A kományfő kedd esti interjújában a kormány és ellenzék közti párbeszéd mellett érvelt, ugyanakkor rámutatott: a Fidesz legfeljebb szóban határolódik el a szélsőségektől
A gázellátás, a politikai megosztottság, a társadalmi gondok mellett az egészségügyi reformról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy késő esti televíziós hírműsorban.
„Lehet, hogy ha három hónappal többet vitatkozunk nyitottabban (…), akkor később a döntések (…) elfogadottabbak, meg talán pontosabbak lettek volna, de a lényegen nem változtatnék” – fogalmazott a tv2-nek adott interjújában Gyurcsány Ferenc.
Az egészségügyi reformot azok között említette a kormányfő, amelyeket lehetett volna jobban csinálni. Mint mondta, azt hitte, tíz év vita után ebben nagyobb az egyetértés.
Az interjú elején az antiszemitizmus témáját érintette a kormányfő, emlékeztetve, hogy nagyjából fél éve annak, hogy „a látható és érzékelhető antiszemitizmust a parlament legnagyobb ellenzéki pártja nem utasítja el”.
Az árpádsávos zászlóról kialakult vitában kiderült, hogy az, amit 1992-ben még ők is szélsőségesnek találtak, és ami nyilvánvalóan a legnagyobb szörnyűségek szimbóluma Magyarországon, mára nekik elfogadható – mondta.
Úgy értékelte, hogy ezt a vitát nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt riadva fogadják. A közbevetésre, hogy a Fidesz következetesen visszautasítja az antiszemitizmus vádját, Gyurcsány elmondta: „nem az a kérdés, hogy mit mond, hanem az, hogy mit csinál”.
Azt is mondta, hogy egy ünnepen, például március 15-én úgy kell viselkedni és úgy kell beszélni, hogy „mindenki, aki velünk egyet nem ért, az is úgy érezze, hogy a közösség tagja”. Az ünnepen kezet kell fogni, vitatkozni pedig a parlamentben kell.
A miniszterelnök jelezte, többször kereste az együttműködést, „legutoljára akkor, amikor jegybankelnököt kellett, hogy jelöljek és azt mondtam, hogy nézzék, ez sokkal összetettebb felelősség, mint csak miniszterelnöki”, hiszen a kérdés átnyúlik a kormányzati cikluson, de elutasították.
Gyurcsány Ferenc állította, sokszor elfogadták az ellenzék javaslatait, például amikor azt kívánták, hogy a fejlesztési ügyeknek legyen parlamenti bizottsága.
Úgy értékelte, jelei vannak annak, hogy a vele szemben korábban meghirdetett fideszes bojkottpolitikán most már repedések keletkeztek. Az első az volt, amikor a polgármesterek, köztük a fideszes polgármesterek is belátták, hogy tárgyalni kell az ország dolgáról. Most pedig a nyugdíjrendszerről, a közoktatás átalakításáról, a versenyképességről lehet majd a jelek szerint tárgyalni.
A tabukat döntögető kijelentéseit felidéző kérdésben a homoszexuálisok társadalmi megítélése is szóba került.
A miniszterelnök, miközben úgy értékelte, a melegházasság engedélyezésére még nem érett meg a helyzet, az csak felül meghozott döntés lenne, leszögezte: önmagában valakinek a szexuális érdeklődése ne fossza meg őt attól, hogy a magyar nemzeti közösség egyenrangú, becsületes, értékes tagjának tarthassa magát.
A tervezett európai Nabucco és az épülő orosz Kék Áramlat gázvezetékek kérdését érintve Gyurcsány Ferenc kijelentette: büszke arra, hogy Magyarország érdekeit képviseli, mást nem is tehet.
„Az elmúlt fél évben csak ilyen kicsike országok, mint Olaszország, Franciaország és Németország kötött Oroszországgal 2030-ig vagy azon túli időszakra szóló átfogó nagy szerződést”. Mindegyikünk a saját nemzeti érdekeit képviseli, bár ebben az esetben én úgy gondolom, hogy a magyar nemzeti érdek az közös európai érdek. Ma még nem tudni, melyik vezeték valósul meg. A Nabucco-vezetékről 10 éve gondolkodnak. „Nem tudjuk megmondani, hogy melyik fog realitássá válni, ha úgy tetszik, egyszerűen két vasat tartunk a tűzben” – mondta.
Emlékeztetett arra: annak, amit most Magyarország kap a gázvezeték-vitában, annak a tízszeresét kapta Németország akkor, amikor önálló, Lengyelországot megkerülő vezeték megépítéséről állapodott meg Oroszországgal. Ezek a viták Európában mindennaposak. Mint mondta, azt szeretné, ha lenne közös európai megoldás, de a közös európai megoldást úgy szabad támogatni, hogy közben Magyarország érdekei ne sérüljenek.
hirado.hu/MTI
