2007. április 16. 11:27
MNO
A gyalázkodás, azaz a gyűlöletbeszéd büntethetőségét kezdeményezik a büntető törvénykönyvben szocialista országgyűlési képviselők. Ezt Bárándy Gergely, a javaslat egyik szocialista beterjesztője jelentette be hétfőn Budapesten.
A törvénytervezet bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást, azaz azt a magatartást, amikor valaki nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti – közölte a képviselő a feles többséget igénylő, az országgyűlésnek a nap folyamán benyújtandó javaslatról.
Bárándy Gergely azt mondta: a törvény célja nem a politikai stílus formálása, meg lehet fogalmazni a szélsőséges megnyilvánulásokat, de lesz egy határ, a közösségek, az emberi méltóság védelme.
A képviselő közölte: az az újság, az az elektronikus médium, amelyik ilyen kijelentéseket terjeszt, leír, publikál, az ugyanúgy büntetendő lesz, mint az, aki ezt a kijelentést tette. Hozzátette: a törvényjavaslatot nem lehetne emblematikusabb napon benyújtani, mint a holokauszt emléknapján.
Az MSZP országgyűlési képviselő elmondta: a gyalázkodás törvényi tényállása nem csupán a zsidóságot, vagy a roma társadalmat, hanem mindegyik társadalmi csoportot védi.
Bárándy Gergely az MTI kérdésre elmondta: reméli, a törvénytervezetből egy-két hónapon belül jogszabály lesz. Hozzáfűzte: az, hogy az SZDSZ támogatja-e, még nem tudják. Megemlítette: több jelzést is kapott a KNDP részéről, hogy támogatnának egy ilyen javaslatot. A politikus elmondta: a gyalázkodás közvádas bűncselekmény lenne, bárki tehetne feljelentést, de a hatóság hivatalból is indíthatna eljárást.
Kitért arra, hogy egyes vélemények szerint a gyűlöletbeszédet nem büntetőjogi eszközökkel kell szankcionálni, hanem majd a társadalom kiveti magából azokat az embereket, akik ilyen nézeteket hangoztatnak. Mint mondta, az elmúlt 15 év alatt bebizonyosodott, hogy a társadalom nem tudja maga megoldani ezt a kérdést, ezért szükséges a törvény benyújtása.
Bárándy Gergely emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság többször is hatályon kívül helyezett egy hasonló célt elérni kívánó törvényt. Közölte: a taláros testület minden kritikáját megfogadták és beépítették a törvényjavaslatba.
(MTI)
