Túlcsordult pohár

sofar, 2007. március 30. 02:15 JNA24 médiafigyelő, 168 Óra Add comments

2007.03.29., 2007. évfolyam, 13. szám

szerző: Krug Emília forrás: 168ra

cimkék: David Irving, ifj. Hegedűs Lóránt

Thomas Hennefeld, az osztrák református egyház főtanácsosa nyílt levélben tiltakozott azellen, hogy Budapesten „David Irving, Európa egyik legaktívabb történelemhamisítója – az Ausztriában börtönre ítélt holokauszttagadó – ifj. Hegedűs Lóránt jóvoltából magyar református egyházi fórumon tarthatott előadást”. Illetve dedikálta Nürnberg – Az utolsó csata című könyvét a Szabó Dezső Katakombaszínház néven ismert Szabadság téri altemplomban. Ha magára az eseményre nem is, az osztrák felháborodásra kénytelen volt reagálni az ilyen ügyekben lagymatag református egyházi vezetés. Vizsgálatot rendeltek el. Újra megmérettetik a lelkész táborának ereje.

Ifj. Hegedűs és hívei március 15-én „Németországból, Genfből is számtalan telefonhívást kaptunk. Nagy volt a felháborodás. Szégyen, hogy a magyar református egyházban, ahol bevett tradíció az emberi jogok védelme, akad lelkész, aki teret ad rasszista véleményeknek” – kommentálta Németh Balázs, az Osztrák Református Egyház nyugalmazott főtanácsosa szomszédaink megbotránkozását. A Der Standardból szereztek tudomást az esetről, akkor született a nyílt levél.

A hazai egyházi vezetés – mint azt Bölcskei Gusztáv püspök és Nagy Sándor főgondnok állítja – szigorúan csak ebből a forrásból és „csakis ezután” értesült a történtekről. A püspök és a főgondnok közleményt adott ki, melyben többek között ezt írják: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyházi fórumainkon szolgálatunk zsinórmértékével, az evangéliummal és történelmi felelősségünkkel szöges ellentétben álló antiszemita, rasszista eszmék megszólaljanak, illetve megbocsáthatatlannak tartjuk azt is, hogy akár felmerüljön ennek lehetősége.”

Vizsgálat indult, melyben Hegedűs felettesei, a dunamelléki egyházkerület részéről Bogárdi Szabó István püspök és Simonfi Sándor esperes járnak el. Megkeresésünket ők erre hivatkozva hárították el. Maga a püspök a Magyar Nemzetnek annyit mondott: „Ha… úgy történt, ahogy a híradások állítják, én ezt mind az érkező David Irving, mind a fogadó fél, ifj. Hegedűs Lóránt részéről tudatosan végiggondolt, alaposan megfontolt, jóllehet ostoba provokációnak tartom.”

Csoma Áron zsinati elnökségi szóvivő lapunknak elmondta, mivel a vezetés a történtekről a médiából értesült, „össze kell szedni az információkat, amelyek birtokában az egyházi törvények és alkotmány szellemében járnak el a vizsgálódók. Meg kell várni az eredményt. Az önmagáért beszél majd”.

David Irving dedikál Neve elhallgatását kérő egyházi segítőnk visszafogottabban fogalmaz. „Amikor eljön az ideje, lépni kell. De ezt nem a sajtónak kell generálnia. Az egyház úgy működik néha, mint egy párt: egyszer rugalmas, másszor nehézkes.”

Tagjai pedig néha nyíltan politizálnak is. Ahogy ezt teszi töretlen buzgalommal ifj. Hegedűs.

Ifjabb Hegedűs 2001-ben a MIÉP XVI. kerületi szervezetének lapjában, az Ébresztőben „galíciai jöttmentekről” cikkezett, nyíltan azt tanácsolva: „Halld meg magyar az ezredik keresztyén magyar állami év ősi jussán és jogfolytonosságán alapuló, egyetlen életre vezető üzenetét: Rekeszd ki őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled!” (Kiemelés az eredetiben – a szerk.) A református egyház zsinata elhatárolódott tőle, püspöke, Bogárdi Szabó István pedig bocsánatkérésre szólította fel, de Ifj. Hegedűs elzárkózott ettől. Ám mivel a bíróság a közösség elleni izgatás vádja alól másodfokon felmentette, az egyház sem hivatalból, sem panaszra nem indított eljárást. Merthogy panasz nem érkezett. Pedig bárki folyamodhatott volna ehhez, például maga a püspök. „Akkor elszabotálták, meg is úszta – véli Pásztor János nyugalmazott lelkész, teológiai professzor. – Pedig már akkor el kellett volna venni tőle a palástot.”

Mindössze annyi történt, hogy Hegedűs lemondott a MIÉP-alelnökségről és a párttagságról, amit a zsinat törvényben, utólag szabott meg. Ha református lelkész hivatásszerűen politikai közszereplést vállal, lelkészi szolgálatát ideiglenesen szüneteltetnie kell.

Szimpátiáit azóta sem leplezi. Tavaly szeptemberben, az MTV-székház ostromakor olyan büszkén kongatta a harangot a Szabadság téren a „dicsőséges forradalom” tiszteletére, hogy még a Hír TV-be is behallatszott. Utóbb istentiszteleteken hívta fel a hívek figyelmét: a gyülekezet emléktáblát állít az első világháború, az 1919-es vörös kommün, Trianon, a Rákosi-diktatúra áldozatai mellett a szeptemberi kormányellenes tüntetők emlékének is. Az akciót a hívek szponzorálják: ötvenezer forint táblánként.

Ingerküszöb

Görgey Géza: nagy ballaszt ő az egyházunknak Március 15-én a gyülekezetben ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyen kiálltak „az október 23-án jogtalanul fogva tartott, keresztyén hitében megalázott egyházközség mellett”. Ezt követően, ahogy az egyházközség elnöksége hálaadó nyilatkozatában írja: „A Hazatérés Temploma gyülekezet – az esetleges újbóli meghurcoltatással is számolva – vonult át számos hazai és külhoni vendégével… a Nemzeti Múzeum előtt tartott központi állami ünnepségre… vállalva… evangéliumi közéleti misszióját: az 1848-ban megfogalmazott »közös teherviselés« társadalmi-szociális igazságra törekvő követelését… hangoztatva.” Magyarán: Hegedűs lelkész vezetésével árpádsávos zászlók alatt fütyülték szét az ünnepi megemlékezést, később Demszky beszédét.

Mindez nem érte el az egyházi vezetés ingerküszöbét. Egyik informátorunk szerint tán azért, mert a Szabadság téren annyira biztos Hegedűs háttere, hogy az esetleges hivatalvesztés nyomán a lelkipásztorral együtt a gyülekezet is kiválna az egyházból. S habár anyagi javakat nem, „csak” lelkeket vihetne az exlelkész, ez komoly presztízsveszteséget jelentene a reformátusoknak.

Az általunk megkérdezettek ezt a fejleményt irreálisnak tartják, nem tagadva, hogy szűkebb közösségében Hegedűs tábora igen erős. Pásztor János szerint, bár az egyházon belül „se fönt, se lent nincs nagy támogatottsága, a templomot ugyanúgy meg tudja tölteni MIÉP-hívekkel, mint a Hősök terét”.

Tomka Miklós vallásszociológus a református gyülekezetek történetileg erős autonómiáját említi. „Habár a lelkészt az egyház szenteli fel, a közösség fogadja el. S ha a vezetés elhatárolódik tőle, attól még végezheti munkáját. Nem az a megrendítő, hogy akad egy eszét vesztett lelkész, hanem az, hogy a gyülekezet és az egyházkerület azonosul vele. Persze muszáj figyelembe venni, hogy az apja fia. Id. Hegedűs püspöksége idején sajátos módon kerültek pozíciójukba a vezetők. Ennek lehet a következménye, hogy a fiúnak helyben erős a bázisa, bár a zsinatban semmi.”

Pásztor János: El kellett volna venni tőle a palástot Hogy mégis vizsgálódnak ügyében, az – a szociológus szerint – a notórius botránykeltésnek és a nemzetközi nyilvánosságnak tulajdonítható. „Az egyház célja nyilván a megegyezés, az egység megőrzése volt. Nem tudjuk, hogy a színfalak mögött miképp próbálják Hegedűst jobb belátásra bírni. De mindennek van határa. Túlcsordult a pohár.”

„Döbbenetes, érzi ezt a zsinat elnöksége is, ezért kérte kivizsgálásra a közvetlen egyházi felettes hatóságokat” – mondja Görgey Géza, akinek meggyűlt már a baja a Hegedűs famíliával. 2002-ben, még id. Hegedűs püspöksége alatt a pálfai lelkészt hatvan napra tiltották el az egyházi szolgálattól, mert tiltakozott a MIÉP egyházon belüli térnyerése ellen. „A vezetés szégyenkezik. Lehet, hogy naiv vagyok, mégis úgy látom, meg akarja oldani a helyzetet. Nem könnyű.”

Görgey szerint id. Hegedűsnek még mindig nagy a befolyása. A család a Dunamelléken, hívei révén, adott esetben püspököt is tud buktatni. S melyik püspök szeret megbukni?

Az antiszemitizmust pedig nehéz bizonyítani. „Mindannyian tudjuk, mi az, de nehéz igazolni. Egyre finomabban, kódoltabban beszélnek.”

Ám a „kis Hegedűs” más zenei kódot is talált. Azt állítja: sem ő, sem az egyházközség presbitériuma nem hívta meg Irvinget. A „történész” ugyanis a Gede Testvérek Bt. meghívására érkezett Magyarországra. (A közönség soraiban azért ott ült Hegedűs is.) A templomhoz tartozó színházterem bérleti díját, rezsiköltségét gyülekezeten kívüli magánszemély fizette. Hegedűs azzal is érvel: „A bérlés lehetőségét annak tudatában biztosítottuk, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Kollégiumában is sor kerül majd David Irving dedikálással egybekötött előadására.” Ehhez – segítőink szerint – püspöki hozzájárulás kellett (volna). Ami már cifra ügy.

Bölcskei Gusztáv: Elfogadhatatlannak tartjuk… A vádakra reagálva az egyházkerület főjegyzője hamarjában közleményt adott ki. A szöveg szerint anélkül adtak engedélyt a Gede Testvérek Bt. számára a bérleti díj számlájának kiküldésére, hogy tudtak volna a rendezvény tartalmáról. Amely mellesleg el is maradt. Görgey szerint egyik magyarázat sem hízelgő. Vagy látatlanban bólintottak rá a terem kiadására, vagy tudták, milyen rendezvényeket szoktak Gedéék tartani. (Ez utóbbi nem olyan nehéz.)

Akárhogy volt, Hegedűs lelkészt most is nehéz megfogni. „Nagy ballaszt ő az egyházunknak. Lehet, hogy most is egy-két balek viszi majd el a balhét, akit felelősségre vonnak a terem kiadásáért – véli a pálfai lelkész. – A felelős meg eltűnik.”

Hol a határ?

„Az Irvinngel való közösségvállalás rontja az egyház hírét – említi Tomka Miklós az egyik lehetséges vétséget, melyért Hegedűs elítélhető volna. – Az antiszemita, emberellenes megnyilvánulások megkérdőjelezik egy magyar kisebbség méltóságát, ami összeegyeztethetetlen a keresztény hittel.” A szociológus úgy véli, a palástvesztés kilátásba helyezése elegendő szankció, mivel a meghívás ügyében a személyes felelősség nehezen állapítható meg. Kérdés, hogy ennek a büntetésnek van-e visszatartó ereje. És javít-e a református egyház megítélésén.

Tomka Miklós: Mindennek van határa „Ha az egyház közismert alakja provokál, az rombolja a közösség tekintélyét – véli Tomka. – Még károsabb, ha taszító eszméket hirdet. De az egyház is sokszínű. A véleménynyilvánítás szabadsága ugyanúgy megilleti a lelkészt, ahogy a többi állampolgárt. Az egyháznak kell eldöntenie, meddig tartja ezt tiszteletben. Hogy hol a határ.”

A szociológus szerint felmérések igazolják: a lelkész szavának súlya a közösségben a körzeti orvoséval, az iskolaigazgatóéval vetekszik. Tekintélye nem korlátozhatja szabadságát, de növelnie kell felelősségtudatát.

A felettesek felelősségéről nem is beszélve.

A Gede Testvérek Bt.-ről nem nehéz információt találni. Internetes keresőbe beírva a testvérpár nevét, már az első találat alatt olvashatjuk az általuk megjelentett művek címlistáját. Ízelítőül:

Bosnyák Zoltán: A magyar fajvédelem úttörői, Magyarország elzsidósodása. Fővárosunk elzsidósodása

Chaldeus Simon: A zsidó világszövetség veszedelme az emberiségre

Adolf Hitler: Küzdelem a Sátánnal. (Hitler összes magyarul megjelent beszéde)

Marschalkó Lajos: Gömbös Gyula, a fajvédő vezér. Kiegészítve Gömbös Gyula főbb írásaival

Benito Mussolini: A fasizmus doktrínája

Szálasi Ferenc: Hungarizmus I. A cél

Egon van Winghene: Hová tegyük a zsidókat?

Szóljon hozzá! Ugrás a teljes fórumhoz

Az téma címe: Túlcsordult pohár

A hozzászóláshoz, kérjük, lépjen be!

csabazs 2007.03.29. 18:52 [1]

Hegedüst már régen ki kellett volna rugnia a református egyháznak!