Az arab nyelvterület lapszemléje
2007. április 22. 17:45
Kun Zsuzsanna
Nyugat-Szahara sorsáról tárgyal az ENSZ Biztonsági Tanács – írja a marokkói al-Alam. A szaúdi Ukáz a szombati olasz-szaúdi csúcstalálkozó eredményeiről tudósít. Az al-Usbua, a kairói ellenzéki napilap pedig azt találgatja, hogy megállják-e helyüket a kémkedéssel vádolt kanadai állampolgár ellen felhozott vádak.
Al-Alam
Nyugat-Szahara sorsáról tanácskozik jövő héten az ENSZ Biztonsági Tanács – írja a rabati napilap. Az ENSZ-en belüli diplomáciai források szerint nemrég a két észak-afrikai vitás fél, vagyis Marokkó, és a nyugat-szaharai függetlenségért küzdő Polisszárió – a nyugat-szaharai ellenállási mozgalom – képviselői javaslatot nyújtottak be a nemzetközi szervezet főtitkárához, hogy megoldják az évek óta húzódó válságot. Minderre azután került sor, hogy az utóbbiak elutasították a rabati előterjesztést, ami Marokkón belül autonómiát ígért a szaharaiaknak.
A megkeresésre válaszul Ban Ki Mon felkérte a BT-t, hogy foglalkozzon érdemben az üggyel. Emellett felhívta a figyelmet a térségben állomásozó nemzetközi csapatok kiemelkedő szerepére. A békefenntartók 1991 áprilisa óta tevékenykednek a Szaharában, de mandátumuk e hónap végén lejár. Mivel nélkülük a stabilitás nehezen lenne fenntartható, Ki Mon kérte, hogy kinevezésüket még legalább hat hónappal hosszabítsák meg. A várakozások szerint a jövő héten összeülő BT a tárgyalások fontosságát emeli majd ki.
Dzsarídat Ukáz
Olasz-szaúdi csúcs zajlott tegnap az arab állam fővárosában -közli a szaúdi napilap. A találkozónak kettős célja volt, az egyik a két ország kapcsolatainak elmélyítése, a másik pedig az, hogy Olaszország elősegítse Szaúd-Arábiának a térségben betöltött vezető szerepének megszilárdulását. Romano Prodi egy sajtótájékoztató keretében számolt be a találkozón elért eredményekről.
A két országnak sikerült tisztáznia több, mindkét fél számára egyaránt fontos kérdéseket, mint például a palesztin béke ügye, vagy Irak, illetve Irán helyzete. Olaszország miniszterelnöke arról biztosította is arab partnerét, hogy kormánya elszántan támogatja a rijádi csúcson megfogalmazott béketörekvéseket.
A libanoni válsággal kapcsolatban pedig közös akciótervet állítottak össze, melyben komoly szerepet szánnak Szíriának is. Közösen meghatározták a rendezés szempontjából fontos lépések sorrendjét, amely három nagyobb egységből áll. Az első a volt libanoni miniszterelnök halálát kivizsgáló nemzetközi bíróság felállítása. A második lépcsőben létre kellene hozni egy nemzeti egységkormányt, ami előkészítené az utolsó fázist, vagyis egy új elnöki választás kiírását. Ennek megvalósításához azonban először a feleket tárgyalóasztalhoz kellene ültetni, valamint Szíriát, Izraelt, és az USA, illetve az Európai Unió küldötteit.
Al-Usbua
Tizenöt év börtönre ítéltek egy egyiptomi származású kanadai állampolgárt, a 31 éves Muhammad Ganím al-Itárt, akit a Nemzetbiztonsági Bíróság kémkedés vádjában bűnösnek talált – írja a kairói ellenzéki hetilap. A megfogalmazott vádak szerint al-Itár 3 Moszad ügynökkel együttműködve (akiket a bíróság távollétükben szintén 15 évi börtönre ítélt), kanadai és törökországi tartózkodása alatt Izrael javára kémkedett hazája állampolgárai után. Az átadott információkért cserében pedig 56 ezer dollárt fogadott el.
Al-Itár védője szerint azonban az ítélet egy koncepciós per eredménye. Ezt bizonyítja az is, hogy a kairói ügyészség védence beismerő vallomásán kívül nem rendelkezik más, kézzel fogható bizonyítékkal. A vallomással kapcsolatosan pedig az elítélt kijelentette, hogy azt a Nemzetbiztonsági Szolgálat fenyítés árán csikarta ki tőle. A védőügyvéd kezében a Fellebviteli Bíróság állásfoglalásával, mely szerint a beismerő vallomás kétes hitele révén nem elegendő bizonyíték, a köztársasági elnökhöz fordul, hogy semmisítse meg az ítéletet.
A per leginkább politikai üzenete miatt érdekes. A tárgyaláson részt vevő megfigyelők szerint mindez nem más, mint jelzés Tel Avívnak, hogy az egyiptomi nemzetbiztonsági hivatal éberen őrködik. Az ellenzéki sajtó véleménye pedig az üggyel kapcsolatban az, hogy az ítéletet hozó bíró a kormányzati újságok által indított hadjárat eredményeként, és a felhergelt közvélemény lecsillapítására döntött elmarasztalóan.
