországon André Kertész Iskolaudvar című műve (Párizs, 1931) lett, amely 1,6 millió forintról indult, s leütési ára 3 millió forint lett. A Kieselbach Galéria – amellett, hogy továbbra is az 1850-1950 közötti modern magyar festészetre specializálódik elsősorban – stratégiai döntést hozott azzal, hogy fotóárverést rendez, és ezzel megalapozza azt a látásmódot, amely Nyugat-Európában, Észak-Amerikában már általános: a fotóművészet a vizuális kultúrának a festészettel azonos rangú része. André Kertész képe most már Magyarországon is elérte, hogy a fotográfiát műtárgyként ismerjük el. A Párizsi iskolaudvar egy olyan jelentős magángyűjteménybe került, amelyről az aukciósház kommünikéje szerint még sokat fogunk hallani. Nagy sikerrel szerepelt az aukción, hiszen a 120 ezer forintos indulóárat megtízszerezve, 1,2 millió forintért ment el Brassai Dagiljev Balett című, az 1930-as években készült felvétele is. Pécsi József Cipőreklám (1930 körül) kikiáltási ára 100000, leütési ára 480000 forint volt, Angelo Tornászok című, 1931-es fotójáért 400000 forintot adott új tulajdonosa.
Néhány kortárs fotó is kifejezetten jól szerepelt, például Lábady István, Zana Krisztián, Fekete Alexandra Kinga, Perlaki Márton és Kudász Gábor Arion alkotásai.
