A partnerek a jövőben azok lesznek, akik el tudják fogadtatni a társadalommal a diszkrimináció megszüntetését – jelentette ki a szociális és munkaügyi miniszter.
2007.03.05 15:15 MTI
A befogadásról, a partnerségről, az együttműködésről, a diszkrimináció elleni fellépésről szólnak majd az elkövetkező évek; a partnerek azok lesznek, akik el tudják fogadtatni a társadalommal, hogy diszkriminációt meg kell szüntetni – jelentette ki Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter hétfőn Budapesten.
Minden embernek joga van az egyenlő bánásmódhoz – hangsúlyozta Kiss Péter a 2007 – egyenlő esélyek mindenki számára európai év magyarországi nyitórendezvényén.
A szociális és munkaügyi miniszter a 2007-es év törekvéseiként a többi között az akadálymentesítést, illetve a foglalkoztatás növelését jelölte meg.
Kiss Péter elmondta azt is, szeretné ha az Új Magyarország Fejlesztési Terv példamutató lenne az esélyegyenlőségi kérdések érvényesítése tekintetében.
A foglalkoztatási diszkriminációról szólva azt közölte, hogy az elsősorban a fiatal pályakezdőket, az 50 év felettieket, a romákat, a megváltozott munkaképességűeket, valamint a kisgyermekeket nevelő nőket sújtja.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy több erőforrást kell biztosítani a foglalkoztatás növelésére.
György Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unióban növekszik a szolidaritás a mássággal szemben. Úgy látja, az esélyegyenlőség megteremtésében a civil szervezeteknek kiemelt szerepe van, feladatuk a többi között, hogy az állampolgároknak információt adjanak jogaikról, illetve tartalommal töltsék meg az „aktív idősödés” fogalmát.
Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, esélyegyenlőségi nagykövet szerint az esélyegyenlőség évével „újabb impulzust” kapott az, hogy a mindennapok részévé váljék a diszkrimináció-ellenesség gondolata.
Az antidiszkriminációt biztosító jogi keretek „rendkívül fontosak” mivel egy társadalom a jog által is alakul – emelte ki az országgyűlési biztos, hozzátéve, hogy a jogrend önmagában nem elegendő, a jog érvényesítéséért felelős szerveknek döntő szerepük van az esélyegyenlőség megteremtésében.
Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy le kell bontani „a diszkrimináció kordonjait, mert ezek a kordonok választanak el minket attól az Európától, amelyben mindannyian élni szeretnénk”.
„Az esélyegyenlőség évére azért van szükség, mert ha nincs esélyegyenlőség, akkor van diszkrimináció, van rasszizmus, van antiszemitizmus és mindenféle megkülönböztetés azokkal szemben, akik nem tudják megvédeni jogaikat” – folytatta.
Megjegyezte azt is, hogy ez nem korlátozódik csak egyetlen évre, hanem a társadalmi párbeszéd évével folytatódik majd.
Gurmai Zita európai parlamenti képviselő szerint az esélyegyenlőség évének célja, hogy felhívja az európai társadalmak figyelmét egy igazságos, összetartó, mindenki számára esélyegyenlőséget biztosító élet előnyeire.
Tájékoztatott arról is, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 6 munkacsoportot hozott létre a 2006-2010 esélyegyenlőségi ütemterv megvalósítására.
Arató Gerely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára azt emelte ki beszédében, hogy az oktatást alkalmassá kell tenni az esélyegyenlőtlenség csökkentésére.
Noha az oktatás a legfontosabb befektetés, ugyanakkor ma veszteséges, „mert nem tudjuk biztosítani mindenki számára tehetsége kamatoztatását” – jelentette ki az államtitkár megjegyezve, hogy kiszorul az, aki szegény, aki iskolázatlanabb családból jön, aki roma vagy fogyatékkal élő.
Arató Gergely az oktatáspolitika fő céljaként a párbeszédet, az esélyegyenlőség központú pedagógiai gyakorlat kialakítását tűzte.
