A házelnök közölte: olyan országban szeretne élni, ahol természetes, hogy ha valaki hívő, „attól még lehet baloldali politikus”
Szili Katalin szerint politizálhatnak az egyházak, mert az közösségi szerepvállalásuk része. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor nem tartja szerencsésnek azt, ha az egyházak pártpolitikai tevékenységet folytatnak. A házelnök a Vallás és társadalom című fórumon tartott előadást kedden az óbudai Zsigmond Király Főiskolán az intézmény kutatóközpontja és a Civil Akadémia Alapítvány rendezésében.
Szili Katalin közölte: olyan országban szeretne élni, ahol természetes, hogy ha valaki hívő, „attól még lehet baloldali politikus”. A képviselő beszéde elején úgy mutatkozott be: egy hívő, baloldali politikus áll önök előtt. A szocialista politikus szerint a „közösségi léttel foglalkozás, politikát jelent”. Mint mondta az egyházak pártpolitizálását azért nem tartja jónak, mert „nem szerencsés két lelkiismereti kérdést egymással ütköztetni”.
Az Országgyűlés elnöke egyházi vezetők és a főiskola hallgatói előtt arról is beszélt: szükségesnek, „praktikusnak” tartja az állam és az egyházak közötti párbeszédet. Közölte: kezdeményezte, hogy az egyházügyi törvénybe kerüljön be az intézményes párbeszéd. Hangsúlyozta, hogy az államnak az egyházak közösségszervező, szociális és egészségügyi munkáját nem csak elismernie, de támogatnia is kell. Szili Katalin a Vatikán és a magyar állam között tíz éve aláírt megállapodásról szólva kijelentette, hogy azt csak a „kölcsönösség alapján” lehet megváltoztatni.
Csepregi András az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának a vezetője Szili Katalintól eltérő álláspontot fogalmazott meg az egyházak politikai szerepével kapcsolatban.
Mint mondta, a házelnöktől hallott „formulát” azért tartja „elégtelennek”, mert a civil társadalom gyengesége miatt ma nincs olyan politikai tér, amelyet a pártpolitika ne határozna meg. Egy új baloldali egyházpolitikának ezzel szemben türelmes kell lennie – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott, el kell viselni azt, hogy az egyházi megnyilvánulások többnyire jobboldali szimpatizánsúak. Véleménye szerint ezt az átmeneti helyzetet „gyermekbetegségként” kell nézni.
Kulin Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja ezzel szemben azt mondta: „nem az a probléma, hogy a mai baloldal nem eléggé egyházbarát”, hanem az, hogy „nem eléggé baloldali”, és a segítő szerepet felvállaló egyházak nem találnak partnerre az államban.
Erdő Péter bíboros az egyház politikai szerepéről folytatott vita kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a „politizálás” ezerfélét jelenthet. Példaként említette, hogy az egyik megközelítés szerint az egyház „szükségképpen politizál”, „akár akar, akár nem”. Ha erkölcsi elveket hirdet, akkor az már nyilván a politikát is érinti – tette hozzá magyarázatul.
A bíboros „aggasztóan hangzónak” mondta Csepregi András előadásának azt a részét, amelyben a titkárságvezető arról beszélt: egy új baloldali egyházpolitikának abban kellene segíteni az egyházakat, hogy a saját belső struktúrájukat megváltoztassák. Utalt arra, hogy törvény rögzíti az egyházak belső autonómiáját.
Ittzés János evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyháznak újra tudatosítania kell a küldetését, és tevékenységében az erkölcsi és közösségi értékeket kell központba állítania.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint az állam és az egyház szétválasztása azt jelenti, hogy az állam nem szól bele az egyház ügyeibe, és az egyház nem szól bele az állam hatalmi funkcióiba. Mint mondta, az államnak ugyanakkor „észlelnie” kell, hogy egy adott egyház több ezer éve fennmaradt, és másképp kell kezelnie, mint a társadalmi szervezeteket. Álláspontja szerint az egyházak csak olyan ügyekbe szólhatnak bele, amelyek rá tartoznak.
Bayer József akadémikus, a házigazda főiskola rektora „feleselő” és egymást kiegészítő vitának értékelte a fórumot és a további „tisztességes párbeszéd” fontosságát hangoztatta. Közölte, szeretné, ha a mostani konferencia egy párbeszédsorozat első állomása lenne. Utalt arra, hogy számtalan olyan kérdés merült fel, mint például a baloldal és az egyházak viszonya, amely külön fórumot érdemelne.
MTI/hirado.hu
