Forrás: Híradó

A Húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük a Pünkösdöt, vallási és világi hagyományai egyaránt jellegzetesek

Húsvéthoz kapcsolódva Pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik” szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Hogy miért pont ötven? Ennek oka a vallásban keresendő.

A zsidók tartották a félszázadik aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét ezen a napon. A keresztény egyház annak emlékét őrzi Pünkösdkor, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Ennek a misztikus történetnek az eseményei akkor játszódtak, amikor egy este Mária és a legközelebbi tanítványok Krisztust ünnepelték. A semmiből támadt hatalmas szél belepte az helyiséget, majd lángnyelvek csaptak fel, lassan szétoszlottak és rászálltak az apostolokra, akik ezután különféle nyelveken kezdtek beszélni. Ezzel együtt a keresztény egyház megalapításának ünnepe is Pünkösd.

A múlt században nagy hagyománya volt még a pünkösdi fürdésnek. Hajnalban az emberek némán megmártóztak a Tiszában, ezzel céljuk a betegségek és mindenféle rontás elkerülése volt. Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a vallási illetve az ősi pogány elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.

Hazánkban a rendszerváltás után lett munkaszüneti nap a pünkösdi hétfő. A néphagyományokat őrző településeken szokás ezen a napon pünkösdi királyt választani, a legények pünkösdi rózsát tesznek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni szeretnének, és egyes helyeken édes tésztát esznek, hogy jó legyen az egész éves termés.

hirado.hu

Comments are closed.