Nem vonják ki a gumilövedéket, sőt sisakot, mellényt sem viselhetnek a tiltakozók
2007. március 7. (3. oldal)
Pilhál Tamás
Miközben a kormánypártok az Országgyűlés bizottsági ülésén tegnap lesöpörték az asztalról a gumilövedék betiltásáról szóló ellenzéki javaslatot, aközben a kabinet az uniós jogharmonizációra hivatkozva megtiltotta, hogy a tömegrendezvények résztvevői szúrás- és lövedékálló mellényt, vértet vagy sisakot viseljenek. A gumilövedéket fejmagasságban lövöldöző rendőrökön viszont továbbra is lehet majd védőfelszerelés.
Amerikai jelentés. A magyar kormány általában tiszteletben tartotta az állampolgárok emberi jogait, néhány területen azonban maradtak gondok az amerikai külügyminisztériumnak a 2006-os év emberi jogi helyzetét taglaló jelentése szerint. A Washingtonban közzétett dokumentum szerint a következő emberi jogi problémák fordultak elő Magyarországon: túlzott rendőri erőszak gyanúsítottak, különösen romák ellen, kormányzati beavatkozás az állami médiumok szerkesztéspolitikai, személyi döntéseibe, nőkkel, gyermekekkel szembeni erőszak, nemi zaklatás, romák széles körű hátrányos megkülönböztetése, antiszemita incidensek, emberkereskedelem. A jelentés tavaly őszi demonstrációkkal kapcsolatos kitételei – főként az alkalmazott nyelvezet szintjén – egyértelmű részrehajlásról árulkodnak a Gyurcsány-kormány irányában. A Gönczöl-bizottság hangsúlyosan „független”, illetve „független, kormányfinanszírozású” megjelöléssel szerepel. A jelentés megemlíti lapunkat is annak kapcsán, hogy „az Európai Roma Jogok Központja szerint egyes médiumok romaellenes gyűlöletre és erőszakra uszítottak” az olaszliszkai lincselés után. Példaként a Magyar Nemzetet hozza fel, amely „arra intette az autóvezetőket, hogy hajtsanak tovább, ha elütnek egy roma gyereket”. (Z. G.)Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának kormánypárti többsége tegnap leszavazta annak a fideszes határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amely megtiltotta volna a gumilövedékek tömegoszlatásra alkalmazását. A Balog Zoltán, Répássy Róbert, Lázár János és Kontrát Károly által jegyzett javaslat indoklása szerint tavaly október 23-án a rendőrök a gumilövedékek és a könnygázgránátok alkalmazásának szabályait megszegve „gyakorta fejmagasságban és közelről lőttek, ezzel mások életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszélynek tették ki, számos esetben maradandó sérülést okozva”.
A bizottság kormánypárti tagjai vitatták, hogy a nemrég hazánkban járó Franco Frattini, az Európai Néppárt alelnöke aggályosnak nevezte-e a gumilövedékek használatát, pedig lapunk is beszámolt arról, hogy az unió igazságügyi biztosa határozottan arra kérte a magyar kormányt, tiltsa be a gumilövedékek használatát. Keleti György, a testület szocialista alelnöke közölte: az unió vezető politikusai nem szólnak bele az egyes országok belügyeibe, csak ha erre valamilyen közös állásfoglalás van, de szerinte ebben a kérdésben ilyen nincs.
Lázár János, a bizottság fideszes elnöke sajnálja, hogy március 15-e előtt már nincs esély a gumilövedék törlésére a tömegoszlató eszközök sorából, miután a kormánypárti képviselők még csak tárgyalni sem voltak hajlandók a kérdésről.
Eközben egy kormányrendelet értelmében a tömegrendezvények résztvevőinek március 28-tól tilos lesz testi épségük védelmében szúrás- és golyóálló mellényt, sisakot vagy vértet viselniük, amiket az új szabályozás „különösen veszélyes eszközöknek” minősít. A Népszava beszámolója szerint aki mégis ilyen felszerelésben megy az utcára, vagy utazik a villamoson, az szabálysértést követ el, tőle a mellényt vagy a sisakot elkobozhatják, és ötvenezer forintos bírságot is kiszabhatnak rá. Az új szabályozás szerint ezentúl csak a fegyveres és rendvédelmi szervezetek tagjai, illetve az őrző-védő és vagyonvédelmi feladatokat ellátó személyek viselhetnek ilyen védőfelszerelést. Érdekesség, hogy a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősülnek az álkulcsok és egyéb elektromos vagy mechanikus zárnyitó szerkezetek is.
A Kormányszóvivői Iroda az európai uniós jogharmonizációval magyarázta a változtatást, miközben a gumilövedékek esetében a kabinet egyelőre figyelmen kívül hagyja az Európai Néppárt alelnökének ajánlását. Lapunk érdeklődésére elismerték: a hazai jogrendszer ebben az értelemben hiányos volt eddig, a kormány ezt a hiányt pótolta most, „miután áttekintette az európai uniós szabályozást”. A szóvivői iroda tájékoztatása szerint a kormány február 21-i, a közbiztonságot veszélyeztető eszközökre vonatkozó döntését több mint másfél éves munka előzte meg, de a jogszabály előkészítését a tavaly őszi események „felgyorsították”.
