Forrás: MNO

Gyurcsány Ferenc javíthatatlan, fejlődésképtelen pojáca

2007. március 7. (7. oldal)

Torkos Matild

Az őszödi beszédben hazánkat “kurva országnak” nevező Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, mint ismert, a The Timesnak adott interjújában azt mondta: “soha nem volt annyi antiszemita megjegyzés, mint mostanában”. A miniszterelnök a feleségével, Dobrev Klárával állítólag megtörtént esettel támasztotta alá kijelentését. Eszerint: “a múlt héten került a kezébe egy olyan röplap, amilyennel 50 éve nem lehetett találkozni. Egy nagyon tiszta és egyértelmű antiszemita pamflet volt. Ez nemcsak amiatt dühített fel, mert a feleségem zsidó származású.”

Sajtóhírek szerint Dobrev Klára, aki civilben az ELTE pénzügyi jogi tanszékén tanít, a múlt héten egy verset tartalmazó röplapot kapott az egyetem előtt egy férfitól. A vers címe Botond, a hős, Gyurcsány, a hazug!, és olyan sorok szerepeltek benne, mint “Gyurcsány, Demszki magyar földre zsidót várja, karját kitárja!” A kormányfő tehát egy primitív, elszigetelt, nemhogy tömegbázissal, de még talán egy baráttal sem rendelkező, névtelen antiszemita aktivista magánakciójából az egész nemzetre nézve tett súlyos és terhelő kijelentést a britek közvéleményformálásában meghatározó The Timesnak. Azt sugallta kijelentésével, hogy Magyarország lakossága antiszemita, illetve eltűri az antiszemita megjegyzések terjedését. Mert a felesége – akinek zsidó származását Gyurcsány Ferenc nyilvántartja, és ha érdeke úgy kívánja, hangoztatja – nem dobta a legközelebbi szemeteskukába a mocskos irományt, hanem – egyébként jogosan – felháborodott rajta, és hazavitte az urának.

Aki – profi politikusnak tartva magát – zsebre tette, hátha jó lesz egyszer valamire. És jó lett: ezt a “kurva országot” le lehetett antiszemitázni a “pamfletet” lobogtatva. Hiszen Gyurcsány is tudja, hogy az internet megjelenésével az undorító eszmék terjesztésére is tág terek nyíltak, a szólás szabadságának alkotmányban rögzített alapjoga is lehetőséget ad arra, hogy akár antiszemita vélemények is elhangozhassanak, ha azok nem érik el a gyűlöletre, tettleges bántalmazásra uszítás – törvényben megszabott – határát. De ez még nem jelenti azt, hogy egy nemzet egésze fogékony az antiszemita eszmékre.

Azért sem volt szerencsés megjegyzés Dobrev Klára esetét emlegetni az antiszemita röplapozó akcióval kapcsolatban, mert pont Dobrev Klára családja a vészkorszakban éppen egy református keresztyén magyar családnak köszönhette megmenekülését a haláltól. Nagyon sok – sajnálatos módon nem elég – magyar ember a halálbüntetés fenyegetettségét is vállalta, hogy zsidókat mentsen meg a koncentrációs táborokba hurcolástól. Apró Antalné, Dobrev Klára nagymamája például 1944 végén egy horthysta minisztertől kért és kapott menedéket. Zsindely Ferenc volt miniszter (Zsindely 1943. március 29-től 1944. március 22-ig volt kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a Kállay-kormányban) segítségét kérte Apró Antalné, mert úgy tudta, hogy Zsindelyék “tisztességes emberek”. Apró Antal, Dobrev Klára nagyapja – aki később az ötvenes évek megtorló korszakában vált hírhedtté – maga ment fel Zsindelyék budai villájába, ahol befogadást kért és kapott. Apró Antalnénak egy másik keresztény magyar adta oda a saját és elhunyt férje személyi okmányait, hamis papírokhoz juttatva őket.

Ezért abban az időben halálbüntetés járt. Apró Antalné ezt tudta, és nem akarta bajba keverni jótevőjét, ezért addig húzta-halasztotta a bejelentkezést, az iratok felhasználását, amíg csak lehetett. Mindezt Dizseri Eszter Zsindelyné Tüdős Kláráról, a korabeli kulturális és református egyházi életre nagy hatással lévő divattervezőről írt monográfiájából tudjuk.

Zsindelyné Tüdős Klárát Izrael állama ki is tüntette mintegy 80-100 üldözött zsidó megmentéséért. Apró Antalné és két gyermeke mellett, többek között Schiffer Pálné Szakasits Klára és három fia neki köszönheti megmenekülését. Érdekesség, hogy Szakasits Klárának és fiainak később, amikor Tüdős Klára újabb biztonságos bújóhelyet keresett, az elmenekült Darányi Kálmán volt miniszterelnök házát használhatta e célra, ahol anya- és csecsemőotthont rendezett be a Bethesda református kórház ápolónőivel, diakonisszáival. A Zsindely-villában a menekültek között Tüdős Klára olyan légkört teremtett, amelyet Apró Antalné későbbi élete során se tapasztalt. Az együtt élők nagy száma miatt házirendet alakított ki Tüdős Klára, Apróné például a konyhán dolgozott. Dobrev Klára nagymamája később a Politikatörténeti Intézetben letétbe helyezte visszaemlékezéseit. Így meséli el a Zsindely-villában töltött idők emlékét:

“Nappal dolgoztunk, este összegyűltünk a nagy szalonban. A gyerekek a földre ültek, mi pedig ide-oda. Ők nagyon vallásosak voltak, hittek Istenben, fohászkodtak, közösen imádkoztak. Mi ateisták voltunk, de nem kellett kivonulnunk alkalmaikról. Majd beszélgettünk. Feri bácsi (Dizseri Ferenc) olvasott fel vadásznovellákat meg egyéb történeteket újságokból, folyóiratokból. Sokat énekeltünk népdalokat. Csodálatos esték voltak.”

“Szálasiék hatalomra jutása után egyszer Tüdős Klára, noha nagyjából tudta, kik vagyunk, őszintén megmondta, hogy angolbarátok, a németeket gyűlölik, és nem várják úgy az orosz felszabadulást, mint mi. Akkor a szívembe zártam örökre, ezért az őszinteségéért.” (…) “Tudta, hogy illegálisan meglátogatnak a barátaim (ide tartoztak Rajk László, Péter Gábor, Kovács István). Ők többször is ott aludtak. Felszólított, hogy vigyek nekik Zsindely fehérneműiből ruhát, s odaadta a kamra kulcsát, hogy vigyek számukra élelmet.”

Zsindelyéket a kommunista rezsim később megfosztotta vagyonától és kitelepítették őket. Az Apró család sorsa jóra fordult, a hatalom részesei lettek, és ők beköltözhettek egy budai villába. Jellemző, hogy Tüdős Klára milyen hálával emlékszik vissza arra, hogy Apró Antalné nem felejtette el a jótettet, Zsindely Ferenc nyugdíját “úgy emeltették, ahogy az árak alakultak”, sőt Apróné segített elintézni, hogy 1963-ban a minden vagyonától megfosztott Tüdős Klára – férje halála után – lakáshoz jusson Budapesten a Schönherz Zoltán utcában. Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, ha arcul csapnak, tartsd oda a másikat is. A hívő keresztények és keresztyének között ez a hozzáállás krisztusi parancs, de legalábbis elvárható.

A kommunista rezsimben mindenétől megfosztott Tüdős Klára hálás a szemlőhegyi villában lakó Apró Antalnénak minden egyes jó cselekedetéért. Mert követi Krisztus tanításait. De azért az mégis gusztustalan, hogy a “kurva ország” miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc a magyar nép antiszemitizmusát éppen egy Apró unokának a kezébe került uszító irománnyal bizonygassa, akinek az édesanyja életét magyar emberek az életük kockáztatásával mentették meg. Ha nem így lett volna, szomorú, de lehetséges, hogy Dobrev Klára meg sem születik.

Gyurcsány Ferenc javíthatatlan, fejlődésképtelen pojáca, akinek ha a politikai vélt érdekei úgy kívánják, egy focistacsapatot is képes leterroristázni, a felesége zsidóságát képes meglobogtatni. Aki hol azt mondja, hogy Tony Blair a példaképe, hol egy kubai kommunista tömeggyilkos képe előtt szónokol. Aki az egész nemzeti jobboldalt képes lefasisztázni egy külföldi lapnak adott interjúban talán csak azért, mert az elmúlt négy évben nem sikerült megszemlélnie a parlamenti ülésteremben annak az országnak a történelmi zászlajait, amelynek miniszterelnöki székét egy hazugsággal és csalással lefolytatott választási kampány után bitorolja.

Comments are closed.