Szerdán a történelem írásbeli vizsgákkal folytatódnak ma a tavaszi érettségik, a diákok emelt és középszinten magyar és idegen nyelveken adnak számot tudásukról.
Az oktatási tárca tájékoztatása szerint középszintre 87 164, emelt szintre 8810 diák jelentkezett. Az érettségizők 10 idegen nyelvből is megméretik magukat, a legtöbben – 389 diák – középszintű írásbelire jelentkezett.
20-25 tétel, 3 óra
Az írásbelin a középiskolai történelmi atlasz és a magyar helyesírási tanácsadó szótár használható, előbbiről a vizsgázó, utóbbiról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik. A diákoknak középszinten az egyszerű rövid választ igénylő kérdésekre és a szöveges feladatokra 180 perc áll rendelkezésükre, míg emelt szinten az előbbi feladattípusra 90, utóbbira 150 percet fordíthatnak a diákok.
A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-25 tételt tartalmaz. A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok mintegy 60 százalékban a magyar, a fennmaradó 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme adja. A tételek összeállításakor törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására. A feladat lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
A tavalyi a középszintű vizsgán is szerepeltek tesztkérdések és esszékérdések. A diákoknak például egy diagramm alapján elemezniük kellett a harmadik világ eladósodási folyamatát, szó volt a hazai romák kulturális és társadalmi helyzetéről, a zsidó törvényekről, Magyarország második világháborús részvételéről, a magyar nép vándorlásáról vagy az athéni demokrácia intézményrendszeréről. A kérdések között szerepelt a felvilágosodás, a középkori gazdálkodás, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a Rákosi korszak és a XVII. századi Erdély témaköre is. Az 1956-os megtorlásokról szóló részben a diákok két visszaemlékezést olvashattak. Az egyik mellett nem tüntettek fel nevet, a másik a 2006-ban fideszes országgyűlési mandátumot szerzett Wittner Máriáé volt, aki a forradalom idején a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában harcolt fegyverrel.
