A magyar válogatottra szombaton futballtörténelmi mérkőzés vár, hiszen Várhidi Péter együttesének ellenfele Montenegró nemzeti csapata lesz – amely első hivatalos fellépése készül. Az egykori jugoszláv tagköztársaság labdarúgása a délszláv államban ugyan nem töltött be meghatározó szerepet, de azért folyamatosan jelen volt.
Akik ellenünk debütálnak
A középkortól kezdve önálló állam 1918-ban csatlakozott a Szerb Királysághoz, és innentől kezdve megszűnt különálló entitánsnak lenni, bár az 1945 után létrejött Jugoszláviának Montenegró már szövetségi köztársaságként volt része, vagyis elméletben ugyanolyan jogokkal rendelkezett, mint Horvátország, Bosznia, Szlovénia, Szerbia vagy Macedónia. A montenegrói futball is akkor indult igazán fejlődésnek, hiszen a két világháború között az országos pontvadászatban csak egyszer szerepelt a térségből klub, mégpedig a csetinjei Crnagorac, amely az 1935-36-os idényben (amikor a pontvadászatot kuparendszerben bonyolították) a legjobb nyolc közé jutásért esett ki a Slavija Sarajevo ellen. Ebben a klubban kezdte egyébként pályafutását az első fontosabb montenegrói futballista, Milutin „Miso” Pajevic is, aki később megfordult a Jedinstvo Beogradban és a Partizanban is, 1949-ben pedig az jugoszláv válogatottban is szerepelt.
Montenegró – Magyarország
Podgorica, 18 óra (tv: Sport2)
A várható összeállítások:
Montenegró: Poleksic – Lakic, Batak, Tanasijevic, Jovanovic – Raicevic, Boskovic – Vukcevic, Burzanovic, Bozovic – Vucinic (Purovic).
Magyarország: Végh Zoltán – Csizmadia Csaba, Vaskó Tamás, Balogh Béla, Bodor Boldizsár – Vadócz Krisztián, Tóth Balázs, Tőzsér Dániel – Hajnal Tamás – Priskin Tamás, Rajczi Péter. A második világháborút követően elindult jugoszláv pontvadászatban egy montenegrói gárda is helyet kapott: ez volt a podgoricai Buducnost, amely Buducnost Titograd néven szerepelt – mivel a várost Tito marsallról nevezték el. Az egyesület a régió labdarúgásának fő zászlóvivője volt, hiszen rajta kívül a tagköztársaságból csak egy klub szerepelt az összjugoszláv bajnokságban: a Sutjeska Niskic a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas években is eltöltött pár szezont az elitben. Eleinte a Buducnost is amolyan liftező csapatnak számított, de 1975-től kezdve folyamatosan ott volt a legjobbak között, és két alkalommal egészen a hatodik helyig nyomult előre: 1949-ben és 1981-ben zárta ilyen előkelő pozícióban a ligát. Kétszer pedig egészen kupadöntőig menetelt a gárda: 1965-ben a Dinamo Zagrebtől kapott ki 2-1-re, 12 évvel később a Hajduk Split pedig csak hosszabbításban tudta legyőzni a titogradiakat 2-0-ra.
A legjobb montenegrói futballisták persze maximum pár évet játszottak itt vagy a Szutjeszkában, hiszen azonnal elvitték őket a nevesebb egyesületek. Így például Vojan Lazarevic 1966-ban igazolt a niksiciektől a Crvena zvezdába, és kétszer is gólkirály lett Jugoszláviában, a válogatottban pedig ötször játszott.
Predrag Mijatovic
A pályafutását a Buducnostban kezdett Brako Rasovic a Partizan Beograddal 1966-ban BEK-döntőt játszott, és megfordult a Borussia Dortmundban is (ő tízszeres válogatott volt); a jelenlegi szövetségi kapitány, Zoran Filipovic a titogradiaktól a Crvena zvezdáig, majd az FC Bruges-ig és a Benficáig jutott; Nikola Jovanovic a Buducnost után szerepelt a zvezdában (1979-ben UEFA-kupa-döntőt játszott), majd a Manchester Unitedben is, és ott volt az 1982-es vébén.
A montenegrói szurkolók legnagyobb idolja azonban Ante Mirocevic volt, az első olyan futballista, aki montenegrói klubból lett jugoszláv válogatott: a Buducnostból hívták meg a plávikhoz, ő volt a jugoszláv olimpiai gárda csapatkapitánya 1980-ban, és hároméves sheffieldi kitérőtől eltekintve (1980 és 1983 között volt a Wednesday focistája) csak a Buducnostban futballozott – jelenleg is a klub utánpótlásánál dolgozik.
A montenegrói labdarúgás fénykora azonban a kilencvenes évek elején jött el, akkor ugyanis valóban világklasszis labdarúgók kerültek ki a régióból. Például Predrag Mijatovic, aki podgoricai születésű, és a helyi Komban kezdte pályafutását, hogy aztán ő is a Buducnostban kössön ki. Későbbi karrierjét aligha kell bemutatni: Valencia CF, Real Madrid, BL-győzelem, világbajnoki szereplés – bár arra azért alighanem kevesebben emlékeznek, hogy az 1997-es Aranylabda-szavazáson második lett Ronaldo mögött.
Ő jelenleg a Real Madrid sportigazgatója, a montenegrói futball legnagyobb alakjának tartott Dejan Szavicsevics pedig a montenegrói szövetség elnöke. Természetesen ő is a Buducnost Podgorica labdarúgója volt, hogy aztán a Crvena zvezdával, majd az AC Milannal is BL-t nyerjen.
Filipovic kapitány és az első keret
Ezzel el is érkeztünk a montenegrói labdarúgás jelenéhez. Szavicevic már 2001 óta a helyi labdarúgó-szövetség elnöke, de az idő tájt a szervezet még „csak” a Szerb-montenegrói Labdarúgó-szövetség részeként tevékenykedett. Az ország nyári önállósodását követően a montenegróiak kérték a felvételüket az UEFA-ba, amely január 26-án elfogadta a jelentkezést.
Pár nappal később így aztán szövetségi kapitányt is kellett választani, aki az egykori kiváló futballista, Zoran Filipovic lett. A pályafutását a Buducnostnál kezdett, később pedig a Crvena zvezdában, az FC Bruges-ben és a Benficában megfordult csatár már szakvezetőként is letette a névjegyét, hiszen éveken keresztül volt a jugoszláv válogatott pályaedzője, dolgozott Vujadin Boskov segítőjeként a Sampdoriánál, 2001 és 2003 között pedig a Crvena zvezdát irányította. Filipovic pályaedzője sem akárki: Branko Brnovic játékosként szerepelt a Partizan Beogradban és az RCD Espanyolban, és 27-szeres jugoszláv válogatott volt – pályafutását természetesen ő is a Buducnost Podgoricában kezdte.
Az első montenegrói keret kihirdetésekor nagy kérdés volt, hogy Filipovic kikre számít, elvégre jó néhány olyan futballista van, aki korábban már szerepelt a jugoszláv nemzeti tizenegyben, de montenegrói felmenőkkel rendelkezik. Ilyen például a francia Le Mans UC védője, Marko Basa vagy a Partizan Beograd veterán kapusa, Ivica Kralj, akik nem kaptak meghívót, mint ahogyan kimaradt a keretből az az Andrija Delibasic is, aki jelenleg az AEK Athénben szerepel.
A 22 meghívott között így is csak nyolc olyan található, aki otthon, a montenegrói bajnokságban futballozik: négyen kerültek ki a Buducnostból, amely természetesen vezeti a pontvadászatot, ketten vannak a második helyezett Zeta Golubovciból, és egy-egy játékos képviseli az FK Grbaljt és a Kom Podgoricát.
A légiósok közül mindenképpen az AS Roma támadója, Mirko Vucinic a legismertebb, aki 2000-ben 17 esztendősen szerződött a Sutjeska Niksicből az olasz Leccébe, és egészen tavaly nyárig futballozott a sárga-pirosaknál. Ő kétszer szerepelt Szerbia-Montenegró nemzeti csapatában; a jelenleg az osztrák FK Rapid Wienben légióskodó Branko Boskovic (aki volt már a Paris Saint-Germain labdarúgója is) pedig 12 alkalommal viselte a plávik mezét korábban, most pedig a montenegróiakat választotta – pedig Újvidéken született…
Branko Boskovic
Az viszont kifejezetten nagy fogás volt a montenegróiaktól, hogy Simon Vukcevicet is „megszerezték”, aki ugyan podgoricai, de már 16 esztendősen lecsapott rá a belgrádi Partizan. Még csak 18 éves volt, amikor 2004-ben a szerb U21-es válogatottal ezüstérmet szerzett az Eb-n, és az egyik legnagyobb tehetségnek tartották – olyannyira, hogy ötször az A válogatottban is játszott.
2006-ban azonban némi meglepetésre az orosz FK Szaturnba igazolt, és ez visszavetette karrierjét – most montenegrói színekben bizonyíthat. A negyedik futballista a keretben, aki már volt szerb-montenegrói válogatott, nem más, mint a 29 éves védő, Jovan Tanasijevic, aki háromszor viselte a plávik mezét – egyébként ő sem montenegrói, hiszen Koszovóban született.
(FOCIVILÁG)
A montenegrói keret
névszül. időcsapatposzt
Vukasin Poleksic 1982.08.30. FC Tatabánya kapus
Mladen Bozovic 1984.08.01. B. Podgorica kapus
Vlado Jeknic 1975.01.12. Wacker Burghausen hátvéd
Savo Pavicevic 1980.12.11. Hajduk Kula hátvéd
Jovan Tanasijevic 1978.01.20. Dinamo Moszkva hátvéd
Radoslav Batak 1977.08.15. Ankaraspor hátvéd
Risto Lakic 1983.03.07. B. Podgorica hátvéd
Milan Jovanovic 1981.04.18. Unirea Urziceni hátvéd
Luka Pejovic FK Grbalj hátvéd
Milan Radulovic 1981.08.18. Zeta Golubovci hátvéd
Branko Boskovic 1980.06.21. SK Rapid Wien középpályás
Simon Vuksevic 1986.01.29. FC Szaturn középpályás
Vladimir Vujovic 1982.07.23. Al-Wehba középpályás
Vladimir Bozovic 1981.11.13. OFK Beograd középpályás
Mirko Raisevic 1982. 03. 22. B. Podgorica középpályás
Janko Tumbasevic 1985.01.14. Zeta Golubovci középpályás
Nedjeljko Vlahovic FK Kom középpályás
Nikola Vujovic 1981.06.23. B. Podgorica középpályás
Mirko Vucinic 1983.10.01. AS Roma csatár
Milan Purovic 1985.07.05. Crvena zvezda csatár
Igor Burzanovic 1985.08.25. Crvena zvezda csatár
Stevan Jovetic 1989.11.02. Partizan Beograd csatár
Rangadó a magyarok csoportjában
Rangadóra kerül sor szombaton Athénban, a magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki selejtezőcsoportjában, ahol az egyaránt százszázalékos, még gólt sem kapott görög és török együttes találkozik egymással.
A történelmi múlt és a két ország feszült viszonya miatt szinte mindig kiélezett hangulatú csatát vívott eddig egymással a két csapat. Valószínűleg ezúttal sem lesz ez másként, ráadásul most egy győzelemmel bármelyik fél nemcsak a továbbjutás, hanem a csoportelsőség felé is nagy lépést tenne.
Fatih Terim török szövetségi kapitány méltatta a rivális görögöket, de hozzáfűzte, csapata szeretné egyedül uralni a csoportot. Jelenleg mindkét gárda százszázalékos és még gólt sem kapott, a törököknek 8-0, a görögöknek pedig 6-0 a gólkülönbsége.
„Kiváló a görög válogatott, mindegyik játékosukat ismerjük, és nagyon jók. Nehéz, kemény mérkőzés elé nézünk” – nyilatkozta Terim. „Remélem, hogy minden összejön, és a csoport élén maradunk.”
A szövetségi kapitány számos meghatározó játékosát kénytelen nélkülözni, köztük az izomhúzódással bajlódó csatárt, Fatih Tekkét.
A C csoportban a hétvégén csak a három pontjával ötödik – Montenegróban barátságos mérkőzést játszó – magyar válogatott nem érdekelt: a harmadik Norvégia a negyedik Bosznia és Hercegovinát, míg Moldova (7.) Máltát (6.) fogadja.
Összesen 20 Eb-selejtezőt rendeznek szombaton a kontinensen, köztük több csúcsmeccset is.
A D csoportban a C-hez hasonlóan az első és a második találkozik egymással, Németország (1.) fogadja Csehországot, míg a G jelűben a listavezető hollandok látják vendégül a harmadik román gárdát.
Előbbi meccshez kapcsolódó hír, hogy harmincnyolc olyan német huligánt tartóztattak fel a cseh határánál, akik a meccsre szerettek volna utazni. A legtöbbjük neve szerepel a bűnügyi listákon korábban elkövetett erőszakos cselekményekért, és ezért nem utazhattak be Csehországba. A csoportrangadóra közel ezer német szurkolót várnak a rendezők.
Külön figyelem irányul az E és az F csoportra is a hétvégén. Előbbiben az eddig a vártnál gyengébben teljesítő, négy mérkőzéséből csupán hét pontot szerzett angol csapat (3.) a hasonló mutatóval álló izraeli együtteshez (4.) látogat, s amennyiben veszít, nehéz helyzetbe kerül. Ebben a hetesben ugyanis a vezető Horvátország Macedóniát fogadja, a második oroszok pedig az eddig pont nélküli észtekhez látogatnak, azaz mindkét csapattól győzelem várható.
A szigetországiaknál lényegesen nehezebb helyzetben van a spanyol nemzeti együttes, amely eddig három mérkőzésén mindössze három pontot tudott gyűjteni, s a jelenleg második dánokat (7 pont) fogadja. A madridi meccsnek nagy tétje lesz, hiszen egy esetleges vendéggyőzelemmel szinte kilátástalan helyzetbe kerül Luis Aragones előzetesen csoportfavoritnak vélt csapata.
(MTI)
