A hétfőn Brüsszelben közzétett adatsor szerint 2005-ben 11,5 milliárd dollár értékű nyersgyémántot termeltek ki világszerte
Történelme során első ízben közölt számokat a gyémántipar e drágakő világméretű exportjáról, illetve importjáról.
A hétfőn Brüsszelben közzétett adatsor szerint 2005-ben 11,5 milliárd dollár értékű nyersgyémántot termeltek ki világszerte. A legfőbb „gyártó” ebben az évben – értékben számolva – Botswana volt (25 százalék), majd Oroszország (22 százalék), Kanada (12 százalék) és Dél-Afrika (11 százalék) következett. A mennyiség alapján Oroszország vezette a mezőnyt (22 százalék), közvetlenül Ausztrália és a Kongói Demokratikus Köztársaság előtt (19-19 százalék.) Botswana itt csak negyedik (18 százalék), Dél-Afrika pedig ötödik (9 százalék) volt.
A legnagyobb mennyiségű nyersgyémántot 2005-ben az Európai Unió vásárolta fel (ide került a világ teljes – értékben számolt – importjának 39 százaléka, nem utolsósorban amiatt, mert a Földön a belgiumi Antwerpen számít a gyémántcsiszolás és -kereskedelem legfőbb központjának.) Emellett 24 százalékos arányban importált India, míg 16 százalék Izraelbe került: mindkettő szintén fontos szerepet játszik a gyémántcsiszolásban.
Az adatok nyilvánosságra hozatalát mindenekelőtt az Európai Unió szorgalmazta, amely jelenleg az úgynevezett „Kimberley-folyamat” soros elnöke. Ez utóbbit az ENSZ kezdeményezte, tagjai különböző kormányok, illetve a gyémántszektor nagy cégei, s azzal a céllal jött létre, hogy megakadályozza a visszaéléseket e drágakővel: azaz azt, hogy ennek évén különböző gerillamozgalmak saját harcukat finanszírozhassák. Az 1990-es években ugyanis számos afrikai polgárháborúnál – például Libériában, vagy Sierra Leonéban – ez volt a helyzet.
„A gyémántszektor kereskedelmi adatainak nyilvánosságra hozatala a Kimberley-folyamat egyre nagyobb súlyát mutatja” – méltatta az eseményt hétfőn Benita Ferrero-Waldner, az EU-bizottság külügyi biztosa.
MTI/hirado.hu
