Igazságosság, család, munka, rend, szolidaritás, nemzeti összetartozás egy szabad Magyarországon. A többi között, és sok más mellett ezek a társadalmi és etikai értékek jelennek meg azokban a nyilatkozatokban, amelyekben a két legnagyobb párt, az MSZP és a Fidesz vezető politikusai fogalmazzák meg pártjuk átalakításának tervezetét. Abban mindannyian egyetértenek, hogy az Unióba tartó Magyarországon a pártok világában is eljött a lépésváltás ideje. A Fidesz vezető politikusai által néhány napja aláírt egyetértési nyilatkozat rögzíti, hogy a Fideszt egy nyitott, széles értelemben vett néppárttá kell alakítani. A szocialisták azt fogalmazzák meg, hogy az átalakuló pártnak szociáldemokrata értékrendű, baloldali, nemzeti középpártnak kell lennie, amelyben erősíteni kell a civil szférával való kapcsolattartást is. Mit jelent, jelenthet a két nagy párt életében az átalakulás, átalakítás? Milyen új szervezeti formák szolgálhatják ezeket a célokat? El lehet-e dönteni, hogy az előbbiekben felsorolt értékek melyik párt politikájában jelennek meg hangsúllyal? A többi között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Háttér meghívott politológus vendégeivel, Ágh Attilával és Simon Jánossal.
– Miért van szükség a lépésváltásra?
S. J.: – Mindkét oldalon szükség van a lépésváltásra, 12 év eltelt az új magyar demokrácia életében, egyrészt a baloldalnak is át kell gondolnia azt, hogy milyen irányba mozduljon el. Nyugat-Európában lényeges változások történtek az elmúlt 6-8 évben, különösen a Szovjetunió összeomlása miatt, a baloldal egy radikálisabb megmozdulás helyett inkább egy mérsékeltebb, centrális irányba mozdult el. Ez a tendencia főbb iránya és számtalan új értéket hozott föl. A másik oldalon pedig, a néppárti oldalon – hadd mondjam így – akik általában erős nemzet és keresztény értékeket vallanak, azok vonatkozásában is megindult egyfajta blokkosodási folyamat, a sok kis apró, szétforgácsolt politikai erő egyre több nyugat-európai országban kezd valamilyen szervezett erővé összeállni, a francia, a spanyol az olasz jobboldal történetéből ezeket látjuk. Ezeket a tanulságokat leszűrték a magyar pártok, tehát a szocialista párt is és a Fidesz is, másrészről pedig a magyar valóság is azt diktálta nekik, hogy modernizálni kell a struktúrájukat és politikai programjaikat.
Á. A.: – Nálunk a pártoknak krónikusan alacsony a létszáma az ország méretéhez, a választópolgárokhoz képest. Ugye a számokat nagyjából ismerjük, hiszen az MSZP-nek 35 ezer körül van a tagsága, a Fidesznek olyan 14 ezer körül van a taglétszáma. Ez nagy különbségnek látszik, de valójában mind a kettő kis tagsággal rendelkező nagy párt tulajdonképpen ezt lehetne mondani. Ennek következtében nem olyan meglepő, hogy valójában hasonló problémákkal küzdenek, és hasonló válaszokkal próbálkoznak, mert a bevezetőben elhangzott ugyan az, hogy milyen szociáldemokrata elvek irányába indul az MSZP, de az MSZP a 35 ezres tagsága ellenére ugyanúgy bajlódik azzal, hogy megpróbál tagozatokat szervezni és azon keresztül embereket a pártba belevonni, ahogy a Fidesznél is jelen pillanatban meg van hirdetve, hogy 10-12 tagozatot szerveznek.
– Elemezzék, kérem ezt a gondolatot, amit Hiller István maga mondott, hogy számára az a legfontosabb ebben a tanulmányban, hogy változtatni kell a párt tartalmi és szimbolikus politizálásán.
Á. A.: – Abból kell kiindulni, amit János nagyon helyesen elmondott, hogy valamennyi nyugat-európai szociáldemokrata párt egy ilyen választás előtt áll, hogy reagáljon az átalakuló társadalomra. Tudniillik a társadalom tényleg rendkívül sokat változott az ipari társadalom után, vagyis meg kell kezdeni egyfajta átalakulást és a Tony Blair és még sokan mások mutatják, hogy a modern szociáldemokrácia ilyen erős ideológiai átalakulásban van, elkezdődött az ideológiai vita a szavakért, a nemzet kategóriáért, a középosztály, a polgárság kategóriáért. Ez jól kifejezi, amit éppen mondott, hogy a középre törekszik mindenki, hiszen csak onnan lehet választásokat nyerni.
S. J.: – Azt látjuk, amit Nagy-Britanniában is tapasztaltunk, hogy Tony Blair elindult befele, és próbálta konzervatív szavakat átszívni a Munkáspárt oldalára, itt is azt látjuk, hogy, ha valaki megnézi a sajtót, ezelőtt 6-7 évvel még azt, hogy polgár nagyon szidták, vagy nemzeti közép, ezeket intenzíven szidták a szocialisták baloldalról. A 2002-es választási kampányban azt láttuk, hogy hirtelen megjelentek a nemzeti zászlók a szocialisták mögött és megjelentek a nemzeti jelszavak és megjelent a polgári szó, illetve a polgári közép. Tehát itt is egy olyan tendenciát tapasztalunk, ami a blairizmusnak a szimbolikája, hogy próbálják a polgári oldalról, a jobboldalról azokat a szalonképes kifejezéseket átvinni baloldalra, amelyekkel tömegeket lehet megnyerni.
– A Fidesz átalakítása során döntés van arról, hogy választókörzeteként szerveződik újjá a párt és nem mondjuk közigazgatási egységekben. Hogyan néz ez majd ki a gyakorlatban és sikeres lehet-e ez a fajta szerveződés?
Á. A.: – A Fidesz ezzel csak egy kihívásra reagál, mert az MSZP már eleve így szerveződik hosszabb idő óta, ez valóban a választásokon a hatékonyságot rendkívül módon még javítja.
S. J.: – Ma úgy tűnik, hogy a Fideszben van olyan személyiség, amely köré össze tudnak fogni a párt vezetői és a szimpatizánsai, hogy talán megvalósulhat egy olyan néppárt, amely modern struktúrákat képes megvalósítani.
Monostori Károly
